Május 19.

Ivo napja.

Germán, szláv eredetű név, jelentése: tiszafa.

1568 – A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.

1825 – Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: „Az európai társadalom újjászervezéséről”, „Az új kereszténység”.

1861 – Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.

1893 – Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1939 – Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.

1958 – Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1962 – Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték – A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme – arrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975 – A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994 – Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995 – Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).

1999. május 19., szerda

* A NATO légiereje Belgrád környékén a Jugospetrol üzemanyag-lerakatait bombázta, Valjevóban megint lőszergyárat, Szerbi más vidékein reléállomásokat, harci eszközöket, raktárakat, laktanyákat és más katonai objektumokat támadott. Kosovóban támadási célpont volt Suva Reka, Priština, Gnjilane, Peć, Kosovo Polje és Prizren térsége.

* A Szociáldemokrácia felszólította a jugoszláv állami vezetést, hogy fogadja el a G8 csoportnak a háború befejezésére vonatkozó álláspontjait.

* Čačakon megalakították a polgári parlamentet, amely síkraszáll a bombázások beszüntetéséért, az emberélet megmentéséért és a gazdasági újjáépítésért.

* A Jugoszláv Katonaság kruševaci helyőrségének parancsnoksága közölte, hogy ebben a városban az utóbbi két napban tüntetéseket szerveztek, és a szervezőket az ország honvédelmének aláásásával, az ellenséggel való közvetlen együttműködéssel és árulással vádolta.

* A zaječari végrehajtó bizottság döntése szerint a polgárok a jövőben csak a városi hatóságok által kiadott jegyre vásárolhatnak cukrot és étolajat.

* Jó eredménnyel zárult a Helsinkiben tartott háromoldalú (orosz-amerikai-finn) tárgyalássorozat a kosovói válságról – jelentette be Martti Ahtisaari fin elnök. A tanácskozást követően Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbízottja Belgrádba utazott.

* Slobodan Milošević jugoszláv elnök és Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott Belgrádban egyetértett abban, hogy a JSZK-beli problémát „csakis politikai módon és az ENSZ keretében, meg a JSZK-nak a G8 elvein alapuló konkrét álláspontok kialakításában való aktív és közvetlen részvételével” lehet megoldani.

* Az orosz törvényhozás alsóháza meggyőző, csaknem kétharmados többséggel megszavazta Szergej Sztyepasin miniszterelnöki jelölését, s ezt követően Borisz Jelcin államfő alá is írta a kinevezési okmányokat.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. május 19-25. – KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:
1989. május 19. - Megtartotta alakuló ülését a Magyar Helsinki Bizottság, amely tagja a Nemzetközi Helsinki Föderáció az Emberi Jogokért szervezetnek, és fő feladatának azt tekinti, hogy ellenőrizze a helsinki záróokmány emberi jogokkal kapcsolatos intézkedéseinek betartását. A testület elnöke Mészöly Miklós író, koordinátorai Kodolányi Gyula író és Kőszeg Ferenc szerkesztő lettek.
1989. május 19. - A Honvédelmi Minisztériumban a Magyar Néphadsereg vezető beosztású parancsnokainak részvételével rendezett tanácskozáson Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter leszögezte: nincs alapja azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint fennáll a katonai hatalomátvétel veszélye.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből:
http://nava.hu/adatlap/?id=02699_1989
1989. május 19. - A tervezettnél másfél évvel korábban rendezték meg a 260 ezer közoktatási dolgozót tömörítő Pedagógusok Szakszervezetének XIII. kongresszusát. A tanácskozáson kritikus felszólalások hangzottak el, melyek az oktatásirányítás gyökeres átalakítását szorgalmazták.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02745_1989
1989. május 19. - A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy a koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán perújítási nyomozást rendelt el az 1948. június 3-i pócspetri eset néven ismertté vált ügyben. (A szabolcsi településen a helyi iskola államosítása miatt rendezett tüntetésen egy lövés megölt egy rendőrt, emiatt a falu jegyzőjét és plébánosát a rögtönítélő bíróság halálra ítélte, a jegyzőt ki is végezték.)
1989. május 20. - Az Országos Béketanács deklarálta: akkor is kiáll az önálló, független, semleges Magyarország megteremtése mellett, ha a kormányfő ezt nem támogatja. Az Országos Béketanács ülésén úgy határoztak, hogy országos tanácskozáson döntenek a szervezet új programjáról, alapszabályáról és esetleges névváltoztatásáról.
1989. május 20. - A Fidesz kilépett az 1988-ban létrejött Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Szövetségéből (MISZOT), amelyet a jelen helyzetben szükségtelen, Hazafias Népfront típusú ifjúsági szerveződésnek minősített.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből:
http://nava.hu/adatlap/?id=02755_1989
1989. május 20-21. - Szegeden rendezték a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)reformköreinek első országos tanácskozását száztíz reformkör, platformcsoport több mint négyszáz képviselőjének részvételével. A tanácskozáson megjelent Pozsgay Imre államminiszter, a résztvevőket levélben üdvözölte Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A küldöttek állásfoglalása szerint Nagy Imre, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett, és a felelősök helyett is megkövették a hozzátartozókat. A reformkörök platformtervezetükben azt követelték, hogy az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötelezettségű baloldali közösségi párttá, ennek érdekében őszre pártkongresszus összehívását kezdeményezték.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02759_1989
1989. május 22. - Megkezdte adását az első, kizárólagosan budapesti adó, a Magyar Rádió és a Multimedia Organisation közös kereskedelmi rádióadója, a Radio Calypso, amely a Petőfi Rádió középhullámú frekvenciáján minden nap reggel nyolc órától este hétig főleg könnyűzenei műsort sugárzott.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből:
http://nava.hu/adatlap/?id=02838_1989
1989. május 23. - A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán hatályon kívül helyezte a Demény Pál ellen 1946-ban hozott ítéletet, és a 88 éves vádlottat felmentette a háborús és népellenes bűncselekmények vádja alól. (A két világháború közötti magyar munkásmozgalom jelentős személyiségét 1953-ban is elítélték, e vádak alól 1957-ben már felmentették.)
1989. május 24. - Megyei jogú várossá avatták a csaknem 130 ezer lakosú Nyíregyházát.
1989. május 25. - A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) felfüggesztette a heti 1 millió forint veszteséget termelő Magyar Ifjúság című hetilap megjelentetését.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03098_1989
1989. május 25. - A Minisztertanács soron kívüli ülésén elfogadta és a parlament elé terjesztette a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről, valamint az alkotmánybíróság felállításáról szóló törvényjavaslatokat.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=01993_1989
1989. május 25. - Mintegy száz kulturális intézmény, társulás képviselőinek részvételével megalakult a Magyar Kulturális Kamara.
1989. május 25. - A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége előtti ülősztrájkkal fejezte ki szolidaritását a pekingi Tienanmen téren demokráciáért tüntető kínai diákokkal a Fidesz.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03107_1989
http://nava.hu/adatlap/?id=03134_1989
1989. május 25. - Megállapodást írtak alá, amelynek értelmében ÁB-Generali Budapest néven megkezdi működését az Állami Biztosító, az olasz Generali biztosító csoport és az osztrák Erste Allgemeine biztosító intézet közös részvénytársasága.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. május 19. BULGÁRIA: A bulgáriai török kisebbség száznál több tagját toloncolták ki Ausztriába, mert tüntetéseket szerveztek, majd éhségsztrájkba kezdtek az erőszakos "bolgárosítás" miatt. A tiltakozásokat Bulgária délkeleti, törökök lakta részein csak a katonaság és a karhatalom bevetésével tudták megfékezni. (Bulgária 1984-ben indította meg az asszimilációs kampányt, mégpedig azzal, hogy szláv nevek felvételére kényszerítette az országban élő török nemzetiségűeket, korlátozták vallási szertartásaikat, és megtiltották a török nyelv nyilvános helyen való használatát.)
1989. május 19. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (NDK): A Kommunista Ifjúsági Szövetség (FDJ) napilapja, a Junge Welt első ízben utalt arra, egyben cáfolva is a pletykát, hogy a lakosság körében híresztelések keringenek a Magyarországra utazás korlátozásáról.
1989. május 19. SZOVJETUNIÓ: A Pravda című lap cikke szerint Moszkva lakosainak fele 100 rubelt sem keres, a családok egyhatodában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 75 rubeles létminimumot.
1989. május 19. HORVÁTORSZÁG: Megtartotta alakuló ülését a Szociál-Liberális Szövetség, amely a többpártrendszer bevezetését tűzte ki célul. (Jugoszláviában eddig csak Szlovéniában jöttek létre alternatív pártok és csoportosulások.)
1989. május 20. ALBÁNIA: Heves vita bontakozott ki Jugoszlávia és Albánia között az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) ülésszakán. A jugoszláv nagykövet bírálta Tirana nemzetiségi politikáját, és felszólította az albán kormányt: engedélyezze, hogy nemzetközi bizottság tanulmányozza az ott élő délszláv nemzetiség helyzetét.
1989. május 21. SZOVJETUNIÓ: Kisinyovban közzétették azt a törvénytervezetet, amely bevezetné a Moldáviai Szovjet Szövetségi Köztársaságban a latin betűs írásmódot (helyi felmérések szerint a tagköztársaságban, ahol a keleti románnal rokon nyelvet beszélnek, a lakosság 99,33 százaléka támogatja az írásmód megváltoztatását).
1989. május 22. NDK: Wojciech Jaruzelski lengyel államfő látogatása során Berlinben aláírták az Odera torkolatában húzódó határról és területi vizekről szóló NDK-lengyel szerződést.
1989. május 22. ROMÁNIA: Megjelent a szisztematizálási törvénnyel együtt elfogadott, a mezőgazdasági területekről szóló törvény, amely megtiltotta e területek más célokra történő igénybevételét. A jogszabály szerint bármilyen földterület magánirattal történő adásvétele, ajándékozása, cseréje jogilag semmis.
1989. május 23. BULGÁRIA: Megjelent az Államtanács törvényerejű rendelete a föld használatáról. Eszerint a mezőgazdasági területek közösségi tulajdonban maradnak, de az agráripari komplexumokból kivált szövetkezések térítés nélkül bérelhetnek legfeljebb 50 évre földet, és állandó alkalmazottakat foglalkoztathatnak. A mezőgazdaságban is szervezhető lesz részvénytársaság, és a mezőgazdasági tevékenységben külföldiek is részt vehetnek.
1989. május 23. JUGOSZLÁVIA: A vajdasági Újvidéken mondott beszédében Slobodan Milosevic, a szerb köztársasági elnökség és kommunista szövetség elnöke azt mondta: alapos ok van az aggodalomra nemcsak a szocialista Jugoszlávia, hanem a demokrácia elleni jelenségek miatt is, amelyek Szlovéniában mind szembetűnőbbek.
1989. május 23. JUGOSZLÁVIA: Szerbiában egymilliárd dollár és kétbillió dinár értékben tíz év lejáratú népkölcsönt írtak ki, hogy forráshoz jussanak a gazdaság fejlesztéséhez.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 46 százaléka támogatta a katolikus egyház szakértői által kidolgozott törvénytervezetet, amely abszolút tilalmat rendelne el a művi terhességmegszakításra, és több éves börtönbüntetést szabna ki az anyára és az orvosra is.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Egy közös lengyel-szovjet történészbizottság elismerte, hogy az 1939. augusztusi Molotov-Ribbentrop-paktumnak volt egy titkos záradéka, amelyben a Szovjetunió és a fasiszta Németország felosztotta egymás között Lengyelországot.
1989. május 23. LENGYELORSZÁG: Varsóban az illetékes bíróság elutasította a Független Diákszövetség (NZS) bejegyzését, mert a Szolidaritáshoz kötődő radikális, antikommunista ifjúsági szervezet nem volt hajlandó lemondani a sztrájkjogról.
1989. május 23. SZOVJETUNIÓ: Saját kérésére felmentették tisztségéből Borisz Jelcint, az Állami Építési Bizottság miniszteri rangú első elnökhelyettesét, akit elsöprő többséggel választottak népképviselővé egy moszkvai választókörzetben.
1989. május 23. SZOVJETUNIÓ: Jurij Ljubimov rendező visszakapta szovjet állampolgárságát.
1989. május 24. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt engedélyezte a sajtóban ismét szentként emlegetett Cirill és Metód napja, a bolgár kultúra és oktatás ünnepének megtartását, a szófiai ünnepségen a pártvezetők társaságában ott volt Makszim bolgár pravoszláv pátriárka is.
1989. május 24. CSEHSZLOVÁKIA: 3615 csehszlovák ökológus nyílt levélben tiltakozott a bős-nagymarosi beruházás ellen.
1989. május 24. LENGYELORSZÁG: A szejm törvényt fogadott el, melynek értelmében a munkáltatók kötelesek visszavenni azokat, akiket szakszervezeti tevékenységük miatt (például sztrájkokban való részvételükért) bocsátottak el 1980. augusztus 31. óta.
1989. május 25. NDK: A 73 éves Horst Sindermann, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a parlament elnöke a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttének 40. évfordulóján mondott beszédében így fogalmazott: az NDK jelenleg is az 1971-ben bevezetett reformok gyümölcsét élvezi, és nincs rászorulva a magyar vagy a szovjet típusú változások másolására.
1989. május 25-június 9. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában tanácskozott az új, széles jogkörrel felruházott demokratikus törvényhozó testület, a 2249 tagú Népi Küldöttek Kongresszusa. Az ülésszakon az egyetlen jelölt Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát az érvényes szavazatok 95,6 százalékával megválasztották a Legfelsőbb Tanács elnökének, helyettese Anatolij Lukjanov lett. A küldöttek megválasztották az új törvényhozást is: a Legfelsőbb Tanácsnak tagja lett Borisz Jelcin is, mert ugyan nem kapott elég szavazatot, de egy megválasztott tag visszalépett a javára. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum