Január 1.

Fruzsina napja.

A görög Eufrozina név megmagyarosított formája. Jelentése: vidám

1984 – A béke világnapja. A Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júliusában.

1001. – I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták. Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor.

1823 – Ezen a napon született Petőfi Sándor.

85 éve, 1929. január 1-jén alakult meg a Hunnia Filmgyár Rt., a magyar filmgyártás történetének egyik legnagyobb vállalkozása.

1911 és 1913 között Hunnia néven már működött egy filmgyár a Lipótvárosban, 50 méter hosszú és 12 méter széles üvegcsarnok műterme a Pannónia és a Sziget utca sarkán állt.
A 2013-ban is működő Hunnia elődjét, Corvin Filmgyár néven 1917-ben hozta létre a zuglói Gyarmat utcában egy fiatal rendező, Korda Sándor (a későbbi Sir Alexander Korda). A vállalkozás a külföldi filmek nagyarányú behozatala és a hazai filmszponzorok megfogyatkozása miatt az évek folyamán fokozatosan csődbe ment, telepeit, részvényeit a Filmipari Alap vette át. A gyártás folytatására 1928. december 19-én alakult meg a Hunnia Filmgyár Rt., amely hivatalosan 1929. január 1-jén kezdte meg működését.
A Hunniát a Filmipari Alap fejlesztette és látta el forgótőkével. Amikor 1931-ben megkezdődött a hangosfilmgyártás, a korábbi gyár 660 négyzetméteres üvegházát egy 120 négyzetméteres, modern felszereltségű hangműteremmel egészítették ki, s új műtermeket építettek a Pasaréti úton is. A vállalat állami ellenőrzés alatt állt, a készülő filmek forgatókönyveit a felvételek előtt be kellett mutatni a cenzúrabizottságnak.
A magyar filmgyártás sikeres volt, az 1940-es évek elejére Magyarország Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává vált. Az 1941-ben elkészült Dankó Pista már a kétszázadik magyar hangosfilm volt a Hunniában. A filmgyár műtermeiben olyan színészegyéniségek alakításait vitték celluloid-szalagra, mint Bajor Gizi, Fedák Sári, Márkus Emília, Csortos Gyula, Jávor Pál, Kabos Gyula és Páger Antal.
A második világháború a Hunniát sem kímélte, egyetlen műterme sem maradt épségben, két évbe telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. Az elkövetkező évtizedek politikai változásai szervezeti, igazgatási változásokkal jártak. A cég az 1949-es államosítás után Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM), 1956 után Hunnia Filmstúdió néven működött, majd a Budapest Filmstúdióval történt 1964-es egyesítést követően ismét a MAFILM nevet kapta. 1972-ben a filmgyártás átszervezésével újból önállósulhatott, 1975-től Hunnia néven működött tovább, ám szervezeti kötődése a MAFILM-hez megmaradt. A teljes önállóságot 1987-ben kapta meg, majd a rendszerváltozás után, 1994-ben kft.-vé alakult.
A Hunnia Filmgyár mai örököse, a Hunnia Filmstúdió Kft. a magyar filmgyártás egyik legpatinásabb és legrangosabb műhelye, amely évente átlagosan 2-3 kimagasló színvonalú játék- és dokumentumfilmet gyárt. Alkotóműhelyéből 1957 óta mintegy 350 játékfilm, kisjátékfilm és dokumentumfilm került ki. Az utóbbi években olyan produkciók készültek itt, mint Sándor Pál Noé Bárkája, Szőke András Hasutasok, Szász János Ópium – Egy elmebeteg nő naplója, Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról, Szász János A nagy füzet című filmje. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum