Eltérő vélemények a magyar nyelv hivatalos használatáról

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), ahogyan arról korábban beszámoltunk, két eddig ismeretlen fiatalt bízott meg azzal a feladattal, hogy ún. nyelvrendőrség módjára az év végéig járja be Délvidéket, és térképezze fel, dokumentálja a hivatalos nyelvhasználat terén tapasztalt jogsértéseket és anomáliákat. Vizsgálat alá kerülnek a helyi önkormányzatok, a közvállalatok feliratai, a hivatalos formanyomtatványok, de a rendőrségen és az adóhivatalban történő szolgáltatások is.

Két szabadkai városi tanácsnokot, László Gyulát, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) képviselőjét és Gojko Radićot, a Szerb Haladó Párt (SNS) városi vezetőjét kérdezte a Subotica.com internetes portál a téma kapcsán.

László Gyula (MRM): ,,A törvényben lefektetett tételeket a gyakorlatban nem tisztelik, és a magyar közösség így nem tudja megvalósítani a jog adta lehetőségeit a nyelvhasználat terén. A szerbiai nyelvhasználat csak papíron létezik. A törvények jónak mondhatóak, de például, a tolóablaknál csak akkor élhetünk a szabad nyelvhasználattal, ha a túloldalon ülő személy beszéli a nemzeti közösség nyelvét. Sokan azonban nem tartják tiszteletben sem az alkotmányt, sem az országos szintű törvényeket, sem a község vagy város alapszabályát. Az, hogy egy nemzeti közösség nyelve hivatalos használatban van, azt kellene, jelentse, hogy a polgár az összes ügyét az önkormányzati, tartományi és köztársasági szerveknél a lakóhelyén belül a saját anyanyelvén intézhetné."

Gojko Radić (haladó): ,,A nemzeti tanácsoknak jogukban áll kivizsgálni és közbelépni, ha megalapozott annak a gyanúja, hogy a nyelvhasználati jogokat nem tartják be egyes esetekben. Ha valóban ilyen megtörténik, akkor azokat szankcionálni kell, mert a jogok megrövidítése megengedhetetlen. Teljesen normális, hogy az alkotmány és az állam ezt a kérdést törvényekkel szabályozza. Nem hiszem, hogy ilyen létezhet, de az lenne a normális, ha minden kisebbség egy országban a saját nyelvén intézhetné az ügyeit az állammal való kapcsolattartása során. Bár nem hiszem, hogy Magyarországon egy szerb, bunyevác vagy horvát polgár odafordulhat az állami szervekhez a saját anyanyelvén, ezért is beszélik az ország hivatalos nyelvét."

Délvidéken egyébként hivatalosan használatban van a szerb mellett a magyar, a szlovák, a ruszin, a román és a horvát nyelv is.

Subotica.com nyomán

Közzétette: Terhes Tamás 2014. március 26. [22:00]  

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/22657-2014-03-26-21-08-05