Falupusztítás

Reagálás(ok) egy helyi járulék bevezetésére

Levelet kaptam ma szülőfalumból, (Torontál)tordáról, amely a – a helyi járulék bevezetéséről szóló szavazás kapcsán – a visszásságokra hívja fel a figyelmemet (a levélíró neve és címe nálam van). 

– Hiába lett 2013 végére minden utca a faluban kiaszfaltozva, ha hamarosan üres ház ürest ér, lassan utcák maradnak lakatlanok, a határi utakat a Naftagas munkásai építették ki, amikor a gázlelőhelyeket keresték a saját használatukra, a csatornahálózat már évtizedek óta megvan, csak takarítani kell, de a nagyobb beruházás továbbra is talány… – hangzik a levélben felsorolt sérelmek közül az egyik.

Torda sajnos azok közé a magyar falvak közé tartozik, amelyek lassan kiürülnek,

megszűnnek. Egyre jobban kísértetfalura kezd hasonlítani. Erre a problémára már 2005-ben a Tordai Újságban (2005. december 25- i szám, 10-11.) felhívtam a figyelmét az akkori/mostani vezetőségnek és a lap szerkesztőjének. Bevallom, semmilyen eredménnyel.

A „polgármester”, aki 2000 óta „a helyi közösségnek is az elnöke” (!?), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének a tagja, 2008 és 2012 között pedig még „a tartományi mezőgazdasági,vízügyi és erdészeti titkárság titkárhelyettese is volt” (http://vmsz.org.rs/politikus/dobai-janos), ma is ugyanaz a személy és a helyi lap is ugyanolyan „rózsaszínű képet” mutat a falu életéről, mint abban az időben, amikor az idézett írást írtam.

A falu helyzete időközben jelentősen megromlott, lakóinak száma talán már az 1000-et sem haladja meg (http://hu.wikipedia.org/wiki/Toront%C3%A1ltorda: 1910-ben 4289 lakosából 4251 magyar volt), eluralkodott a munkanélküliség, a nincstelenség és a szegénység. Bogdán József korábbi tordai (most Nagykikindai) plébános szerint is „néhány évtized múlva annyira elfogy a lakosság, hogy ez a falu gazdasági birtokká alakul át”. 

Pusztuló falu

A helyi járulék bevezetés ellen senkinek sem lehet kifogása, ha a pénzt olyan célokra költik, ami hozzájárul falubeliek helyzetének javításhoz, ha a befolyó összeg oda jutna, ahol igazán szükség van rá. Sajnos, a mostani sem konkrét munkahelyek nyitására, a falu gazdaságának élénkítésére, hanem valamilyen homályosan megfogalmazott, a község, illetve a tartomány illetékességébe tartozó, többnyire irreális ígéretekre és megvalósíthatatlan, vagy éppen ismétlődő, korábbról nem teljesített tervekre irányul. Apropó: Hogyan lehetséges az, hogy a járulék bevezetéséről szóló szavazás kilenc napig tartson? És mégis úgy kell „levadászni” a szavazókat?

Persze nem lehet éppen mindenért a „polgármestert” okolni, aki ugyan néhány kebelbarátjával a falu életét irányítja, de tisztségénél fogva mégis ő a legfelelősebb. Már régen le kellett volna váltani. A tordaiak azonban jámbor emberek és inkább elköltöznek, minthogy ellenkezzenek a falu „mindenhatójával”. Ma is egy újabb fiatalember elkötözéséről kaptam hírt, aki – itt hagyva a feleségét és gyermekét – Németországba indult „szerencsét próbálni, mert itthon nincs semmi”.

Meddig tűrik még?

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. január 5.

Íme, a levél, a küldő megjegyzéseivel:

Helyi járulék Tordán

1.       ÉRTESÍTÉS!

Értesítés, hogy 2014. január 3-a és 12-e között lesz a szavazás az új helyi járulék bevezetésére. A helyi közösség épületében ez az időszak között minden nap 8 órától 19 óráig szavazhat. Kérjük, tegyen eleget polgári kötelezettségének és szavazzon. Hozza magával a személyi igazolványát.

A helyi közösség szavazási bizottsága

Ennyi az első értesítés. Eleve felvetődik a kérdés, hogy a legutóbbi népszavazás alkalmával 1370 lelket számító kis faluban tényleg szükség van a 11 napig tartó egész napos szavazásra? Esetleg 2 nap nem lett volna elég? De következzen a második értesítés:

2.      TISZTELT POLGÁRTÁRS!

Az év végén lejár az eddigi helyi járulék, amely sokat jelentett a falu fejlődése szempontjából.  Teljesen vagy részben a helyi járuléknak köszönve befejeztük az utcai úthálózat kiépítését, a központi vízvezetéket, a gázvezetéket, kiépítettük vagy felújítottuk több 10 km hosszan a határi és a faluban lévő csatornahálózatot, határi utakat építettünk és még néhány más nagyobb beruházást is megvalósítottunk.

Korszerűsítettük a villanyhálózatot, pénzeltük annak a karbantartását és az utcai világítást. Bevezettük a gázfűtést és egészségházba és a kultúrotthonba. Felújítottuk az összes középületet, zöldövezeteket hoztunk létre, fásítottunk. Pénzeltük a civil szervezeteket, egyebek között a sportot, a kultúrát, segítettük a tanulókat és fiatalokat, enyhítettünk a szociális gondokon, több művelődési és hagyományápoló rendezvényt szerveztünk.

Azonban még sok tennivalónk van, több tervet szeretnénk még magvalósítani. Fel kell építeni a tornatermet, ki kell építeni a szennyvízcsatorna hálózatot, az utcai esőcsatorna hálózatot, tovább kell folytatni a határi csatornahálózat és utak építését és karbantartását, újból be kell indítani a gyógy-és termálvíz kihasználását, munkahelyeket teremtve. Szükség van az utcai utak és járdák felújítására, a középületeink további felújítására, a temető rendezésére, a kápolna, a parókia és a templom felújítására és karbantartására, a rendezvényeink megtartására, a testvér települési kapcsolatok ápolására. Pénzelni kell az utcai világítást és annak felújítását. Szükség van az egyesületeinkre és szervezeteinkre, elsősorban a fiatalok miatt, amelyek szintén támogatni kell.

Ezért a helyi közösség Tanácsa javasolja a helyi járulék bevezetését az elkövetkező 5 (öt) évre is. Tekintettel a nehezebb anyagi helyzetre ezúttal kisebb járulék bevezetését javasoljuk.

A munkaviszonyban lévők és a vállalkozók az eddigi 4% helyt 3%-ot, a földművesek meg az eddigi 35kg búza helyett 25kg dinár ellenértékét fizetnék. A nyugdíjasok (de csak önkéntes alapon) 1%-ot fizetnének.

A helyi járulékra bevezetésre a szavazás 2014. január 3-a és 12-e között lesz a helyi közösség épületében 8-tól 19 óráig. A helyi járulék az egyetlen olyan adónem, amelynek felhasználása kizárólag helyben, Tordán, történik.

Ezért felkérjük Önöket, hogy menjenek el szavazni és szavazzanak a helyi járulék bevezetésére, mert csak így tudjuk biztosítani Torda fennmaradását és egyben fejlődését is. Ellenkező esetben elmaradhatnak a beruházások és a falu fennmaradása és fejlődése is veszélybe kerülhet.

NE ENGEDJÜK EZT MEG, EZÉRT MENJEN EL SZAVAZNI ÉS SZAVAZZON A HELYI JÁRULÉK BEVEZETÉSÉRE.

EGYÚTTAL MINDENKINEK ÁLDOTT KARÁCSONYT, BOLDOG, BÉKÉS, EGÉSZSÉGBE,BOLDOGSÁGBAN ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK.

DOBAI JÁNOS POLGÁRMESTER

ÉS A HELYI KÖZÖSSÉG TANÁCSA

Eddig tart a második értesítés. S ha valaki kívülálló kezébe kerül ez a felszólítás biztosan azt hinné itt, Tordán, csupa tej és méz az élet, csak még a tej föle és a lép a mézből hiányzik. Azonban, akik helyben laknak, szinte minden mondatban találnának, és találnak is kivetnivalót. Íme, néhány ízelítő:   

·        Hiába lett 2013 végére minden utca a faluban kiaszfaltozva, ha hamarosan üres ház az üreseket éri, lassan utcák maradnak lakatlanok, a határi utakat a Naftagas munkásai építették ki, amikor a gázlelőhelyeket keresték a saját használatukra, a csatornahálózat már évtizedek óta megvan, csak takarítani kell, de a nagyobb beruházás továbbra is talány…

·        Nem lehet csak a helyi járulékból megvalósítani a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, mint ahogyan a központi vízvezeték hálózat kiépítése sem csak és kizárólag a helyi járulékból lett megvalósítva. Ugyanis a Begaszentgyörgyi JP RAZVOJ (Cara Dusana 7, 23 210 Begaszentgyörgy/Žitiste) rendszeresen küldi a számlákat a szemételhordásért is, a község minden településére, beleértve Tordát is.

·        Az utcai világítás kissé foghíjas, egy égő világít kettő nem, s amikor baj van a lakosok önkéntes alapon megveszik az égőt, mert amikor a polgármesterhez fordulnak ő abban éppen nem illetékes, s maguk hívnak szerelőt, hogy szerelje be a világítást. Csak végig kellene esténként menni a faluban… Különben is Begaszentgyörgyhöz tartozó összes település világításának gondja egy központhoz tartozik.

·        Vannak civil szervezetek a faluban? Mikor és milyen rendezvényeket szerveznek? Mert a Vadászegyesület, a Tűzoltók és a Kézimunkázók biztosan nem tartozhatnak a civilek közé, vagy mégis? Egy Tordai téli napok, és egy Kukorica fesztivál már több rendezvénynek számít?

·        A tervek egyszerűen futurisztikusak! A Tornaterem témája majdnem egyidős a Tordai iskola önnálósításával, 1996 óta. Akkor az 1996/1997-es iskolaévben 210 tanulója volt az iskolának. Most a 2013/2014-es iskolaévben 130. Igaz a 2013/2014-es iskolaévben, két elsős tagozat nyílt, de 2012-ben 9, 2013-ban pedig mindössze 4 gyermek született a faluban. Jelenleg is az osztályok diákokként átlaga 10-15 diák. Évekkel ezelőtt már az alapkőletétel is megtörtént, de azóta ígéretekből soha sem volt hiány. Csak az idén több mint 10 életerős, sőt családos, kisgyermekes fiatal is elhagyta a szülőfalut. Azok már nem jönnek vissza, vagy időskori jógatanfolyam lesz majd a felépülő tornateremben? 2000 elején megszűnt a tordai gyógyvíz ipari kihasználása, akkor, bezárása előtt a gyárban 60 fiatal helybéli dolgozott 3 váltásban. Azóta minden megváltozott, pont most lehet beindítani újra?

·        2011 óta nem lakik pap a faluban, az egyik naponta utazott, az új, aki az idén szeptemberben érkezett vasárnaponként misézik, ünnepnapokon és amikor szükség van rá. Ha egyszer a pap elhagyja a falut, új már nem költözik be. Kinek kell felújítani a parókiát? A legutolsó népszámlálási adatok szerint          Tordának 1370 lakosa volt. Mára ez a szám már biztosan 1000 alatt van. Hamarosan egy kiöregedett, kihalt utcarészekkel található falu lesz Torda. A fiatalok a közeli vagy távolabbi városokban fejezik iskoláikat és közülük csak nagyon kevesen térnek vissza…

·        Akkor minek, kinek is kell ez a helyi járulék?

Elkezdődött a helyi járulékra való szavazás. A polgárok azonban nem állnak sorban és nem tolonganak a szavazó helység előtt, ahol 8 és 19 óra között hűen várja a szavazási bizottság a polgártársakat. Ezért a polgármester az első piaci napot kihasználva szavazó polgárok „vadászatára” indult. A gyanútlan polgár elbeszélget a polgármesterrel, aki „bekíséri” a szavazóhelyre, és „megengedi” neki, hogy minden családtagja nevében leszavazzon. Hiszen minek ide a személyigazolvány, amikor itt mindenki mindenkit ismer, és persze az sem mellékes adat, hogy nincs kívülálló tagja a szavazó bizottságnak, mind hű, és évek óta igazi PÁRT (VMSZ – B. A.) tagok. Marketing is van a javából, a falu minden 80 évnél idősebb polgára ezekben a napokban „szeretet csomagot” kap egy szavazati cédula áráért.

            Elkezdődött egy újabb izgalmas év Tordán, legalább is már az elejétől izgalmakból nem lesz hiányunk.

Dokumentum

Múlt és jelen, ábránd és valóság*

Olvasói levél a Tordai újság szerkesztőségéhez

Örömmel tölt el, hogy Tordának van újsága. Kevés vajdasági magyar helység mondhatja el ezt magáról. Az viszont, aminek kevésbé örülök, az a lap szerkesztési politikája, és sehogyan sem vagyok kibékülve vele.

Mi az, amit kifogásolok? Előre bocsátom: nem az, ami az újságban úgymond „benne van”, hanem az ami „nincs benne”.

Az újságnak az egyszerű átlapozásával is könnyen megállapítható, hogy túltengnek a visszaemlékezésekkel és a múlttal, valamit a helyi vezetők „sikereivel” foglalkozó írások. Mondhatnánk úgy is: inkább hagyományápolónak nevezhető újságról van szó, amelyben „csak jó hírek vannak”.

Még ez sem zavarna, ha a lapban, legalább időnként helyet kapnának a falu jelenével és problémáival foglalkozó elemző, bíráló írások. Már csak azért is, mert a külföldre szakadt tordaiak – a lapból tájékozódva – téves, úgyszólván „rózsaszínű képet” kapnak a falu életéről.

Hiányolom, hogy a lap nem foglalkozik a falu és a lakosság életét, jövőjét is meghatározó problémákkal. Például a következőkkel:

Mennyivel járul a falu hozzá Begaszentgyörgy község költségvetéséhez és mennyit kap vissza abból? Hány tordai maradt az utóbbi időben munka nélkül? Mikor nyitottak utoljára a faluban valamilyen üzemet és hogyan tervezi a jelenlegi vezetőség csökkenteni a munkanélküliséget? Mit tett a vezetőség annak érdekében, hogy a fiatalok a tanulmányaik befejezése után visszatérjenek a faluba? Milyen feszültségű áramot szolgáltatnak a falunak és miért van az a rengeteg áramszünet? Miért nincs a falunak fogorvosa és hétvégeken orvosa? Miért nem ösztöndíjazott a falu vezetősége olyan orvost és gyógyszerészt, akivel a betegek magyar nyelven értekezhetnének? Megfelelő-e az iskola tantestületének a szakmai összetétele, hiány van-e a szakképzett tanárokban? Miért nincs a helyi tanácsában az iskolának képviselője? Miért nem működik a falu könyvtára és miért nem lehet hozzáférni a Duna TV által ajándékozott könyvekhez? Hány tisztsége van a falu „polgármesterének” és el tudja-e látni mindegyiket? Hogyan valósulnak meg az anyanyelv használati stb. kisebbségi jogok, helyi és községi szinten?

Az egyes írásokban a félretájékoztatás elemei is jelen voltak, mint például a(z augusztus 20-i számban megjelent) Tanév végi összegezés című írás, amelyből arra következhetett az olvasó, hogy az Ady Endre Elemi iskola „2005 szeptember elsejétől önállóan működhet”. A szerkesztőség azonban nem tartotta szükségesnek, hogy visszatérjen a kérdésre, hogy a mai napig miért nem önállósulhatott a tordai iskola.

Tudom, erre a lap szerkesztője azt válaszolhatná, hogy „mi nem foglalkozunk politikával”. Az én viszontválaszom pedig az lenne, hogy az ilyen lapszerkesztés is sajnos egyfajta (téves) politika. Nevezhetnénk ezt strucc-politikának is – a valóságról és a problémákról tudomást nem vevő politikának. Valaki, már nem emlékszem, hogy ki, ezzel kapcsolatban ezt mondta: „Aki nem akar politikával foglalkozni, arra van ítélve, hogy az ő és a gyermekei sorsát is mások határozzák meg”.

A sajtónak éppen az az egyik fő feladata, hogy tárgyilagosan és pártatlanul tájékoztassa az olvasót. Egyik párt szolgálatában sem állhat, még ha ettől függne az esetleges anyagi támogatottsága is. Ezért a szerkesztőségnek azt kívánom az új, 2006-os évben, hogy legalább gondolkozzon el ezeken a javaslatokon, és hogy a falu problémáival kapcsolatban legyen önálló hangja, még ha az nem is fog mindig tetszeni a falu vezetőségének.

Újvidék, 2005. november 19.

Bozóki Antal, mgr., ügyvéd

__________

* Tordai Újság, 2005. december 25. 10-11