Gondolatok Várady Tibor írása
kapcsán
Várady
Tibor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hivatalos lapja, a Magyar Szó hétvégi számában Hol
tartunk? címmel közölt írást, amelyben a szerb alkotmánybíróságnak (AB) a
nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényre vonatkozó 2014. január
16-i döntéséről mondja el a véleményét[1].
Írásának elején Várady röviden
áttekinti a nemzeti kisebbségek küzdelmét az autonómiáért, a nemzeti tanács
megalakításának 1919. évi felvetődésétől a szerbiai törvény meghozataláig.
Az AB döntésével előállt helyzetért Várady azokra igyekszik hárítani a
felelősséget, a „akik egyetlen hatáskört sem tudtak kiharcolni, úgy igyekeztek
hazafiak lenni, hogy kevesellték a mások által kiharcolt hatásköröket”.
A legjobb védekezés a támadás, tartja a mondás. Azok a felelősek, akik
nem vettek részt a törvény előszítésében, meghozatalában („nézők” voltak és nem
játékosok), vagy azok, akik ezzel még dicsekedtek is?
Az Alkotmánybíróság döntésének eredménye, hogy „a nemzeti tanácsokról
szóló törvényt nem csonkították meg annyira, mint a vajdasági statútumot és a
vajdasági hatáskörökről szóló törvényt” – írja Várady.[2]
Ez most akkor eredmény? Ezzel most akkor
legyünk elégedettek? Még jól is jártunk?
– Annak alapján, amit eddig közöltek, azt hiszem, hogy a határozat
alaptalanul fosztotta meg a hatásköröktől nem csak a vajdasági magyarokat, de
minden más kisebbséget is – olvasható az írásban.
Várady ebben a mondatban kétszer is („amit eddig közöltek” és „azt
hiszem”) elhatárolta magát. Az Alkotmánybíróság döntése ellen sajnos nincsen fellebbezés
és itt a vélemény (hogy az alaptalan vagy sem) nem segít. Más dolog, hogy mit
„hiszünk” és mi a valóság. Ezen a döntés „indoklására várás” sem segít.
Az AB döntése új jogi helyzetet teremtett. Várady szerint most „két
lehetőség között választhatunk” Az egyik lehetőség, „hogy versenybe szálunk
(magunk között) abban, hogy ki tud jobban panaszkodni az alkotmánybíróság
döntése kapcsán, a másig pedig, hogy „hogy továbbra is kiállunk a nemzeti
tanácsokért és a kulturális autonómiáért”.
Várady ebben az írásában sem a „teljes körű nemzeti autonómiáért, a
területi és a személyi elvű autonómiáért”, hanem a „kulturális autonómiáért”
való kiállást szorgalmazza, ami lényeges különbség.
Valóban, hol is tartunk most? Lássuk,
a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény[3]
mely rendelkezéseit nyilvánította alkotmányellenesnek az AB (aláhúzott szöveg):
1. Általános
hatáskörök
10. szakasz
6) pont:
intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a
kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területén, valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése
szempontjából jelentős egyéb területeken;
12) eljárást indít az
Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman,
valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a
nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt
jogainak és szabadságjogainak megsértésére került sor;
15) törvényben,
az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában ráruházott más
kérdésekről is dönt;
Az intézmények irányításában
való részvétel
12. szakasz
2) azokban az
intézményekben, melyek tagozatainak többségében a nevelési-oktatási tevékenység
a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy melyekről megállapítást nyert, hogy
a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, jelölteket javasol az
igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére, akik a helyi
önkormányzatot képviselik;
5)
jelen szakasz 1. bekezdésének 2) pontjában foglalt intézmények igazgatója
megválasztásához előzetes jóváhagyását adja;
(3) A
nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát, melynek nyelve egy helyi önkormányzatban
sincs hivatalos használatban, azokban a helyi önkormányzatokban illetik meg a
jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4) pontjaiban foglalt jogok, ahol az általuk
képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az
összlakosságnak több mint 1%-át képezik.
(4) A köztársaság,
az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által a felsőoktatás
területén alapított intézményekben, amelyekben a tanítás egészében vagy részben
a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti tanács véleményt nyilvánít a
felsőoktatási intézmény irányítási és igazgatási szervébe javasolt jelöltekről.
Egyéb hatáskörök az
oktatás területén
15. szakasz
7) véleményt
nyilvánít a középiskolába iratkozó tanulók számának meghatározása során,
továbbá a szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és szakosításban
részesülő tanulók számának jóváhagyása során;
Hatáskörök a
tájékoztatás területén
Alapítói jogok
19. szakasz
(2) Teljes
egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékozató tömegtájékoztatási
közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az autonóm tartomány
vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való megállapodás alapján, az
alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.[4]
Az intézmények
igazgatásában való részvétel
20. szakasz
A nemzeti tanács:
1) véleményt
nyilvánít a Szerbiai Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és műsortanácsa
tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az intézmény a nemzeti
kisebbség nyelvén sugároz műsort;
2) véleményt
nyilvánít a Vajdasági Műsorszórási Intézmény igazgató bizottsága és
műsortanácsa tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az
intézmény a nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
3)
meghatározza a közszolgálati intézményben a kisebbségi nyelvű műsorok felelős
szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércéket;
4) a
műsorszórási intézmény igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati
feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít a nemzeti kisebbségi
nyelvű műsorok felelős szerkesztőjének személyére;
6. A jogi aktusok
semmissége
23. szakasz
A nemzeti
tanács megfelelő javaslata vagy véleménye nélkül meghozott, a jelen törvény
12–15, 17. és 18. valamint a 20-22. szakaszában foglalt egyedi jogi aktusok
törvényellenesek, illetve semmisek.
Ha a nemzeti
tanács a hatáskörében illetékes szerv szabályosan kézbesített kérelme ellenére
30 napos határidőn belül nem küldi meg javaslatát vagy véleményét, a jelen
szakasz 1. bekezdésében említett aktust a megszerzett javaslat, illetve
vélemény nélkül kell meghozni.
7. Az alapítói jogok
átruházása
24. szakasz
A nemzeti
tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat egészében vagy részben az alábbi intézmények alapítói jogait
ruházza át:
1) kizárólag nemzeti
kisebbségi nyelvű oktatási-nevelési intézmények;
2) kulturális
intézmények, melyek alapvető tevékenységét a nemzeti kisebbség kultúrájának a
megőrzése és fejlesztése képezi;
3) kizárólag a
nemzeti kisebbség nyelvén tájékoztató tömegtájékoztatási intézmények.
A nemzeti
tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat egészében vagy részben a jelen szakasz 1. bekezdésének 1-3.
pontjában felölelt intézményeken kívül más intézmények alapítói jogait akkor
ruházza át, ha ezek a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségűek.
A jelen
szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek a nemzeti tanáccsal az alapítói
jogok egészében vagy részben történő átruházásáról szerződést kötnek (a
továbbiakban: szerződés).
A szerződés
a jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek és a nemzeti tanács
kölcsönös jogait és kötelességeit tartalmazza.
A
szerződésben meg kell határozni az átruházott igazgatási jogokat és éves
szinten az intézmény tevékenységének finanszírozására a köztársaság, az autonóm
tartomány vagy a helyi önkormányzat költségvetésében biztosított eszközöket.
A
költségvetési finanszírozás szempontjából, azoknak az intézményeknek az anyagi
helyzete, melyek alapítói jogait egészében vagy részben átruházták, nem lehet
kedvezőtlenebb azoknak az intézményeknek az anyagi helyzeténél, melyek alapítói
jogait nem ruházták át a nemzeti tanácsra.
A köztársasági
szervekkel való viszony
25. szakasz
(1) A nemzeti tanács a Nemzetgyűléshez,
Kormányhoz, más állami szervekhez és különszervezetekhez javaslatot,
kezdeményezést, véleményt nyújthat be a hatáskörébe tartozó kérdésekkel
kapcsolatban.
(3) A
vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek
ügyrendjében kell szabályozni. (A 25. szakasz megmaradt rendelkezést ezen határozat
indoklása VI. részének 16. pontjában lévő feltételek és korlátozásokkal
összhangban lehet alkalmazni.
Az autonóm tartomány
és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony
26. szakasz
(2) Az
autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szervei köteles megvitatni a nemzeti
tanács javaslatait, kezdeményezéseit és véleményeit, és megfelelő
intézkedéseket tenni.
(3) A jelen
törvény 2. szakaszában foglalt területekre vonatkozó általános aktus
meghozatalának során az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szervei
kikérik a nemzeti tanács véleményét.
(4) A
vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek
ügyrendjében kell szabályozni.
V. NEMZETKÖZI ÉS
REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
27. szakasz
A nemzeti tanács, a
törvénnyel összhangban, együttműködik nemzetközi és regionális szervezetekkel,
az anyaország állami szerveivel, szervezeteivel és intézményeivel,
valamint más államok nemzeti kisebbségeinek nemzeti tanácsaival vagy hasonló
testületeivel. (A szakasz megmaradt rendelkezést ezen határozat indoklása VI.
részének 18. pontjában lévő feltételek és korlátozásokkal összhangban lehet
alkalmazni.
Amint látszik, a nemzeti tanácsok jogköreit az AB jócskán megnyirbálta,
de mondhatjuk úgy is, hogy visszametszette. Az ilyen, korlátozott jogkörű nemzeti
tanács, amelynek a tevékenysége jóformán csak a magyarországi pénzek
elosztásában merül ki, távol áll a vajdasági magyarok által jogosan igényelt
nemzeti kisebbségi autonómiától.
Váradyval azonban két dologban egyetértek:
Az egyik az, hogy „a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) munkájában és az MNT
munkájának értékelésében szükség van a különböző véleményekre”. Ezt a tanács illetékesei
az elmúlt időszakban nagy ívben kerülték, aki pedig bírálni merte az MNT-t az
különböző negatív jelzőkkel illeték, vagy perrel fenyegették.
Korhecz Tamás, az MNT elnökének viszonyulása is, aki a
mandátum első napjától igyekezett úgymond meglovagolni a vajdasági magyarságot
és az intézményeket, bizonyára hozzájárult a nemzeti kisebbségi tanácsokról
szóló törvény egyes rendelkezései felülvizsgálatának elindításhoz.
Nem egy alkalommal megtörtént ugyanis, hogy Korhecz (akinek Várady Tiborral
együtt múlhatatlan érdemei vannak e rossz törvény megfogalmazásában) személyesen
vagy a testület valamelyik bizottsága a törvény rendelkezéseit olyan módon
próbálta értelmezni, illetve az MNT az illetékességét olyképpen kiterjeszteni/ráerőszakolni
az önkormányzatokra, oktatási és művelődési intézményekre, amire azok nem
jogosították fel. Az egyes tisztségek betöltésekor pedig legtöbbször a párthovatartozást
részesítették előnyben, a szakmai követelményekkel szemben. Aki döntéseit nem
fogadta el, azt nyilvánosan alkotmány és törvénysértés elkövetésével vádolta
meg, ellene bírósági pert helyezett kilátásba és folytatott is.[5]
Nemzetközi szakmai körökben kedvezőtlen reagálásokat váltott ki a
Magyar Szó főszerkesztőjének Korhecz Tamás indítványára történt 2011. június
23-i leváltása is az MNT 11. ülésén.[6]
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011
számú, 2011. július 29-én keltezett) véleményében „megkülönböztetőnek” nevezte
az MNT 15/2011 számú, 2011. április 05-i „a felsőoktatási ösztöndíjprogram
pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról”
szóló határozatát.
Petrušić szerint az MNT megsértette a polgárok alkotmányos és törvény
előtti egyenlőségének elvét, mivel – személyes tulajdonságaik alapján –
hátrányos megkülönböztetésben részesítette – egyebek között – azokat az „első
ízben felvételt nyert” egyetemi hallgatókat „akik nem szerepelnek a magyar választói
névjegyzéken (azokkal szemben, akik feliratkoztak erre a listára, és akik nem
tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot
(azokkal szemben, akik ilyen nyilatkozatot adtak”.[7]
Nem volt botránytól mentes a Magyar Nemzeti Tanács
(MNT) 2013. december 30-i ülése sem, amelyen elfogadták a testület 2014-es
költségvetési és munkatervét.[8] Vass
Tibor, az MNT tagja, a Magyar Liga (ML) képviselője a testületben az ülésen „többek
között kiemelte, hogy a tanácsban Várkonyi Zsolt a Közigazgatási Hivatal
elnökeként, valamint jegyzőként is kap fizetést”.
És ez még csak nem is az MNT hibáinak teljes listája.
Mindez megköveteli Korhecz és az MNT munkájának
tárgyilagos felülvizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét, az ilyen és
hasonló negatív jelenségek jövőbeni elkerülése érdekében.
A harmadik választási lehetőség, amit Várady nem említ, tehát, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatának a törvényhozási eljárásból való visszavonásának és egy teljes új törvény kidolgozásának követelése, amely megfelel a nemzeti kisebbségek autonómia igényeinek és a nemzetközi gyakorlatnak is. Ehhez természetesen Szerbia alkotmányát is meg kell változtatni.
Bozóki Antal
Újvidék, 2014. február 2.
[1] Dr. Várady Tibor: Hol tartunk? Magyar Szó, 2014. február 1., 18.
[2] Korhec Tamás, az MNT elnöke az AB döntését így
is értékelte: „Az alkotmánybíróság kimondta, hogy Szerbiában alkotmányosan léteznek
demokratikusan megválasztott nemzeti tanácsok”.
P. E.: „Pofon, nem halálos döfés”. Magyar
Szó, 2014. január 21. 5.
[4] Az AB 2013. október 3-i 29. ülésén megállapította,
hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény
17. szakasza 2. bekezdésének azon része, miszerint (az állam… – B. A.)
alapíthat külön rádió-és televízió-állomásokat a nemzeti kisebbségek nyelvén
sugárzott műsorokra, nincs összhangban az alkotmánnyal” (IUz-27/2011). http://www.ustavni.sud.rs/page/view/sr-Latn-CS/0-101887/saopstenje-sa-29-sednice-ustavnog-suda-odrzane-3-oktobra-2013-godine-kojom-je-predsedavao-dr-dragisa-b-slijepcevic-predsednik-ustavnog-suda
[5] Bővebben lásd Bozóki Antal: Perben az MNT-vel.
http://bozokiantal.blogspot.com/2011/12/perben-az-mnt-vel.html,
2011. december 9. és Korhecz perei.
Újvidék, 2011. december 18. Uo.
[6] Pesevszki Evelyn: „A Duna se mossa le a Magyar Nemzeti tanácsról”. Magyar Szó, 2011. június 23. http://www.magyarszo.com/hu/2011_06_23/kozelet/40101/
[7] Bővebben lásd Bozóki Antal: Tovább
diszkriminál az MNT. http://www.mpsz.net/, 2011. augusztus 16.,
2011. augusztus 17. [12:52]
[8] Szabadkai Rádió, MTI: 16,5 millióval kisebb az
MNT jövő évi költségvetése.
http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/16-5-milli%C3%B3val-kisebb-az-mnt-j%C3%B6v%C5%91-%C3%A9vi-k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9se_449653.html,
2013.
december 30. [16:47]
A Magyar Szó Évzárás és tervezés címmel egész oldalas jelentést közös
az ülésről (2013. december 31. 1 és 4.), a Vajdaság
Ma Elfogadták az MNT 2014-es költségvetését címmel tudósított az ülésről: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16522/Elfogadtak-az-MNT-2014-es-koltsegveteset.html,
2013. december 30. [16:45]. Vass
Tibornak a Várkonyival kapcsolatos észrevételéről azonban egyik írás sem tesz
említést. Ez is jól illusztrálja a magyar sajtóban lévő állapotokat. Nem csoda,
hogy Pesevszki Evelyn írása a Magyar Szóban 5 olvasónak tetszik, 13-nak pedig
nem: http://www.magyarszo.com/hu/2204/kozelet/105924/%C3%89vz%C3%A1r%C3%A1s-%C3%A9s-tervez%C3%A9s.htm,
2013. december 31. [12:15]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése