Október 22.

Előd napja.

Magyar Eredetű név. Az elő szónak kicsinyítő képzős származéka. Jelentése elsőszülött, ős.

1811 – Megszületett Raidingben (Doborján) Liszt Ferenc zeneszerző.
1822 – Megszületett Orlai Petrich Soma festőművész, Petőfi jó barátja és rokona, akiről több arcképet is festett.
1844 – Párizsban megszületett Sarah Bernhardt (eredeti nevén: Henriette Rosine Bernard) francia színésznő, aki Európa és Amerika számos városában vendégszerepelt meghódítva korának nagy színpadait.
1882 – Meghalt Arany János, író, költő, műfordító, a Toldi szerzője.
1986 – Az amerikai Woods Hallban meghalt Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője.
1913 – Megszületett Robert Capa (Friedmann Endre), világhírű magyar riportfotós, haditudósító.
1917 – Tokyo-ban megszületett Joan Fontaine színésznő (A Manderley-ház asszonya, Ivanhoe).
1938 – Stamford-ban (Connecticut, USA) megszületett Christopher Lloyd színész (Vissza a jövőbe, Addams Family, Roger nyúl a pácban).
1950 – Megszületett Mikó István színész.
1956 – Budapesten megszületett Csepregi Éva énekesnő.

Október 22. – A dadogás elfogadásának világnapja

1998 óta tartják, s célja a dadogók társadalmi megítélésének javítása, a kapcsolatteremtés erősítése a szakemberek és az érintettek között.
A dadogók társadalmi elfogadottsága hozzásegíti az ebben a beszédzavarban szenvedőket saját maguk elfogadásához, ezáltal csökkentve dadogásukat. A világon a gyermekeknek öt, de a felnőtteknek csak egy százaléka dadog, vagyis az esetek 80 százalékában elmúlik a dadogás. A fiúk, férfiak körében négyszer gyakoribb beszédhiba legtöbbször 2-3 éves korban, a beszédtanulás időszakában alakul ki, de ritkábban 6, illetve 15 éves körül is jelentkezhet. Elterjedt az a nézet, hogy nem kell vele foglalkozni, mert mindenféle beavatkozás nélkül is elmúlik. Ez sok esetben nem igaz, viszont a dadogás gyógyítható, ezért a gyereket minél előbb logopédushoz kell vinni.
A dadogás kialakulását nem lehet egyetlen okra szűkíteni, de a hajlam örökölhető. Sok szakember szerint tisztázatlan eredetű neurológiai eltérésről van szó, amit az érzelmi feszültség, a stressz tovább ronthat. Meghatározó nézet, hogy a dadogás jelenségének lényege maga az izomgörcs, amely a beszédfolyamat felbomlásának hátterében áll. A görcs keletkezhet a légzőizmokban, a hangszalagokat mozgató gégeizmokban és a száj izmaiban, de akár egyszerre mindhárom területen, a beszédfolyamat minden fázisában.
A dadogás sok ember életét megkeseríti, vannak, akik emiatt kerülik a társaságot, depressziósak lesznek, néhányan még öngyilkosságot is megkísérelnek. Pedig e beszédhiba felnőtt korban is gyógyítható, bár kétségtelen, hogy a lelki gondozást igénylő terápiához sok türelem kell. A dadogással küzdő neves emberek hosszú sorában - Mózestől Arisztotelészen, Démoszthenészen és Darwinon át Churchillig és VI. György királyig - színészeket is találunk: Marilyn Monroe, Bruce Willis, Őze Lajos. Magyarországon 1994-ben alakult meg a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete azzal a céllal, hogy a logopédiai alapellátásban nem gondozott beszédhibások, a beszédhibás gyermekek szülei és a segítő szakemberek érdekképviseletét ellássa. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

130 éve, 1883. október 22-én nyílt meg a Metropolitan Opera New Yorkban.

Az első előadáson Gounod Faustja csendült fel, a Metropolitan (Met) sikere azóta is töretlen.
A New York-i előkelőségek operaszerető családjai 1880-ban önös érdekből döntöttek egy társaság létrehozásáról: saját bejáratú operaházat és társulatot akartak. A Morgan, a Roosevelt, az Astor és a Vanderbilt családok nem kímélték pénztárcájukat, így épülhetett meg 1883-ra a kilenc év múlva a tűz martalékává váló Old Metként emlegetett operaház. A nyitóelőadásra igazi világhírességet, a svéd Christine Nilssont sikerült megnyerniük, az első évad azonban mégis csúfos anyagi veszteséggel zárult. Kezdetben az összes darabot olaszul, majd németül énekelték, csak később vált megszokottá, hogy minden operát eredeti nyelven adnak elő.
Az érdeklődést a világ leghíresebb művészeinek szerepeltetésével fenntartó Metropolitan aranykora a XIX. század utolsó évtizedében kezdődött. 1903-ban aztán megérkezett a legnagyobb csillag, Enrico Caruso, aki majd negyedszázadon át "uralkodott" New Yorkban. A Metropolitanban még az is előfordulhatott, hogy egyik este Arturo Toscanini, a következő nap pedig Gustav Mahler vezényelte a zenekart.
Az osztrák születésű Rudolf Bing igazgatói székbe kerülésével 1950-től modernizálták az opera működését, üzletmenetét. Sir Rudolf Bing hozta el New Yorknak Maria Callast, Renata Tabaldit, Joan Sutherlandet, Mario del Monacót vagy éppen Montserrat Caballét. Marian Anderson személyében a politikai korlátokon felülemelkedve 1955-ben színpadra lépett az első afroamerikai énekesnő, őt idővel Leontyne Price követte.
Az Old Met 1966-ban adott utoljára otthont a társulatnak, amelyet már várt a Lincoln Center modern, 3800 férőhelyes épülete az Upper West Side-on. Az egyedülálló technika a díszletek és a darabok gyors cserélhetőségét teszi lehetővé, így a Metropolitan ma páratlan repertoárral várja a nézőket. Egy évben mintegy 220 előadást tartanak, szeptember közepétől május végéig általában 24-25 operát kínálnak, egy héten négy darabot játszanak, hétfőtől szombatig hét előadásra váltható jegy (szombaton van matiné előadás is).
A Met produkciói a színházon kívül rekedtek számára is elérhetők: 1931-től rádiós, 1977-től televíziós közvetítések révén jutottak el az előadások az amerikai háztartásokba, ma pedig már a modern műholdas technológiának köszönhetően az egész világ, köztük a budapesti Művészetek Palotájának közönsége és az Uránia mozi nézői is ámulhatnak rajtuk. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum