Október 23.

Gyöngyi napja.

A régi magyar gyöngy szóból származik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany János névalkotása (Buda halála)? A költő magyarázata szerint a jelentése: gyöngytestvér. 
787 – Befejeződött a második nicaeai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet Iréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak.
 1613 – Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés, aki a Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített – Erdély létrehozására törekedett. 

1641 – A katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkoltak meg. Az „ír rebellió” előzménye Strafford grófjának lefejezése volt.
1929 – Meghalt Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola létrehozója.
1937 – Szálasi Ferenc megalapította a szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok egyesítésével a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, és hetilapot indított „Összetartás” címmel. 
1943 – Megszületett Bálint Ágnes, írónő (Szeleburdi család).
1954 – Hatályba léptek a párizsi szerződések, amelyek értelmében a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország csatlakozott a brüsszeli egyezmény által létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, az NSZK belépett a NATO-ba, valamint elismerték szuverenitását a nyugati hatalmak.
1956 – Népfelkelés tört ki Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték.
1989 – Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.
1999 – Budapesten 77 éves korában meghalt Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.

95 éve, 1918. október 23-ról 24-re virradó éjszaka Budapesten megalakult a Nemzeti Tanács.

Az első világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak Magyarország életére is. Az Osztrák-Magyar Monarchia állami apparátusa az elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet kilátástalanságát felmérve a Wekerle-kormány lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten - a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével - megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak nyilvánította magát. Az aláírók követelték a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, valamint a demokratikus szabadságjogokat. A nemzetiségeknek az önrendelkezés jogát ígérte a kiáltvány, abban a reményben, hogy így biztosítható lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot helyezett kilátásba, és szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkások és a hazatérő katonák helyzetén.
A lakosság és a sajtó nagy része lelkesen fogadta a közleményt, mindenki arra számított, hogy az uralkodó Károlyit fogja felkérni kormányalakításra, de IV. Károly visszarettent ettől a lépéstől. Emiatt október 28-án hatalmas tömeg indult Pestről Budára, hogy Habsburg József főhercegtől Károlyi kinevezését követelje. A tömeget a Lánchíd pesti hídfőjénél rendőrök támadták meg, és az összecsapás - vagy ahogy elnevezték: a "lánchídi csata" - során több tüntető meghalt. József főherceg - mint a királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó - Hadik János grófot, a konzervatívok egyik képviselőjét kérte fel a kormány összeállítására, amire az események felgyorsulása miatt már nem volt mód.
Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz. Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez vonult a tömeg. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt - akik a k.u.k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek - elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a városparancsnokság épületét, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki.
Az események hatására október 31-én hajnalban József főherceg a király nevében haladéktalan kormányalakítással bízta meg Károlyi Mihályt, a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak részvételével megalakulhatott a polgári-szociáldemokrata koalíció. Károlyi programja lényegében megegyezett a Nemzeti Tanács október 26-i kiáltványával. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen: Rendőrök próbálják meg feloszlatni a tömeget a Lánchídi csata néven elhíresült megmozduláson.
Budapest, 1918. október 28.
MTI Fotó: reprodukció