Március 28.

Gedeon napja.

Héber eredetű bibliai név. Jelentése: kétélű kard, kardforgató, sebzett kezű, romboló, pusztító, harcos, vágó.

1515 – Megszületett Avilai Szent Teréz kar­me­lita apáca, egyháztanító. Spanyolország, és a sarutlan karmeliták védőszentje.
1797 – Nathaniel Briggs szabadalmaztatta a mosógépet.
1857 – Megszületett Szendrei János archeológus és műtörténeti író, akinek legnevezetesebb régészeti felfedezése Muhi város romjainak feltárása.
1868 – Nyizsnyij Novgorodban megszületett Makszim Gorkij (eredeti nevén: Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, a szocialista realizmus egyik megalapítója, akinek fő művei: „Éjjeli menedékhely”, „Az anya”, „Az Artamonovok”.
1881 – Meghalt Modeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerző, akinek legismertebb operái a Borisz Godunov; a Hovanscsina és A szorocsinci vásár.
1914 – Brnoban megszületett Bohumil Hrabal cseh író (Sörgyári capriccio).
1929 – Megszületett Psota Irén Kossuth- és Jászai-díjas színésznő.
1958 – Megszületett Fehér Anna színésznő, a Szomszédok Almája.
1949 – Megszületett Reviczky Gábor színész.
1968 – Megszületett Melbourne-ben Kylie Minogue ausztrál énekesnő, színésznő. Ismertebb alkotásai: I should be so lucky; Loco-Motion; Ismertebb filmjei: Moulin Rouge; Street Fighter – Harc a végsőkig; A szerelem menekültjei; Kylie Fever 2002 In Concert – Live in Manchester (2002) – producer.

1999. március 28., vasárnap

* Sikertelenül végződött Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök belgrádi közvetítési kísérlete. A politikussal Belgrádban csak Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök helyettes tárgyalt.

* Óránként átlagban négyezren érkeztek Kosovóból albániai határátkelőhelyekre.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

75 éve, 1939. március 28-án Francisco Franco tábornok csapatai bevonultak Madridba, és ezzel véget ért az 1936-ban kitört spanyol polgárháború.
Spanyolországban Primo de Rivera tábornok XIII. Alfonz király támogatásával már 1923-ban megkísérelte egy fasiszta diktatúra bevezetését, de 1930-ban lemondásra kényszerült. Egy évvel később megdöntötték a királyságot, a köztársaság középbal kormánya demokratikus alkotmányt fogadott el, földreformot hajtott végre, és elválasztotta az államot és az egyházat. 1933-ban, a gazdasági válság csúcspontján a jobboldal került hatalomra, visszavonta elődei demokratikus intézkedéseit, és leverte a munkások megmozdulásait. 1936-ban az újabb választásokon a baloldali egységfront elsöprő győzelmet aratott, de a jobboldal ebbe nem nyugodott bele, az országon eluralkodott az erőszak.
1936. július 17-18-án katonai felkelés kezdődött a köztársasági kormány ellen. A szélsőjobboldali falangisták több városban megszállták a stratégiailag fontos pontokat, a marokkói lázadó csapatok partra szálltak Dél-Spanyolországban. A lázadók az ország egyharmadát foglalták el, a többi területen a kormánynak sikerült megszilárdítania hatalmát. 1936 őszén a baloldali erőket tömörítő kormány élére Largo Caballo került, míg a nacionalista erők 1936. október 1-jén Francót kiáltották ki főparancsnoknak és államfőnek, a tábornok később felvette a caudillo (vezér) címet is.

A nagyhatalmak szóban a be nem avatkozás mellett álltak ki, de a gyakorlatban mind a két szemben álló felet támogatták. Németország és Olaszország hadianyag-szállításokkal és önkéntesnek álcázott katonákkal segítette a falangista lázadókat, továbbá a spanyolországi hadműveleteket tapasztalatszerzésre használó német Wehrmacht repülőgépei bombázták le a baszk Guernicát. Moszkva fegyverrel, hitellel és tanácsadókkal segítette a baloldali erőket, a köztársaságiakat, a Komintern által toborzott nemzetközi brigádokban több tízezren (köztük magyarok is) harcoltak. Franciaország szerződésben garantálta a be nem avatkozást, de Léon Blum kormánya titokban eszközökkel támogatta a köztársaságiak légierejét.
A nacionalisták 1936 novemberében Madrid határáig jutottak, de itt megállították őket. 1937 első felében a baloldalon belül összecsapások robbantak ki a kommunisták, anarchisták és trockisták között. A nacionalista lázadók 1938 áprilisában kijutottak a Földközi-tengerhez, kettészakítva a köztársasági Spanyolországot, majd 1939 januárjában elfoglalták Barcelonát. 1939 tavaszán a madridi helyőrség fellázadt, átvette a hatalmat a kommunistáktól. A főváros március 28-án kapitulált, a caudillo április 1-jén befejezettnek nyilvánította a polgárháborút. Spanyolország azonnal barátsági szerződést kötött a hitleri Németországgal, és kilépett a Népszövetségből. Franco vezetésével fasiszta diktatúra jött létre, amely egészen haláláig, 1975-ig tartott.
A polgárháború az ország hatévnyi nemzeti jövedelmét emésztette fel, az áldozatok számát 600-800 ezerre, az emigránsokét 300-400 ezerre teszik. A harcok befejése után kemény megtorlás következett, több ezer embert bebörtönöztek, a kivégzettek száma elérte a 30 ezer főt. A gazdaság csak a hatvanas évekre heverte ki a veszteségeket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum