- Délvidéki magyar pártok állásfoglalása a területi
autonómia kapcsán
1. A magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes
mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más
népet. A délvidéki magyarok megmaradásáért tett erőfeszítések helyenként ugyan
eredményeket mutatnak, de világos, hogy mindez nem elegendő. Délvidék
elcsatolásakor ezen a vidéken mintegy félmillió magyar élt, mára viszont ez a
szám a felére csökkent.
2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik
Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját
megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt
több mint 40 ezer fővel csökkent. A nemzeti tanácsokról szóló
törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a
megmaradáshoz.
3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi
autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai
kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű
községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni
fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város-
és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a
rendőri szervek működését.
4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki
magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a
magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal
kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.
5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a
területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban,
Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a
Szerbiához csatolt magyarságot, megállítani a népességfogyást és ezzel együtt
teljes jogú állampolgárrá válni Szerbiában.
6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott
Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar
Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar
Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai
parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban
forgó párt eddig nem tett lépéseket.
7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség
is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti
közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét
felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd
folytatására ebben a kérdésben.
8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását –
akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU csatlakozása kapcsán –
a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának
kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti
tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert
félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a
leépítés veszélye fenyegeti.
9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki
magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar
Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást
kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van
a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló
megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.
Magyar
Remény Mozgalom – László Bálint, elnök
Magyar
Polgári Szövetség – Rácz Szabó László, elnök
Vajdasági
Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron, elnök
http://www.mrm.rs/memorandumok/948-a-koelcsoenoesseg-elve-ervenyesueljoen-szerbiaban-delvideki-magyar-partok-allasfoglalasa-a-terueleti-autonomia-kapcsan,
2013. augusztus 30. [08:06]
Uvesti princip reciprociteta u Srbiji
Stav vojvođanskih mađarskih stranaka o teritorijalnoj autonomiji
1. Mađari su starosedelački narod Vojvodine i zbog toga im
u potpunosti pripadaju sva kolektivna prava kao i bilo kom drugom narodu u
Srbiji. Napori u cilju opstanka vojvođanskih Mađara tu i tamo daju rezultate,
ali je očigledno da sve to nije dovoljno. U vreme odvajanja Vojvodine, u ovom
kraju živelo je pola miliona Mađara, a do danas njihov broj je prepolovljen.
2. Nacionalni savet mađarske nacionalne manjine već 11
godina funkcioniše u Srbiji. I pored postojanja Nacionalnog saveta, koji je
otelotvorenje jednog oblika personalne, odnosno kulturne autonomije, ukupan
broj vojvođanskih Mađara za deset godina smanjen je za preko 40 hiljada lica.
Zakon o nacionalnim savetima prvenstveno može doprineti opstanku mađarskih
zajednica koje su raštrkane na području pokrajine.
3. U pravni sistem Srbije uskoro će biti ugrađen pojam
teritorijalne autonomije. Briselskim sporazumom sklopljenim između vlada u
Beogradu i Prištini, predviđeno je uspostavljanje Zajednice srpskih većinskih
opština na Severnom Kosovu. Zajednica će imati pun nadzor u oblastima
ekonomskog razvoja, obrazovanja, zdravstva, urbanog i ruralnog planiranja. Osim toga, na poseban način biće regulisano i
funkcionisanje organa pravosuđa i policije.
4. Vojvođanskim Mađarima pruža se nova istorijska šansa. Pre
priključenja Evropskoj uniji trebalo bi rešiti pitanje Mađara u Srbiji jer će
za tako nešto nakon eventualnog priključenja mogućnosti biti znatno manje, ako
ih uopšte i bude bilo.
5. Polazeći od prava na samoopredeljenje naroda, molimo da
se uspostavi teritorijalna autonomia u regiji sa većinskim mađarskim
stanovništvom, bez narušavanja teritorijalne celovitosti Srbije. Cilj
autonomije je očuvati mađarsko stanovništvo pripojeno Srbiji, zaustaviti pad
broja mađarskih stanovnika i samim tim stvoriti uslove da budu potpuno
ravnopravni državljani Srbije.
6. Uz odobrenje Ministarstva spoljnih poslova Mađarske,
stranke nekadašnjeg predizbornog saveza Mađarska Koalicija usvojile su program
koji se odnosi na formiranje Mađarske autonomne regije, donet još 2008. godine.
Među tim strankama bio je i Savez vojvođanskih Mađara, koji i dan-danas ima
svoje poslanike u srpskom parlamentu. Nažalost, pomenuta stranka nije preduzela
korake u cilju ostvarivanja tog programa.
7. U svetlu briselskog sporazuma i mađarska zajednica u
Srbiji zaslužuje autonomiju sličnog nivoa poput one koja se želi obezbediti
srpskoj nacionalnoj zajednici na Kosovu. Želimo skrenuti pažnju srpskoj vladi
na potrebu ukidanja dvostrukih aršina i vođenja otvorenog dijaloga o ovom
pitanju.
8. Molimo mađarsku vladu za odlučnu podršku - ako bude
potrebno, i u vidu veta na članstvo Srbije u EU -, a u cilju garantovanja
samoopredeljenja Mađara u Srbiji, odnosno formiranja njihove teritorijalne
autonomije. Istovremeno molimo da se pažljivo prati proces preispitivanja
ustavnosti Zakona o nacionalnim savetima jer je prisutna bojazan da će ionako
nedovoljne nadležnosti nacionalnih saveta biti dalje redukovane.
9. Dole potpisane stranke smatraju da bi, uz učešće
mađarske vlade i vojvođanskih mađarskih stranaka i organizacija, trebalo
pristupiti detaljnijoj izradi nacrta Mađarske autonomne regije, a takođe
inicirati i susret sa čelnicima srpske države. Paralelno sa time, potrebno je i
sveobuhvatno informisanje stanovništva o pojmu teritorijalne autonomije, kao i
sprovođenje aktivnosti na popularisanju teritorijalne autonomije.
Pokret mađarske nade – Balint Laslo,
predsednik
Građanski savez Mađara – Laslo Rac Sabo,
predsednik
Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara – Aron Čonka, predsednik
http://www.mrm.rs/saoptenja-srb/949-uvesti-princip-reciprociteta-u-srbiji-stav-vojvoanskih-maarskih-stranaka-o-teritorijalnoj-autonomiji,
2013. augusztus 30. [19:43]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése