Január 6.

Boldizsár, Menyhért, Gáspár napja.

Boldizsár a Balthasar (Baltazár) név magyaros változata. Az asszírbabilón eredetű név jelentés: Baal isten óvja életét.

Menyhért: germán eredetű, jelentése erő, erős, merész.

Gáspár: perzsa eredetű név, jelentése kincset megőrző, kincstárnok.

33 – Ettől az évtől Vízkereszt napja, krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűit az ajtóra.

1400 – Ettől az évtől ez a nap a farsang első napja. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás

1412 – Megszületett a francia Jeannne D’Arc, a mártírhalált halt harcos parasztlány.

1766 – Megszületett Fazekas Mihály író

1897 – Megszületett született Veres Péter író

1919 – Meghalt Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, a Teddy mackó névadója.

1978 – Budapesten, az Országházban az amerikai népet jelképező küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

85 éve, 1929. január 6-án vezetett be I. Sándor délszláv uralkodó királyi diktatúrát, országának új nevet Jugoszlávia (Jugoslavija) és új területi felosztást adva.

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot az Osztrák-Magyar Monarchia romjain az első világháború után, 1918. december 1-jén kiáltották ki. A délszláv állam első nyolc éve gyorsan lerombolta azt az illúziót, hogy a közös szláv gyökerek elsimíthatják az ellentéteket. Az új államban különböző nemzetiségű, nyelvű, vallású, különböző történelmi tudattal rendelkező és gazdaságilag is rendkívül eltérő fejlettségű területek kerültek egy határ mögé. A szerbek és a horvátok a dominanciáért folytatott harca 1928 végére odáig fajult, hogy a parlament munkája megbénult, sőt egy szerb képviselő az ülésteremben lőtt rá horvát társaira, akik közül ketten holtan maradtak a padsorokban.
A válságos helyzetben Sándor király 1929. január 6-án királyi diktatúrát vezetett be. Eltörölte az alkotmányt, felfüggesztette a törvényhozást, a pártok működését betiltotta, és nemzetiségi alapon később sem engedte. Az ország nevét Jugoszláv Királyságra változtatta, ezzel is jelezve, hogy a szerbek, horvátok és szlovének egy nemzetet alkotnak, a közigazgatási beosztást 33 területről 9 tartományra változtatta. Betiltotta a széthúzást felerősítő nemzeti megnyilvánulásokat, és Államvédelmi Bíróságot állított fel. A horvát ellenzék vezetőinek egy része ezután emigrált, ők hozták létre a függetlenségpárti, terrorista módszerektől sem visszariadó usztasa mozgalmat.
A király 1931. szeptember 3-án nyugati szövetségeseinek nyomására egy oktrojált alkotmányt léptetett életbe, amely továbbra is minden fontos döntést az uralkodónak tartott fenn, valójában csak a diktatúrát palástolta.
Sándor 1934 nyarán már demokratikus reformokon gondolkodott, de ezek bevezetésére nem került sor: az usztasák 1934. október 9-én Marseille-ben meggyilkolták a királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum