Május 26.

Fülöp napja.

A görög Philippos név rövidülésének a magyar alakváltozata. Jelentése: lókedvelő.

1045 – Orseolo Péter magyar király felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza.
1805 – Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896 – Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).

1912 – Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János (eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője.
1921 – Megszületett Budapesten Bárdy György színész, „Jumurdzsák”. Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1923 – Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.

1948 – Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas érdemes színművész.
1966 – Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986 – Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.

1999. május 26., szerda

*  A NATO légiereje erőteljesen támadást intézett Belgrád, Újvidék, Leskovac, Pirot, Bor, Prahovo, Požarevac, valamint egy egész sor kosovói település ellen. A légi hadművelet ezúttal is üzemanyagraktárak, reléállomások, üzemek és a hadsereg használta épületek ellen irányult, Kosovóban pedig elsősorban harci eszközök és állások ellen. Újvidéken a harci gépek több rakétával lőtték az Újvidéki Televízió épületén és a venaci átjátszóállomást. Egy rakéta a Liman III lakónegyedben, a Duna-sétányon robbant. Nem hivatalos források szerint Požarevac térségében a Jugoszláv légelhárítás lelőtt egy Harrier típusú harci gépet.

* Dragoljub Mićunović, a Demokratikus Centrum elnöke kijelentette: a JSZK-nak tiszteletben kell tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kosovóról szóló jövőbeli határozatát, mert annak ítéletereje lesz.

* Ibrahim Rugova, a kosovói albánok mérsékelt vezetője Macedóniában meglátogatta a kosovói menekültek brazdai és blacei táborát.

* A belgrádi Katonai Bíróságon megkezdődött a tárgyalás Steve Pratt és Peter Walace, ausztrál állampolgárok, a Care humanitárius szervezet kémkedéssel vádolt képviselői ellen.

* Az Eutelsat tájékoztatta a szerbiai állami televíziót, hogy a szervezet igazgatóbizottsága olyan határozatot hozott, hogy letiltja a szerbiai RTV-t a műholdas sugárzásról.

* A moszkvai „Kuncevói dácsa” kormánykomplexumban, amely Sztálin egykori nyaralója volt, zárt ajtók mögött, folytatódtak a Csernomirgyin-Talbott-Ahtisaatri találkozó, melynek fő témája a kosovói nemzetközi jelenlét és a szerb erők kivonulása.

* A jugoszláv külügyminisztérium konzuláris osztályának főnöke, formális okokra hivatkozva, nem adott jugoszláviai beutazási engedélyt Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének. Demszky így nem adhatta át személyesen a mintegy 20 ezer német márka értékű gyógyszersegélyt a szabadkai kórháznak.

* A boszniai nemzetközi stabilizációs erők (SFOR) közlése szerint jugoszláv katonák behatoltak Boszniába, ahol elfogtak, majd jugoszláv területre hurcoltak hat katonát, ahol csaknem nyolc órán át őrizetben tartották, majd szabadon engedték őket.

* Fegyveres konfliktus robbant ki India és Pakisztán között, amikor Újdelhi vadászgépekkel és helikopterekkel támadta a hegyes vidéken indiai területre behatoló muzulmán fegyvereseket.

* Technikai okok miatt kényszerleszállást hajtott végre a budapesti Ferihegyi repülőtéren egy amerikai KC-135-ös tankergép. A gép az Alföld felett levegőbe eresztette a szállított üzemanyagot, mintegy 50 tonna kerozint.

* Ismeretlen támadók kézigránátokat lőttek ki a boszniai NATO békefenntartó erők katonái felé. A támadásban senki sem sérült meg, de az ideiglenes tábor házait találatok érték.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. május 26. – június 1.

KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:

1989. május 26. - Hatályát vesztette a Joszif Sztálin szovjet diktátor emlékét megörökítő 1953. évi törvény, amelyről az Országgyűlés 1989. május 11-én törvényben határozott.

1989. május 26. - A Magyar Nemzeti Bank hét japán bankkal írt alá megállapodást Tokióban 8 milliárd jen (kb. 60 millió dollár) összegű kölcsön folyósításáról; japán pénzintézetek most először nyújtottak kötetlen felhasználású hitelt szocialista országnak.

1989. május 26. - Az Állami Egyházügyi Hivatal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította a Hit Gyülekezete vallási közösséget.

1989. május 26. - Hivatalosan is megnyílt a tatabányai Sztráda-Skála, ahol valutáért kínáltak importcikkeket. Az első nap a vevők valósággal megrohamozták az áruházat.

1989. május 26. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottsága hatálytalanította hét filozófus és szociológus (Hegedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Kis János, Bence György és Vajda Mihály) ellen 1973. május 8-án hozott állásfoglalást. A jobboldali revizionistának minősített filozófusokat e határozat alapján távolították el munkahelyükről, vezettek be ellenük publikálási és utazási korlátozásokat, hármat közülük a pártból is kizártak.

1989. május 27. - Független demokratikus társadalmi szervezetként megalakult az Erdélyi Szövetség, amely nemzeti egységet és az ezzel járó közös történelmi felelősséget hirdetett minden magyarért. Ugyanezen a napon tartotta alakuló kongresszusát a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, és zászlót bontott a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) is, a Kommunista Ifjúsági Szövetség utódaként.

1989. május 27. - Befejeződött a tárgyalások első szakasza a magyar pénzügyi szervek és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) között, amire azért volt szükség, mert az IMF felfüggesztette az egyéves készenléti hitel folyósítását, miután a magyar kormány nem teljesítette a vállalt feltételeket. Az IMF szakértői egyetértettek a magyar kormány által kidolgozott, a költségvetési hiányt csökkenteni szándékozó csomagtervvel.

1989. május 28. - A táborfalvai szovjet gépesített lövészezred távozásával véget ért a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett egyoldalú csapatcsökkentése.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03153_1989

1989. május 29. - A MSZMP Központi Bizottsága zárt ülésén úgy döntött, hogy pártértekezlet helyett pártkongresszust hívnak össze az év folyamán. Az ülésről két nappal később közzétett állásfoglalás politikai okokból kiszabott, igaztalan ítéletnek minősítette az 1956-os forradalom miniszterelnökére, Nagy Imrére kimondott halálbüntetést, az 1956-os eseményeket pedig tragédiának, testvérharcnak nevezte. A KB azt javasolta, hogy az Ellenzéki Kerekasztallal (EKA) tervezett politikai egyeztetés négy tárgyalófél (az MSZMP, az EKA, a csatlakozni egyik félhez sem akaró szervezetek és a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők) bevonásával kezdődjön meg. Június 1-jén az EKA üdvözölte, hogy az állampárt végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismerte el a kerekasztalt, és a tárgyalások felújítására alkalmasnak minősítette a javaslatot. Nagy Imre június 16-ra tervezett temetésével kapcsolatban a KB arra hívta fel a párt tagjait és a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03166_1989

1989. május 30. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az 1951-ben és 1952-ben született ítéleteket hatályon kívül helyezve, bűncselekmény hiányában felmentette Stomm Marcel altábornagyot, a Donnál megsemmisült 2. magyar hadsereg III. honvéd hadtestének volt parancsnokát a folytatólagosan elkövetett háborús bűntett vádja alól.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03183_1989

1989. május 30. - Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat, valamint a Samsung Electronics dél-koreai vállalat képviselői megállapodást írtak alá a Samsung Electronics Hungarian Részvénytársaság alapításáról.

1989. május 30-június 1. - Az Országgyűlés elfogadta az állami vállalatokról, a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, a szövetkezetekről, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényt. Jóváhagyták a bős-nagymarosi beruházás helyzetét ismertető tájékoztatót is. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/kereses-eredmenye/?search=03192_1989

1989. május 31. - A Legfelsőbb Ügyészségen átadták az 1956-os forradalom kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre hagyatékát a politikus lányának, Nagy Erzsébetnek, egyebek között Nagy Imre Viharos emberöltő című önéletrajzi vázlatát. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03195_1989

1989. június 1. - Megszűnt a szocialista munkaversenyek szervezése. Ettől a naptól a hetvenedik életévüket betöltött magyar állampolgárok ingyen utazhattak a MÁV, a Volán, a GYSEV és a BKV vonalain.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02883_1989

1989. június 1. - A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) megkezdte az 1956. november 4-e után hozott határozatainak felülvizsgálatát, és úgy döntött, hogy 1957. január 1-vel helyreállítja a törvénytelenségek áldozatainak és sértettjeinek szervezeti tagságát.

1989. június 1. - Németh Miklós miniszterelnök az Országgyűlésben beterjesztette a kormány csomagtervét az állami költségvetés hiányának módosítására. A kormányfő most először adatokat is közölt: eszerint márciusban az ország nettó konvertibilis kamatozó adósságállománya 14,5 milliárd dollár, az éves fizetendő kamat 1,34 milliárd dollár, a folyó fizetési mérleg hiánya az első négy hónapban 700 millió dollár volt. A bruttó adósságállomány összege 17 milliárd dollár, az ország követeléseinek értéke 5,8 milliárd dollár, de ebből 2,7 milliárd dollár kétes követelés, amelyet veszteségként le kell írni. Egyéb tényezőket is hozzászámítva a teljes adósság összege eléri a 950 milliárd forintot.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:

1989. május 26. BULGÁRIA: Háromszáz bulgáriai török család érkezett Isztambulba, akiket az erőszakos bolgárosítási kampánnyal szembeni ellenállásuk miatt utasítottak ki hazájukból. Május 29-én a bolgár hatóságok a több halálos áldozatot követelő zavargások miatt kijárási tilalmat rendeltek el az ország északkeleti, törökök lakta részén. Ugyanazon a napon Todor Zsivkov, az Államtanács elnöke arra szólította fel Törökországot: nyissa meg határait minden bulgáriai muzulmán előtt, aki oda kíván költözni, és "ne avatkozzon bele Bulgária belügyeibe".

1989. május 26. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a Charta '77 ellenzéki csoport két tagját, akik a Vencel téren tartott január 16-i tüntetés szétverése után "alaptalanul hazugsággal rágalmazták meg a párt- és állami szerveket".

1989. május 26. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv szövetségi kormány megszorító törvényjavaslatokat terjesztett a parlament elé, a délszláv államban - ahol az éves infláció elérte az 590 százalékot - a hónap végén forgalomba kerültek a 100 ezer dinár címletű bankjegyek.

1989. május 28. LENGYELORSZÁG: Katyn - az áldozatok és eltűntek névsora címmel megjelent az első hivatalosan kiadott könyv a második világháború alatt szovjet területen lemészárolt több ezer lengyel hadifogoly katonatisztről.

1989. május 29. LENGYELORSZÁG: A szejm 16 olyan törvényt fogadott el, amelyek lezárták az ország történetének azt a szakaszát, amely 1981 decemberében a szükségállapot elrendelésével kezdődött.

1989. május 31. CSEHSZLOVÁKIA: Washingtonban bejelentették, hogy Csehszlovákia tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz való csatlakozás lehetőségéről. (Prága 1954-ben lépett ki a két nemzetközi pénzügyi szervezetből.)

1989. május 31. SZOVJETUNIÓ: Örményországban az egész hónapban tartó, többszázezres megmozdulások nyomására szabadon bocsátották az örmények lakta, de Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményországhoz csatolását követelő Karabah Bizottság letartóztatott tagjait.

1989. június 1-2. CSEHSZLOVÁKIA: Első alkalommal ült össze Csehszlovákia és az Európai Közösségek (EGK) közös konzultatív szerve.

1989. június 1. ROMÁNIA: A Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a területi-közigazgatási szervezés "javításáról" rendelkező törvényt, amely egy 1968-ban elfogadott jogszabály helyébe lépett. Az új törvény 28 úgynevezett "agráripari központnak" biztosított városi rangot, ugyanakkor 346-tal csökkentette a községek számát, és megszüntette a falvakat mint területi-közigazgatási egységeket, ezentúl minden falu valamelyik községhez tartozott. A jogszabály életbe lépése után megkezdődtek a települések egyesítései, így tünt el Máramaros megyében Vadasfalva és Bikácfalva neve a térképről.

1989. június 1. SZOVJETUNIÓ: A Népi Küldöttek Kongresszusán észt küldöttek felvetése nyomán Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke úgy döntött: különbizottság vizsgálja meg, hogy az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumot követően 1940-ben erőszakkal kebelezte-e be a Szovjetunió Lettországot, Észtországot és Litvániát, illetve a meg nem támadási szerződés titkos záradékai valóban Moszkva fennhatósága alá rendelték-e a három köztársaságot. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

85 éve, 1929. május 26-án avatták fel az Ezredéves (Millenniumi) emlékművet Budapesten.
A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország ezredéves emlékművek

felállításával is meg akart emlékezni. Az 1896. évi VIII. törvény rendelkezett az emlékművek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a Városliget szélén, a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet kell emelni. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt.
A hét vezérre és törzsre emlékeztetve pedig az ország hét különböző pontján - a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi Várhegyen, Pannonhalmán, a Zimonyi Várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen - kívántak emlékművet, illetve emlékoszlopokat állítani. A megadott határidőre a vidéki emlékművek csaknem mindegyike elkészült, a központi emlékmű építése azonban csaknem 30 évig tartott.
Az építkezés csak a millenniumi év végén kezdődhetett meg, hiszen 1896-ban az emlékmű leendő helyén, az ezredéves kiállítás díszkapuja állt.

Az emlékmű 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnokát és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai csak vontatottan készültek el, az obeliszk tetejére tervezett arkangyal szobra viszont már a századfordulóra elkészült, Zala György nagydíjat nyert vele az 1900. évi párizsi világkiállításon.
A 14 királyszoborból (Hunyadi Jánost is beleszámítva) 1905-ig 5 darab készült el, 1908-ig további 6, majd még 2, így amikor a háború miatt szünetelt az építés, már csak Nagy Lajos király, illetve Árpád mellől a hat vezér hiányzott a szoborcsoportból.
Az építkezés csak 1926-ban folytatódott a még hiányzó szobrok és domborművek elkészítésével. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel. (A vidéken felavatott 7 emlékmű közül már csak a pusztaszeri és a pannonhalmi áll, mert a trianoni békediktátumban Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának ítélt területeken lévő emlékműveket lerombolták.)
A második világháborúban az emlékmű bombatalálatot kapott, a Habsburg királyok közül II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült. Az akkori vezetésnek eszébe sem jutott restaurálásuk, helyükre a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjait készíttették el.
2001-ben befejezték a restaurálást, és augusztus 1-jén visszaköltöztették az Ezredéves emlékmű 14 királyszobrát és domborművét, valamint két allegorikus szoboregyüttesét. Elvégezték a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség című kompozíció külső és belső tisztítását, kijavították a szerkezeti és anyaghibákat, a háborús sérüléseket és az erőszakos rongálásokból fakadó hibákat. A Hősök emlékkövét az Országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került rá a következő felirat: Hőseink emlékére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum