Reagálás(ok) egy helyi járulék bevezetésére
Levelet kaptam ma szülőfalumból, (Torontál)tordáról, amely a – a helyi
járulék bevezetéséről szóló szavazás kapcsán – a visszásságokra hívja fel a
figyelmemet (a levélíró neve és címe nálam van).
– Hiába lett 2013 végére minden utca a faluban
kiaszfaltozva, ha hamarosan üres ház ürest ér, lassan utcák maradnak
lakatlanok, a határi utakat a Naftagas munkásai építették ki, amikor a
gázlelőhelyeket keresték a saját használatukra, a csatornahálózat már évtizedek
óta megvan, csak takarítani kell, de a nagyobb beruházás továbbra is talány… –
hangzik a levélben felsorolt sérelmek közül az egyik.
Torda sajnos azok közé a magyar falvak közé tartozik, amelyek lassan
kiürülnek,
megszűnnek. Egyre
jobban kísértetfalura kezd hasonlítani. Erre a problémára már 2005-ben a Tordai
Újságban (2005. december 25- i szám, 10-11.) felhívtam a figyelmét az
akkori/mostani vezetőségnek és a lap szerkesztőjének. Bevallom, semmilyen
eredménnyel.
A „polgármester”, aki 2000 óta „a helyi közösségnek is az elnöke” (!?),
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének a tagja, 2008 és 2012 között
pedig még „a tartományi mezőgazdasági,vízügyi és erdészeti titkárság
titkárhelyettese is volt” (http://vmsz.org.rs/politikus/dobai-janos),
ma is ugyanaz a személy és a helyi lap is ugyanolyan „rózsaszínű képet” mutat a
falu életéről, mint abban az időben, amikor az idézett írást írtam.
A falu helyzete időközben jelentősen megromlott, lakóinak száma talán
már az 1000-et sem haladja meg (http://hu.wikipedia.org/wiki/Toront%C3%A1ltorda:
1910-ben 4289 lakosából 4251 magyar volt),
eluralkodott a munkanélküliség, a nincstelenség és a szegénység. Bogdán József
korábbi tordai (most Nagykikindai) plébános szerint is „néhány évtized múlva
annyira elfogy a lakosság, hogy ez a falu gazdasági birtokká alakul át”.
Pusztuló falu
A helyi járulék bevezetés ellen senkinek sem lehet kifogása, ha a pénzt
olyan célokra költik, ami hozzájárul falubeliek helyzetének javításhoz, ha a
befolyó összeg oda jutna, ahol igazán szükség van rá. Sajnos, a mostani sem
konkrét munkahelyek nyitására, a falu gazdaságának élénkítésére, hanem
valamilyen homályosan megfogalmazott, a község, illetve a tartomány
illetékességébe tartozó, többnyire irreális ígéretekre és megvalósíthatatlan,
vagy éppen ismétlődő, korábbról nem teljesített tervekre irányul. Apropó:
Hogyan lehetséges az, hogy a járulék bevezetéséről szóló szavazás kilenc napig
tartson? És mégis úgy kell „levadászni” a szavazókat?
Persze nem lehet éppen mindenért a „polgármestert” okolni, aki ugyan
néhány kebelbarátjával a falu életét irányítja, de tisztségénél fogva mégis ő a
legfelelősebb. Már régen le kellett volna váltani. A tordaiak azonban jámbor
emberek és inkább elköltöznek, minthogy ellenkezzenek a falu „mindenhatójával”.
Ma is egy újabb fiatalember elkötözéséről kaptam hírt, aki – itt hagyva a
feleségét és gyermekét – Németországba indult „szerencsét próbálni, mert itthon
nincs semmi”.
Meddig tűrik még?
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. január 5.
Íme, a levél, a küldő megjegyzéseivel:
Helyi járulék Tordán
1.
ÉRTESÍTÉS!
Értesítés, hogy 2014. január 3-a és 12-e között lesz a szavazás az új
helyi járulék bevezetésére. A helyi közösség épületében ez az időszak között
minden nap 8 órától 19 óráig szavazhat. Kérjük, tegyen eleget polgári
kötelezettségének és szavazzon. Hozza magával a személyi igazolványát.
A helyi közösség szavazási bizottsága
Ennyi az első értesítés. Eleve felvetődik a kérdés,
hogy a legutóbbi népszavazás alkalmával 1370 lelket számító kis faluban tényleg
szükség van a 11 napig tartó egész napos szavazásra? Esetleg 2 nap nem lett
volna elég? De következzen a második értesítés:
2.
TISZTELT POLGÁRTÁRS!
Az év végén lejár az eddigi helyi járulék, amely sokat
jelentett a falu fejlődése szempontjából. Teljesen vagy részben a helyi
járuléknak köszönve befejeztük az utcai úthálózat kiépítését, a központi
vízvezetéket, a gázvezetéket, kiépítettük vagy felújítottuk több 10 km hosszan
a határi és a faluban lévő csatornahálózatot, határi utakat építettünk és még
néhány más nagyobb beruházást is megvalósítottunk.
Korszerűsítettük a villanyhálózatot, pénzeltük annak a
karbantartását és az utcai világítást. Bevezettük a gázfűtést és egészségházba
és a kultúrotthonba. Felújítottuk az összes középületet, zöldövezeteket hoztunk
létre, fásítottunk. Pénzeltük a civil szervezeteket, egyebek között a sportot,
a kultúrát, segítettük a tanulókat és fiatalokat, enyhítettünk a szociális
gondokon, több művelődési és hagyományápoló rendezvényt szerveztünk.
Azonban még sok tennivalónk van, több tervet
szeretnénk még magvalósítani. Fel kell építeni a tornatermet, ki kell építeni a
szennyvízcsatorna hálózatot, az utcai esőcsatorna hálózatot, tovább kell
folytatni a határi csatornahálózat és utak építését és karbantartását, újból be
kell indítani a gyógy-és termálvíz kihasználását, munkahelyeket teremtve.
Szükség van az utcai utak és járdák felújítására, a középületeink további
felújítására, a temető rendezésére, a kápolna, a parókia és a templom
felújítására és karbantartására, a rendezvényeink megtartására, a testvér
települési kapcsolatok ápolására. Pénzelni kell az utcai világítást és annak
felújítását. Szükség van az egyesületeinkre és szervezeteinkre, elsősorban a
fiatalok miatt, amelyek szintén támogatni kell.
Ezért a helyi közösség Tanácsa javasolja a helyi
járulék bevezetését az elkövetkező 5 (öt) évre is. Tekintettel a nehezebb
anyagi helyzetre ezúttal kisebb járulék bevezetését javasoljuk.
A munkaviszonyban lévők és a vállalkozók az eddigi 4%
helyt 3%-ot, a földművesek meg az eddigi 35kg búza helyett 25kg dinár ellenértékét
fizetnék. A nyugdíjasok (de csak önkéntes alapon) 1%-ot fizetnének.
A helyi járulékra bevezetésre a szavazás 2014. január
3-a és 12-e között lesz a helyi közösség épületében 8-tól 19 óráig. A helyi
járulék az egyetlen olyan adónem, amelynek felhasználása kizárólag helyben,
Tordán, történik.
Ezért felkérjük Önöket, hogy menjenek el szavazni és
szavazzanak a helyi járulék bevezetésére, mert csak így tudjuk biztosítani
Torda fennmaradását és egyben fejlődését is. Ellenkező esetben elmaradhatnak a
beruházások és a falu fennmaradása és fejlődése is veszélybe kerülhet.
NE ENGEDJÜK EZT MEG, EZÉRT MENJEN EL SZAVAZNI ÉS
SZAVAZZON A HELYI JÁRULÉK BEVEZETÉSÉRE.
EGYÚTTAL MINDENKINEK ÁLDOTT KARÁCSONYT, BOLDOG, BÉKÉS,
EGÉSZSÉGBE,BOLDOGSÁGBAN ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK.
DOBAI JÁNOS POLGÁRMESTER
ÉS A HELYI KÖZÖSSÉG TANÁCSA
Eddig tart a második értesítés. S ha valaki
kívülálló kezébe kerül ez a felszólítás biztosan azt hinné itt, Tordán, csupa
tej és méz az élet, csak még a tej föle és a lép a mézből hiányzik. Azonban,
akik helyben laknak, szinte minden mondatban találnának, és találnak is
kivetnivalót. Íme, néhány ízelítő:
·
Hiába lett 2013 végére minden utca a faluban kiaszfaltozva, ha hamarosan
üres ház az üreseket éri, lassan utcák maradnak lakatlanok, a határi utakat a
Naftagas munkásai építették ki, amikor a gázlelőhelyeket keresték a saját
használatukra, a csatornahálózat már évtizedek óta megvan, csak takarítani
kell, de a nagyobb beruházás továbbra is talány…
·
Nem lehet csak a helyi járulékból megvalósítani a szennyvízcsatorna
hálózat kiépítését, mint ahogyan a központi vízvezeték hálózat kiépítése sem
csak és kizárólag a helyi járulékból lett megvalósítva. Ugyanis a
Begaszentgyörgyi JP RAZVOJ (Cara Dusana 7, 23 210 Begaszentgyörgy/Žitiste)
rendszeresen küldi a számlákat a szemételhordásért is, a község minden
településére, beleértve Tordát is.
·
Az utcai világítás kissé foghíjas, egy égő világít kettő nem, s amikor
baj van a lakosok önkéntes alapon megveszik az égőt, mert amikor a
polgármesterhez fordulnak ő abban éppen nem illetékes, s maguk hívnak szerelőt,
hogy szerelje be a világítást. Csak végig kellene esténként menni a faluban…
Különben is Begaszentgyörgyhöz tartozó összes település világításának gondja
egy központhoz tartozik.
·
Vannak civil szervezetek a faluban? Mikor és milyen rendezvényeket
szerveznek? Mert a Vadászegyesület, a Tűzoltók és a Kézimunkázók biztosan nem
tartozhatnak a civilek közé, vagy mégis? Egy Tordai téli napok, és egy Kukorica
fesztivál már több rendezvénynek számít?
·
A tervek egyszerűen futurisztikusak! A Tornaterem témája majdnem egyidős
a Tordai iskola önnálósításával, 1996 óta. Akkor az 1996/1997-es iskolaévben
210 tanulója volt az iskolának. Most a 2013/2014-es iskolaévben 130. Igaz a
2013/2014-es iskolaévben, két elsős tagozat nyílt, de 2012-ben 9, 2013-ban
pedig mindössze 4 gyermek született a faluban. Jelenleg is az osztályok
diákokként átlaga 10-15 diák. Évekkel ezelőtt már az alapkőletétel is megtörtént,
de azóta ígéretekből soha sem volt hiány. Csak az idén több mint 10 életerős,
sőt családos, kisgyermekes fiatal is elhagyta a szülőfalut. Azok már nem jönnek
vissza, vagy időskori jógatanfolyam lesz majd a felépülő tornateremben? 2000
elején megszűnt a tordai gyógyvíz ipari kihasználása, akkor, bezárása előtt a
gyárban 60 fiatal helybéli dolgozott 3 váltásban. Azóta minden megváltozott,
pont most lehet beindítani újra?
·
2011 óta nem lakik pap a faluban, az egyik naponta utazott, az új, aki
az idén szeptemberben érkezett vasárnaponként misézik, ünnepnapokon és amikor
szükség van rá. Ha egyszer a pap elhagyja a falut, új már nem költözik be.
Kinek kell felújítani a parókiát? A legutolsó népszámlálási adatok szerint
Tordának 1370 lakosa volt.
Mára ez a szám már biztosan 1000 alatt van. Hamarosan egy kiöregedett, kihalt
utcarészekkel található falu lesz Torda. A fiatalok a közeli vagy távolabbi
városokban fejezik iskoláikat és közülük csak nagyon kevesen térnek vissza…
·
Akkor minek, kinek is kell ez a helyi járulék?
Elkezdődött a helyi járulékra való szavazás. A
polgárok azonban nem állnak sorban és nem tolonganak a szavazó helység előtt,
ahol 8 és 19 óra között hűen várja a szavazási bizottság a polgártársakat.
Ezért a polgármester az első piaci napot kihasználva szavazó polgárok
„vadászatára” indult. A gyanútlan polgár elbeszélget a polgármesterrel, aki
„bekíséri” a szavazóhelyre, és „megengedi” neki, hogy minden családtagja
nevében leszavazzon. Hiszen minek ide a személyigazolvány, amikor itt mindenki
mindenkit ismer, és persze az sem mellékes adat, hogy nincs kívülálló tagja a
szavazó bizottságnak, mind hű, és évek óta igazi PÁRT (VMSZ – B. A.) tagok.
Marketing is van a javából, a falu minden 80 évnél idősebb polgára ezekben a napokban
„szeretet csomagot” kap egy szavazati cédula áráért.
Elkezdődött egy újabb izgalmas év Tordán, legalább is már az elejétől
izgalmakból nem lesz hiányunk.
Dokumentum
Múlt és jelen, ábránd és valóság*
Olvasói levél a Tordai újság szerkesztőségéhez
Örömmel tölt el, hogy Tordának van újsága. Kevés vajdasági magyar
helység mondhatja el ezt magáról. Az viszont, aminek kevésbé örülök, az a lap
szerkesztési politikája, és sehogyan sem vagyok kibékülve vele.
Mi az, amit kifogásolok? Előre bocsátom: nem az, ami az újságban
úgymond „benne van”, hanem az ami „nincs benne”.
Az újságnak az egyszerű átlapozásával is könnyen megállapítható, hogy
túltengnek a visszaemlékezésekkel és a múlttal, valamit a helyi vezetők
„sikereivel” foglalkozó írások. Mondhatnánk úgy is: inkább hagyományápolónak
nevezhető újságról van szó, amelyben „csak jó hírek vannak”.
Még ez sem zavarna, ha a lapban, legalább időnként helyet kapnának a
falu jelenével és problémáival foglalkozó elemző, bíráló írások. Már csak azért
is, mert a külföldre szakadt tordaiak – a lapból tájékozódva – téves,
úgyszólván „rózsaszínű képet” kapnak a falu életéről.
Hiányolom, hogy a lap nem foglalkozik a falu és a lakosság életét,
jövőjét is meghatározó problémákkal. Például a következőkkel:
Mennyivel járul a falu hozzá Begaszentgyörgy község költségvetéséhez és
mennyit kap vissza abból? Hány tordai maradt az utóbbi időben munka nélkül?
Mikor nyitottak utoljára a faluban valamilyen üzemet és hogyan tervezi a
jelenlegi vezetőség csökkenteni a munkanélküliséget? Mit tett a vezetőség annak
érdekében, hogy a fiatalok a tanulmányaik befejezése után visszatérjenek a
faluba? Milyen feszültségű áramot szolgáltatnak a falunak és miért van az a
rengeteg áramszünet? Miért nincs a falunak fogorvosa és hétvégeken orvosa?
Miért nem ösztöndíjazott a falu vezetősége olyan orvost és gyógyszerészt,
akivel a betegek magyar nyelven értekezhetnének? Megfelelő-e az iskola
tantestületének a szakmai összetétele, hiány van-e a szakképzett tanárokban?
Miért nincs a helyi tanácsában az iskolának képviselője? Miért nem működik a
falu könyvtára és miért nem lehet hozzáférni a Duna TV által ajándékozott
könyvekhez? Hány tisztsége van a falu „polgármesterének” és el tudja-e látni
mindegyiket? Hogyan valósulnak meg az anyanyelv használati stb. kisebbségi
jogok, helyi és községi szinten?
Az egyes írásokban a félretájékoztatás elemei is jelen voltak, mint
például a(z augusztus 20-i számban megjelent) Tanév végi összegezés című írás,
amelyből arra következhetett az olvasó, hogy az Ady Endre Elemi iskola „2005
szeptember elsejétől önállóan működhet”. A szerkesztőség azonban nem tartotta
szükségesnek, hogy visszatérjen a kérdésre, hogy a mai napig miért nem
önállósulhatott a tordai iskola.
Tudom, erre a lap szerkesztője azt válaszolhatná, hogy „mi nem
foglalkozunk politikával”. Az én viszontválaszom pedig az lenne, hogy az ilyen
lapszerkesztés is sajnos egyfajta (téves) politika. Nevezhetnénk ezt
strucc-politikának is – a valóságról és a problémákról tudomást nem vevő
politikának. Valaki, már nem emlékszem, hogy ki, ezzel kapcsolatban ezt mondta:
„Aki nem akar politikával foglalkozni, arra van ítélve, hogy az ő és a
gyermekei sorsát is mások határozzák meg”.
A sajtónak éppen az az egyik fő feladata, hogy tárgyilagosan és
pártatlanul tájékoztassa az olvasót. Egyik párt szolgálatában sem állhat, még
ha ettől függne az esetleges anyagi támogatottsága is. Ezért a szerkesztőségnek
azt kívánom az új, 2006-os évben, hogy legalább gondolkozzon el ezeken a
javaslatokon, és hogy a falu problémáival kapcsolatban legyen önálló hangja,
még ha az nem is fog mindig tetszeni a falu vezetőségének.
Újvidék, 2005. november 19.
Bozóki Antal, mgr., ügyvéd
__________
* Tordai Újság, 2005.
december 25. 10-11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése