Március 16.

Henrietta napja.

Magyar, angol, szláv eredetű, a Henrik férfinév francia, kicsinyítőképzős női formája. Jelentése: Körülkerített birtokán uralkodó.

2008 – Virágvasárnap – A szent hét első napja
Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
1457 – V. (Utószülött) László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát, a törökverő Hunyadi János fiát.
1521 – Fernao de Magalhaes (Magellán) spanyol szolgálatban álló portugál tengerész felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol később a bennszülöttek megölték.
1751 – Port Conway-ben megszületett James Madison, aki az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke volt 1809-től 1817-ig.
1787 – Megszületett Georg Simon Ohm, német fizikus, az elektromos ellenállás felfedezője.

1850 – Megjelent Nathaniel Hawthorne egyik leghíresebb regénye, "A skarlát betű", amelyben az egykor Angliából kivándorolt amerikai telepeseknek és utódaiknak életét idézte fel.
1893 – Meghalt Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.
1910 – Megszületett Gerevich Aladár vívó, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja.

1926 – Robert Hutchings Goddard, a modern rakétatechnika atyja végrehajtotta az első sikeres rakétakilövést.
1927 – Megszületett Vlagyimir Komarov szovjet ezredes, kozmonauta, az űrhajózás első kozmikus áldozata, aki 1967-ben a Szojuz-1 kabinjában égett.

250 éve, 1764. március 16-án Szentpétervárott Nagy Katalin orosz cárnő megalapította az Ermitázst.
A világ legnagyobb múzeumai közé tartozó intézmény eleinte az uralkodónő által összegyűjtött műalkotások

magángalériája volt, amely a Téli Palotához kapcsolódott. A festménygyűjtemény korábban Gotzkowsky berlini kereskedő tulajdonában volt. Az anyagot a porosz II. Frigyes háborús veresége miatt engedte át Katalinnak. A Gotzkowsky-gyűjtemény lett a későbbi múzeum magva. Az egyre gyarapodó múzeum ma öt egymás melletti, a Néva déli partján álló épületben található: a Téli Palotában, a Kis, a Régi és az Új Ermitázsban, valamint az Ermitázs Színházban. A múzeumegyüttes a Palota tér része, amely Szentpétervár központja.
Szentpétervár a legszebb tervezett város Oroszországban, épületeit a kor jeles építészei hozták létre. A palotát a svédekkel folytatott háború idején, a Péter-Pál erőd felépítésével párhuzamosan, 1703-ban kezdte építetni I. Péter cár. Bartolomeo Rastrelli olasz építész tervezte barokk stílusban. A Téli Palota és az Admiralitás félkör alakú épülete között található a Palota tér. A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Színei hangsúlyosan szürkék, arany díszítéssel. Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel, bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt, 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen. A palota fényűző díszítése vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, hivalkodó barokk remekműveivel. A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát az eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, Nagy Katalin, az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt. Ő adott megbízást a Kis és Nagy Ermitázs, illetve az Ermitázs Színház építésére 1762-ben. A művészetek nagy támogatójaként ő kezdte el a műkincsgyűjtést és szervezett először kiállítást a Palota termeiben.

Az első világháború idején szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Az épületben található kincseket 1917-ben a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték. 1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába. A második világháború idején a város blokádja alatt a gyűjteményt evakuálták, újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) az Urál mögé szállították a kincseket. A múzeum személyzete az éhezés és a hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat, a keletkezett károkat a háború után helyreállították.
Az Ermitázs több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ebből nagyon kevés látható az 535 termes Téli Palotában, a többség raktárakban pihen. 22 kilométert kell gyalogolnia az épületben annak, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni. A múzeumban megtalálhatók az olasz reneszánsz, a holland barokk és francia mesterek alkotásai. Megtekinthető a trónterem, a cári hintó, ókori szobrok, az európai festészet gyöngyszemei a felvilágosodás korából. csaknem 8000 nyugat-európai festmény díszíti a múzeum falait.
Az Ermitázs kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen szászánida (Irán) ezüstgyűjteménye, a világ egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye. A drágaköveket rejtő, sokszorosan őrzött Aranyszobát csak előre bejelentett csoportok látogathatják. Különösen gazdag a képtár németalföldi és francia gyűjteménye, de a romantikától, az impresszionizmuson és a szecesszión át a dadaizmus, a kubizmus, a szürrealizmusig minden korszak és irányzat képviselve van.
A múzeum kiállításait évente két-három millióan látogatják. A múzeum az IBM-mel, együtt hozza létre az Ermitázs internetről elérhető digitális katalógusát. Az oldal ma már elérhető a www.hermitagemuseum.org néven. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum