Január 18.

Piroska napja.

A latin Prisca névből a magyarban először Piriska, majd ebből Piroska lett. Népszerűvé Arany János tette Toldi szerelme című művével.

1270 – Meghalt Árpádházi Szent Margit, IV. Béla lánya.

1505 – Megindult a postaforgalom Németalföld, a bécsi, francia és spanyol udvar között. Franz von Taxis hozta létre, aki 1500 óta főpostamestere volt Szép Fülöpnek, Kasztília királyának és Németalföld, valamint Burgundia uralkodójának.

1882 – Megszületett Alan Alexander Milne angol író, Micimackó, Malacka és társai megalkotója.
1882 – Megszületett Sylvia Pankhurst angol szüfrazset, aki lányaival együtt küzdött a nők szavazati jogáért.

1892 – Megszületett Oliver (Norvell) Hardy amerikai komikus, a nálunk Stan és Pan (Laurel&Hardy) címmel vetített börleszksorozat párosának nagyobbik fele.

1945 – Az akkori szovjet hadsereg felszabadította a pesti gettót.
1919 – Megkezdődtek az I. világháborút lezáró béketárgyalások Versailles-ban, Franciaországban.

1926 – Meghalt Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.

1946 – Megnyílt a II. világháború után Budapest első állandó Duna-hídja, a Kossuth-híd.
1955 – Megszületett Kevin Costner amerikai színész (Farkasokkal táncoló, Robin Hood).

Január 18. – Árpád-házi Szent Margit Domonkos-rendi apáca, IV. Béla király leányának ünnepe.

Margit 1242. január 27-én, a tatárjárás idején született. Apja, a második honalapítónak tartott IV. Béla király és anyja, Laszkarisz Mária bizánci hercegnő ekkor már a dalmáciai Klissza várába menekült a mongolok elől. Szülei végső kétségbeesésükben Isten segítségét kérték, cserébe felajánlották születendő gyermeküket. És megtörtént a hihetetlen: az országot feldúló Batu kán váratlanul hazafelé vette útját, hátrahagyva a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket.
A királyi pár megtartotta ígéretét: Margitot hároméves korában átadták a veszprémi Domonkos-rendi nővéreknek. Béla új kolostort építtetett lánya számára a Buda közelében fekvő Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt tette le Margit 12 éves korában a fogadalmat. A mélyen vallásos, jámbor, alázatos és szerény lány teljes lényét az Úrnak szentelte: szülei - politikai okokból- több alkalommal is férjhez akarták adni, ám ő nem volt hajlandó elhagyni a zárdát. Apja ki tudta volni eszközölni, hogy lányát Róma felmentse fogadalma alól, Margit azonban az első férjjelöltet, a lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Margit szépsége az apácaöltözék ellenére is elbűvölte Ottokárt, aki hangot is adott elragadtatásának. Margit erre felháborodott, indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer kitegye magát ilyesminek, apjával pedig határozottan közölte: egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese marad.

Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét.
Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, apja gyakran kérte segítségét diplomáciai kérdésekben.
Saját halálának óráját is megjósolta: 1271. január 18-án halt meg a margitszigeti kolostorban. Boldoggá avatására már 1276-ban sor került, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Több mint három évtizedes hagyomány, hogy a magyar prímás minden januárban szentmisét mutat be a margitszigeti romoknál a Margit-naphoz legközelebbi vasárnap. Az első ilyen szentmisét Lékai László bíboros mutatta be a magyar szentek évében, 1979. január 21-én.
Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea Domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum