Elvira napja.
Vitás eredetű név. Lehet a nyugati gót eredetű Alwara név spanyol formája,
ennek a jelentése: mindent megőrző vagy akit az ereklye megvéd. Lehet arab
eredetű ebben az esetben a jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.
1763 – A párizsi békével véget ért az angol-francia gyarmati háború, Franciaország elvesztette összes észak-amerikai birtokát.
1810 – Megszületett Barabás Miklós festő, grafikus a magyar biedermeier festészet legjelentősebb művésze.
1840 – Házasságot kötött Viktória angol királynő és Albert szász-coburgi és gothai herceg.
1840 – Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt.
1853 – Megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel.
1863 – Szabadalmaztatták a tűzoltókészüléket.
1890 – Megszületett Boris (Leonidovich) Pasternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító (Zsivágó doktor).
1898 – Megszületett Bertolt Brecht német író, színházi rendező (Kurázsi mama és gyermekei).
1910 – Svédországban bevezették az általános választójogot.
1922 – Budapesten megszületett Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke (1990–2000).
1763 – A párizsi békével véget ért az angol-francia gyarmati háború, Franciaország elvesztette összes észak-amerikai birtokát.
1810 – Megszületett Barabás Miklós festő, grafikus a magyar biedermeier festészet legjelentősebb művésze.
1840 – Házasságot kötött Viktória angol királynő és Albert szász-coburgi és gothai herceg.
1840 – Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt.
1853 – Megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel.
1863 – Szabadalmaztatták a tűzoltókészüléket.
1890 – Megszületett Boris (Leonidovich) Pasternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító (Zsivágó doktor).
1898 – Megszületett Bertolt Brecht német író, színházi rendező (Kurázsi mama és gyermekei).
1910 – Svédországban bevezették az általános választójogot.
1922 – Budapesten megszületett Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke (1990–2000).
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. február 10-16.
Magyarországi változások:
1989. február 10. – Washingtonban bejelentették, hogy a Világbank újabb, 140 millió dolláros kölcsönt folyósít Magyarországnak az ipari szerkezet átalakítására.
1989. február 10. - Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, elnöke Kozma Imre atya lett.
1989. február 10. - Megalakult a Soproni Különleges Gazdasági Övezet Részvénytársaság, amelynek 40 millió forintos alaptőkéjét magyar gazdasági szervezetek és nyugati magánvállalkozók adták össze.
1989. február 10-11. - Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az MSZMP nem mond le politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről, azaz állást foglalt a többpártrendszer mellett. A KB 1956-ot értékelve úgy foglalt állást: 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, de október végétől felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. A testület elsietettnek ítélte, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB PB tagja a történelmi albizottság vizsgálatainak eredményét a KB vitáját megelőzően, január 28-án hozta nyilvánosságra.
1989. február 10-15. - A Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői az Új Márciusi Fronttal egyeztettek annak januárban közzétett javaslatáról: ez a politikai reformok kidolgozására a hivatalos és alternatív szervezetek bevonásával Országos Nemzeti Bizottság létrehozását kezdeményezte. 15-én az MSZMP KB is reagált, s egyetértését fejezte ki a dokumentumban foglalt általános politikai célokkal.
1989. február 11. - Baloldali Alternatíva Egyesülés néven új társadalmi mozgalom alakult, amely az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában akart közreműködni.
1989. február 11. - A Veres Péter Társaság budapesti közgyűlésén úgy döntött, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket képviselő pártot alakít, ennek előkészítésével bizottságot bíztak meg.
1989. február 11. - Budapesten a Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlésén idősebb Surján László orvost, nyugalmazott egyetemi tanárt választották meg a szövetség elnökévé.
1989. február 11. - Esztergomban püspökké szentelték a II. János Pál pápa által decemberben kinevezett Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Ács Istvánt, Mayer Mihályt és Takács Nándort.
1989. február 13. - Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár határ menti találkozóján a magyar miniszterelnök közölte: Magyarország 1991-ig fel akarja számolni a műszaki határzárat.
1989. február 14. - Hivatalos közlés szerint a veszteséges vaskohászati termelés felszámolása miatt 1988-ban lényegesen csökkent az acél-, a nyersvas- és a hengereltkészáru-termelés, de a magyar kohászat ismét nyereséges.
1989. február 15. – Megalakult a Szent Korona Társaság, hogy elősegítse a magyar nemzeti jelvényekhez kapcsolódó hagyományok ápolását, a koronás történelmi kiscímer visszaállítását.
1989. február 15. - Az IBUSZ bejelentette: az NSZK-beli Kempinski céggel közösen szállodát épít a budapesti Engels téren.
1989. február 16. - Nagy Erzsébet, Nagy Imre néhai miniszterelnök lánya közölte a francia AFP hírügynökséggel: az 1956-os felkelés miniszterelnökének újbóli temetése nyilvános aktus lesz, amelyet június 16-án, Nagy Imre "hazaárulásért" való kivégzésének 31. évfordulóján rendeznek meg Budapesten.
1989. február 16. - Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága bejelentette, hogy rehabilitálják a Tiszatáj című folyóirat 1986-ban politikai hibák ürügyén menesztett szerkesztőbizottságát, akiket egyebek között az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről írott cikkek miatt távolított el a folyóirat éléről az MSZMP akkori vezetése.
1989. február 16. - A tevékenységét január 9-én megújító Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten megtartotta első nyilvános nagygyűlését.
1989. február 10. – Washingtonban bejelentették, hogy a Világbank újabb, 140 millió dolláros kölcsönt folyósít Magyarországnak az ipari szerkezet átalakítására.
1989. február 10. - Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, elnöke Kozma Imre atya lett.
1989. február 10. - Megalakult a Soproni Különleges Gazdasági Övezet Részvénytársaság, amelynek 40 millió forintos alaptőkéjét magyar gazdasági szervezetek és nyugati magánvállalkozók adták össze.
1989. február 10-11. - Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az MSZMP nem mond le politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről, azaz állást foglalt a többpártrendszer mellett. A KB 1956-ot értékelve úgy foglalt állást: 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, de október végétől felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. A testület elsietettnek ítélte, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB PB tagja a történelmi albizottság vizsgálatainak eredményét a KB vitáját megelőzően, január 28-án hozta nyilvánosságra.
1989. február 10-15. - A Független Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői az Új Márciusi Fronttal egyeztettek annak januárban közzétett javaslatáról: ez a politikai reformok kidolgozására a hivatalos és alternatív szervezetek bevonásával Országos Nemzeti Bizottság létrehozását kezdeményezte. 15-én az MSZMP KB is reagált, s egyetértését fejezte ki a dokumentumban foglalt általános politikai célokkal.
1989. február 11. - Baloldali Alternatíva Egyesülés néven új társadalmi mozgalom alakult, amely az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában akart közreműködni.
1989. február 11. - A Veres Péter Társaság budapesti közgyűlésén úgy döntött, hogy a mezőgazdasági dolgozókat, a falvak lakosait és az agrárérdekeket képviselő pártot alakít, ennek előkészítésével bizottságot bíztak meg.
1989. február 11. - Budapesten a Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlésén idősebb Surján László orvost, nyugalmazott egyetemi tanárt választották meg a szövetség elnökévé.
1989. február 11. - Esztergomban püspökké szentelték a II. János Pál pápa által decemberben kinevezett Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Ács Istvánt, Mayer Mihályt és Takács Nándort.
1989. február 13. - Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár határ menti találkozóján a magyar miniszterelnök közölte: Magyarország 1991-ig fel akarja számolni a műszaki határzárat.
1989. február 14. - Hivatalos közlés szerint a veszteséges vaskohászati termelés felszámolása miatt 1988-ban lényegesen csökkent az acél-, a nyersvas- és a hengereltkészáru-termelés, de a magyar kohászat ismét nyereséges.
1989. február 15. – Megalakult a Szent Korona Társaság, hogy elősegítse a magyar nemzeti jelvényekhez kapcsolódó hagyományok ápolását, a koronás történelmi kiscímer visszaállítását.
1989. február 15. - Az IBUSZ bejelentette: az NSZK-beli Kempinski céggel közösen szállodát épít a budapesti Engels téren.
1989. február 16. - Nagy Erzsébet, Nagy Imre néhai miniszterelnök lánya közölte a francia AFP hírügynökséggel: az 1956-os felkelés miniszterelnökének újbóli temetése nyilvános aktus lesz, amelyet június 16-án, Nagy Imre "hazaárulásért" való kivégzésének 31. évfordulóján rendeznek meg Budapesten.
1989. február 16. - Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága bejelentette, hogy rehabilitálják a Tiszatáj című folyóirat 1986-ban politikai hibák ürügyén menesztett szerkesztőbizottságát, akiket egyebek között az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről írott cikkek miatt távolított el a folyóirat éléről az MSZMP akkori vezetése.
1989. február 16. - A tevékenységét január 9-én megújító Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten megtartotta első nyilvános nagygyűlését.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 10. SZOVJETUNIÓ: Oleg Bogomolov, a szocialista világot kutató szovjet akadémiai intézet vezetője kijelentette: nem tartaná a Szovjetunióra nézve fenyegetőnek egy semleges Magyarország létrejöttét, hozzátéve: ez szigorúan csak hipotézis.
1989. február 12. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában zsidó kulturális központot hoztak létre, a megnyitó ünnepségen részt vett Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke is.
1989. február 13. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Az NDK hírügynöksége cáfolta a nyugatnémet Die Welt hírét, amely szerint Kelet-Németországból másfél millió ember akar kivándorolni.
1989. február 11. BULGÁRIA: Plovdivban ellenzéki értelmiségiek megalakították a független Podkrepa (Támasz) szakszervezetet.
1989. február 13. LENGYELORSZÁG: A törvényes szakszervezeti mozgalom, az OPZZ tiltakozott amiért a hatalom újraosztásáról folyó kerekasztal-tárgyalásokon a Szolidaritás "megpróbálja kisajátítani az egész lengyel társadalom képviseletét".
1989. február 14. CSEHSZLOVÁKIA: A korábbi tüntetésekre, illetve az egyre gyakoribb közrend elleni vétségekre, rendbontásokra hivatkozva a prágai parlament szigorította a közrend elleni vétségekre vonatkozó büntető jogszabályokat.
1989. február 14. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára úgy nyilatkozott, hogy "a többpártrendszerről szóló vita talajtalan, üres fecsegés, ... az a fontos, hogy működjenek a demokratikus intézmények, hogy a nép ténylegesen befolyásolhassa a döntéshozatalt".
1989. február 15. LENGYELORSZÁG: A parlament, a szejm nemzeti ünneppé nyilvánította november 11-ét, az első világháború utáni új független lengyel állam megszületésének napját.
1989. február 15. SZOVJETUNIÓ: Befejeződött a szovjet csapatok 1988. május 15-én megkezdett kivonása Afganisztánból, a Szovjetunió számára véget ért a kilencéves afganisztáni háború.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Brüsszelben konzultációk kezdődtek a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény előkészítéséről.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Vilniusban a litván népfront, a Sajudis szervezésében százezres tömeg tüntetett a litván függetlenség évfordulóján, amelyet a Litván Kommunista Párt határozatban nyilvánított ünnepnappá. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. február 10. SZOVJETUNIÓ: Oleg Bogomolov, a szocialista világot kutató szovjet akadémiai intézet vezetője kijelentette: nem tartaná a Szovjetunióra nézve fenyegetőnek egy semleges Magyarország létrejöttét, hozzátéve: ez szigorúan csak hipotézis.
1989. február 12. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában zsidó kulturális központot hoztak létre, a megnyitó ünnepségen részt vett Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke is.
1989. február 13. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: Az NDK hírügynöksége cáfolta a nyugatnémet Die Welt hírét, amely szerint Kelet-Németországból másfél millió ember akar kivándorolni.
1989. február 11. BULGÁRIA: Plovdivban ellenzéki értelmiségiek megalakították a független Podkrepa (Támasz) szakszervezetet.
1989. február 13. LENGYELORSZÁG: A törvényes szakszervezeti mozgalom, az OPZZ tiltakozott amiért a hatalom újraosztásáról folyó kerekasztal-tárgyalásokon a Szolidaritás "megpróbálja kisajátítani az egész lengyel társadalom képviseletét".
1989. február 14. CSEHSZLOVÁKIA: A korábbi tüntetésekre, illetve az egyre gyakoribb közrend elleni vétségekre, rendbontásokra hivatkozva a prágai parlament szigorította a közrend elleni vétségekre vonatkozó büntető jogszabályokat.
1989. február 14. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára úgy nyilatkozott, hogy "a többpártrendszerről szóló vita talajtalan, üres fecsegés, ... az a fontos, hogy működjenek a demokratikus intézmények, hogy a nép ténylegesen befolyásolhassa a döntéshozatalt".
1989. február 15. LENGYELORSZÁG: A parlament, a szejm nemzeti ünneppé nyilvánította november 11-ét, az első világháború utáni új független lengyel állam megszületésének napját.
1989. február 15. SZOVJETUNIÓ: Befejeződött a szovjet csapatok 1988. május 15-én megkezdett kivonása Afganisztánból, a Szovjetunió számára véget ért a kilencéves afganisztáni háború.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Brüsszelben konzultációk kezdődtek a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény előkészítéséről.
1989. február 16. SZOVJETUNIÓ: Vilniusban a litván népfront, a Sajudis szervezésében százezres tömeg tüntetett a litván függetlenség évfordulóján, amelyet a Litván Kommunista Párt határozatban nyilvánított ünnepnappá. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
555 éve, 1459. február 10-én I. (Hunyadi) Mátyásnak esküdött hűséget 36
főúr és 12 főpap.
A fiatal király, mindössze tizenöt évesen, sokakat meglepő erélyességgel kezdte meg országlását. A bárókat megfosztotta méltóságaiktól, és többnyire köznemesi származású híveit nevezte ki a bíróságok, a kincstartóság, a budai udvarbíróság élére. A csalódott főurak a császártól várták sérelmeik orvoslását. Az engedetlenek élére a volt nádor, Garai László állt. 1459. január második felében Mátyás már értesült a pártütők és a német-római császár tárgyalásairól, de egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett.
1459. február 12-én Mátyásnak esküdött hűséget 36 főúr és 12 főpap. A jelenlévő országnagyok megfogadták, hogy vagyonukkal, vérükkel és életükkel védik meg a királyt minden pártütővel szemben, a király pedig megígérte az eskütevőknek, hogy biztosítja törvényes szabadságukat. Az év tavaszán Frigyes had élén tört az országra, és királlyá koronáztatta magát. Mátyás serege megállította, majd kiverte a támadókat az országból.
A két uralkodó viszonya rendkívül feszült maradt. Az elkövetkező években azonban Mátyás annyira megszilárdította hatalmát, hogy 1463-ban Bécsújhelyen szerződést kötött Frigyessel. 80 ezer aranyforint fejében visszaszerezte a felségjelvényeket (meg Sopron városát), amelyeket a császár korábban még unokaöccsének, V. Lászlónak sem adott ki. Ennek fejében viszont bele kellett egyeznie abba, hogy amennyiben örökös nélkül halna el, III. Frigyes vagy utódai öröklik a magyar trónt, és Frigyes – számos címe mellett – élete végéig használhatja a magyar királyi címet. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A képen Mátyás büsztje (mellszobra)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése