Szerbia még távol áll egy olyan társadalomtól,
amely tiszteletben tartja a másságot, a különbözőséget – áll a Helsinki Emberi
Jogi Bizottság emberi jogi jelentésében. A dokumentum szerint Szerbia politikai
életét a populizmus, az Európa- és modernizmus ellenes hangulat jellemzi. Sonja
Biserko, a bizottság szerbiai elnöke szerint Szerbiát zárt társadalom jellemzi,
valamint a kilencvenes évek radikális nacionalizmusa mély nyomot hagytak a
polgárok értékeiben, amelyeket csak nagyon lassan lehet megváltoztatni. A 63
oldalas jelentést összegezve Biserko elmondta, a dokumentum a szerb kormány
munkáját is elemzi.
– A Szerb Haladó Pártnak és az új szerb kormánynak
nincsenek válaszaik az egyre égetőbb gazdasági és szociális problémákra. A
korrupció ellenes harc kezdetét óriási köztámogatás övezte, ma azonban úgy
tűnik, nincs meg az a politikai akart, vagy kedv, hogy olyan magasabb
intézményekben is folytassák, mint például az ügyészség – jegyezte meg a
bizottság elnöke.
Jelena Mirkov, az emberi jogi bizottság jogi
tanácsadója szerint Szerbia emberi jogi helyzete a szerbiai intézmények,
mindenekelőtt a bíróságok tükörképe. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás
akadozó reformja miatt megnőtt a korrupció szintje is. Szavai szerint gondot
okoz az is, hogy a bíróságok csökkentésével az állam semmilyen megtakarítást
sem tudott elkönyvelni, a korrupció ellenes tanács pedig fel sem tudta mérni,
hogy a megreformált igazságügyi rendszernek pontosan mennyi a költsége. Az
európai emberi jogi bíróság előtt 8600 szerbiai ügyirat áll, amely miatt
Szerbia az Európa Tanács országainak tagjai között az ügyiratok számát tekintve
6. helyen áll.
Izabela Kisić, a bizottság végrehajtó elnöke
kiemelte, hogy Szerbiában erősödik a gyűlöletbeszéd, az pedig szoros
kapcsolatban áll a kisebbségek elleni incidensekkel. Szavai szerint egyes
sajtóházak nyíltan támogatnak egyes jobboldali szervezeteket, amelyek ennek
köszönhetően korlát nélkül terjeszthetik a gyűlöletbeszédet, az
antiszemitizmust, eközben pedig botrányokat gerjesztenek. A sajtóval
kapcsolatban még elmondta, hogy nem eléggé átlátható a média pénzelése,
valamint 2011-ben számos sajtóháznak átláthatatlan volt a tulajdonosi rendszere. (Tanjug)
Magyar
Szó, 2013. július 9., 4. oSonja Biserko (Fotó: mc.rs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése