Krisztina napja.
Latin eredetű név, a Krisztiána gyakoribb
változata. A görög eredetű latin Christianus, magyarul Krisztián, Keresztély
férfinév női párja. Jelentése Krisztushoz tartozó, kereszténynő
1737 – Halle-ban megszületett
Johann Friedrich Struensee gróf német származású, dán udvari orvos.
1813 – Sunmore-ban (Norvégia) megszületett Ivar Andreas Aasen norvég nyelvtudós, költő, hazája művelődéstörténetének egyik legnevesebb alakja.
1850 – Megszületett Guy de Maupassant francia novellista, regényíró (A szépfiú, Egy asszony élete).
1876 – Megszületett Mary Ritter Beard amerikai történész, írónő, aki 1946-ban a "Woman as a Force in History" című művében a nők ügyeit és a munkásmozgalmakat pártfogolta.
1914 – Cleveland-ben (USA) üzembe helyezték az első forgalomirányító közlekedési lámpát.
1930 – Megszületett Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
1932 – Budapesten megszületett Gecse Gusztáv filozófus, vallástörténész, aki lefordította Aquinói Szent Tamás Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról című művét.
1962 – 36 éves korában valószínűleg gyógyszer-túladagolás következtében meghalt Marylin Monroe.
1963 – Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírták a részleges atomcsendegyezményt.
1984 – Meghalt Richard Burton angol színpadi és filmszínész (Nagy Sándor, Nem félünk a farkastól, 1984).
1813 – Sunmore-ban (Norvégia) megszületett Ivar Andreas Aasen norvég nyelvtudós, költő, hazája művelődéstörténetének egyik legnevesebb alakja.
1850 – Megszületett Guy de Maupassant francia novellista, regényíró (A szépfiú, Egy asszony élete).
1876 – Megszületett Mary Ritter Beard amerikai történész, írónő, aki 1946-ban a "Woman as a Force in History" című művében a nők ügyeit és a munkásmozgalmakat pártfogolta.
1914 – Cleveland-ben (USA) üzembe helyezték az első forgalomirányító közlekedési lámpát.
1930 – Megszületett Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
1932 – Budapesten megszületett Gecse Gusztáv filozófus, vallástörténész, aki lefordította Aquinói Szent Tamás Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról című művét.
1962 – 36 éves korában valószínűleg gyógyszer-túladagolás következtében meghalt Marylin Monroe.
1963 – Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírták a részleges atomcsendegyezményt.
1984 – Meghalt Richard Burton angol színpadi és filmszínész (Nagy Sándor, Nem félünk a farkastól, 1984).
200 éve,
1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi Csillagda alapkövét. Európa akkor
legkorszerűbb csillagvizsgálója 1815-ben kezdte meg működését.
A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, az egyetem csillagászati
műszergyűjteményét a budai várpalotában egy külön erre a célra épült toronyban
helyezték el. Ez a hely azonban alkalmatlannak bizonyult az érdemi
csillagászati megfigyelésekre, mérésekre. Ezért egy új csillagvizsgáló
építésének igénye fogalmazódott meg. A kor igényeinek megfelelő, korszerű
csillagda helyéül a Gellérthegyet választották. Buda városa ingyenes
építési telekkel járult hozzá az intézmény létrehozásához, de azzal a
feltétellel, hogy a „hely csak addig marad a köz birtokában, ameddig az a
csillagvizsgáló céljait szolgálja".
Az intézmény terveit Pasquich János matematikus és csillagász (1754-1829), a müncheni Georg Friedrich von Reichenbach feltaláló és mérnök (1771-1826) és Pollack Mihály építész (1773-1855) készítette el. József nádor hathatós támogatásával 1813 júniusában hagyták jóvá az új obszervatórium terveit.
1813. augusztus 8-án fényes ünnepség keretében fektették le az épület ónból készült, díszes alapkövét. Bikfalvi Falka Sámuel betűmetsző (1766-1826), az egyetem betűvésnöke rótta föl a latin nyelvű szöveget az alapkőre, amelyen helyet kapott még a tervezett épület képe is. Az ilyenkor szokásos „három kalapácsütést", az alapkőletétel egyik fontos szertarását, József nádor végezte.
Az obszervatórium 1814-ben készült el, igazgatójának Pasquich Jánost nevezték ki, a másodcsillagász Kmeth Dániel lett. Az átadást azonban József nádor a budai királytalálkozó időpontjára időzítette, 1815. október 15-én a három uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében avatta fel az épületet.
A csillagda két rézzel fedett, forgatható kupolával ellátott, 5,1 méter magas és 7,9 méter átmérőjű toronyból állt, ezeket egy 14,4 méter hosszú észlelőterem kötötte össze.
1817-ben a személyzetnek és az igazgatónak lakóépületet is emeltek a főépület mellé. A főépület homlokzatán az URANIAE felirat volt látható. (Uránia, Zeusz és Mnémoszüné lánya a görög mitológiában a kilenc múzsa egyike, a csillagokba írt tudományok patrónusa.)
Az intézményt a lakosság egyre gyakrabban látogatta, a vendégek között voltak a reformkor nagyjai: Kossuth, Széchenyi, Vörösmarty. A szabadságharc kitörésekor a tüzérek számára is becses csillagászati műszereket a Rudas fürdőbe szállították. 1849 májusában, Buda ostromakor, Aulich tábornok innen lövette a Várat. A védők ágyútüze a csillagvizsgálót is földig rontotta, helyén építtette fel Haynau 1851-re a Citadellát, amely – ha nem is eredeti alakjában – ma is áll. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az intézmény terveit Pasquich János matematikus és csillagász (1754-1829), a müncheni Georg Friedrich von Reichenbach feltaláló és mérnök (1771-1826) és Pollack Mihály építész (1773-1855) készítette el. József nádor hathatós támogatásával 1813 júniusában hagyták jóvá az új obszervatórium terveit.
1813. augusztus 8-án fényes ünnepség keretében fektették le az épület ónból készült, díszes alapkövét. Bikfalvi Falka Sámuel betűmetsző (1766-1826), az egyetem betűvésnöke rótta föl a latin nyelvű szöveget az alapkőre, amelyen helyet kapott még a tervezett épület képe is. Az ilyenkor szokásos „három kalapácsütést", az alapkőletétel egyik fontos szertarását, József nádor végezte.
Az obszervatórium 1814-ben készült el, igazgatójának Pasquich Jánost nevezték ki, a másodcsillagász Kmeth Dániel lett. Az átadást azonban József nádor a budai királytalálkozó időpontjára időzítette, 1815. október 15-én a három uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében avatta fel az épületet.
A csillagda két rézzel fedett, forgatható kupolával ellátott, 5,1 méter magas és 7,9 méter átmérőjű toronyból állt, ezeket egy 14,4 méter hosszú észlelőterem kötötte össze.
1817-ben a személyzetnek és az igazgatónak lakóépületet is emeltek a főépület mellé. A főépület homlokzatán az URANIAE felirat volt látható. (Uránia, Zeusz és Mnémoszüné lánya a görög mitológiában a kilenc múzsa egyike, a csillagokba írt tudományok patrónusa.)
Az intézményt a lakosság egyre gyakrabban látogatta, a vendégek között voltak a reformkor nagyjai: Kossuth, Széchenyi, Vörösmarty. A szabadságharc kitörésekor a tüzérek számára is becses csillagászati műszereket a Rudas fürdőbe szállították. 1849 májusában, Buda ostromakor, Aulich tábornok innen lövette a Várat. A védők ágyútüze a csillagvizsgálót is földig rontotta, helyén építtette fel Haynau 1851-re a Citadellát, amely – ha nem is eredeti alakjában – ma is áll. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése