A kölcsönösség elve érvényesüljön Szerbiában

- Délvidéki magyar pártok állásfoglalása a területi autonómia kapcsán

1. A magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más népet. A délvidéki magyarok megmaradásáért tett erőfeszítések helyenként ugyan eredményeket mutatnak, de világos, hogy mindez nem elegendő. Délvidék elcsatolásakor ezen a vidéken mintegy félmillió magyar élt, mára viszont ez a szám a felére csökkent.

2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt több mint 40 ezer fővel csökkent.  A nemzeti tanácsokról szóló törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a megmaradáshoz.

3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város- és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a rendőri szervek működését.

4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.

5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban, Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a Szerbiához csatolt magyarságot, megállítani a népességfogyást és ezzel együtt teljes jogú állampolgárrá válni Szerbiában.

6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban forgó párt eddig nem tett lépéseket.

7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd folytatására ebben a kérdésben.

8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását – akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU csatlakozása kapcsán – a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a leépítés veszélye fenyegeti.

9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.

Magyar Remény Mozgalom – László Bálint, elnök

Magyar Polgári Szövetség – Rácz Szabó László, elnök

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron, elnök

http://www.mrm.rs/memorandumok/948-a-koelcsoenoesseg-elve-ervenyesueljoen-szerbiaban-delvideki-magyar-partok-allasfoglalasa-a-terueleti-autonomia-kapcsan, 2013. augusztus 30. [08:06]

Uvesti princip reciprociteta u Srbiji

Stav vojvođanskih mađarskih stranaka o teritorijalnoj autonomiji

1. Mađari su starosedelački narod Vojvodine i zbog toga im u potpunosti pripadaju sva kolektivna prava kao i bilo kom drugom narodu u Srbiji. Napori u cilju opstanka vojvođanskih Mađara tu i tamo daju rezultate, ali je očigledno da sve to nije dovoljno. U vreme odvajanja Vojvodine, u ovom kraju živelo je pola miliona Mađara, a do danas njihov broj je prepolovljen.

2. Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine već 11 godina funkcioniše u Srbiji. I pored postojanja Nacionalnog saveta, koji je otelotvorenje jednog oblika personalne, odnosno kulturne autonomije, ukupan broj vojvođanskih Mađara za deset godina smanjen je za preko 40 hiljada lica. Zakon o nacionalnim savetima prvenstveno može doprineti opstanku mađarskih zajednica koje su raštrkane na području pokrajine. 

3. U pravni sistem Srbije uskoro će biti ugrađen pojam teritorijalne autonomije. Briselskim sporazumom sklopljenim između vlada u Beogradu i Prištini, predviđeno je uspostavljanje Zajednice srpskih većinskih opština na Severnom Kosovu. Zajednica će imati pun nadzor u oblastima ekonomskog razvoja, obrazovanja, zdravstva, urbanog i ruralnog planiranja.  Osim toga, na poseban način biće regulisano i funkcionisanje organa pravosuđa i policije. 

4. Vojvođanskim Mađarima pruža se nova istorijska šansa. Pre priključenja Evropskoj uniji trebalo bi rešiti pitanje Mađara u Srbiji jer će za tako nešto nakon eventualnog priključenja mogućnosti biti znatno manje, ako ih uopšte i bude bilo.  

5. Polazeći od prava na samoopredeljenje naroda, molimo da se uspostavi teritorijalna autonomia u regiji sa većinskim mađarskim stanovništvom, bez narušavanja teritorijalne celovitosti Srbije. Cilj autonomije je očuvati mađarsko stanovništvo pripojeno Srbiji, zaustaviti pad broja mađarskih stanovnika i samim tim stvoriti uslove da budu potpuno ravnopravni državljani Srbije. 

6. Uz odobrenje Ministarstva spoljnih poslova Mađarske, stranke nekadašnjeg predizbornog saveza Mađarska Koalicija usvojile su program koji se odnosi na formiranje Mađarske autonomne regije, donet još 2008. godine. Među tim strankama bio je i Savez vojvođanskih Mađara, koji i dan-danas ima svoje poslanike u srpskom parlamentu. Nažalost, pomenuta stranka nije preduzela korake u cilju ostvarivanja tog programa.

7. U svetlu briselskog sporazuma i mađarska zajednica u Srbiji zaslužuje autonomiju sličnog nivoa poput one koja se želi obezbediti srpskoj nacionalnoj zajednici na Kosovu. Želimo skrenuti pažnju srpskoj vladi na potrebu ukidanja dvostrukih aršina i vođenja otvorenog dijaloga o ovom pitanju.

8. Molimo mađarsku vladu za odlučnu podršku - ako bude potrebno, i u vidu veta na članstvo Srbije u EU -, a u cilju garantovanja samoopredeljenja Mađara u Srbiji, odnosno formiranja njihove teritorijalne autonomije. Istovremeno molimo da se pažljivo prati proces preispitivanja ustavnosti Zakona o nacionalnim savetima jer je prisutna bojazan da će ionako nedovoljne nadležnosti nacionalnih saveta biti dalje redukovane.

9. Dole potpisane stranke smatraju da bi, uz učešće mađarske vlade i vojvođanskih mađarskih stranaka i organizacija, trebalo pristupiti detaljnijoj izradi nacrta Mađarske autonomne regije, a takođe inicirati i susret sa čelnicima srpske države. Paralelno sa time, potrebno je i sveobuhvatno informisanje stanovništva o pojmu teritorijalne autonomije, kao i sprovođenje aktivnosti na popularisanju teritorijalne autonomije.

Pokret mađarske nade – Balint Laslo, predsednik

Građanski savez Mađara – Laslo Rac Sabo, predsednik

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara  – Aron Čonka, predsednik

http://www.mrm.rs/saoptenja-srb/949-uvesti-princip-reciprociteta-u-srbiji-stav-vojvoanskih-maarskih-stranaka-o-teritorijalnoj-autonomiji, 2013. augusztus 30. [19:43]