Fülöp napja.
A görög Philippos név rövidülésének a magyar alakváltozata. Jelentése:
lókedvelő.
1045 – Orseolo Péter magyar király felajánlotta az
országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta
vissza.
1805 – Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896 – Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1805 – Napoleon Bonaparte Olaszország királya lett.
1896 – Elsőként a Dow Jones and Company tette közzé a maga tőzsdeindexét a New York-i értékpapírtőzsdén (NYSE).
1912 – Fiumében (Rijeka) megszületett Kádár János
(eredeti nevén : Csermanek János), aki 32 évig volt a Magyar Szocialista
Munkáspárt vezetője.
1921 – Megszületett Budapesten Bárdy György színész, „Jumurdzsák”. Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1923 – Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
1921 – Megszületett Budapesten Bárdy György színész, „Jumurdzsák”. Ismertebb filmjei: Egri csillagok; Kárpáthy Zoltán; A kőszívű ember fiai; Gábor diák; Valahol Európában; A Hamis Izabella; Hahó, Öcsi!; Bob herceg; János vitéz; Így írtok ti; A Hídember; Magyar vándor.
1923 – Megszületett Elberfeld-ben Horst Tappert német színész, a legendás Stephan Derrick megszemélyesítője.
1948 – Budapesten megszületett Gálvölgyi János Jászai Mari- és SZOT-díjas
érdemes színművész.
1966 – Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986 – Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1966 – Meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus (Ábel - trilógia).
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
1986 – Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
1999. május
26., szerda
* A NATO
légiereje erőteljesen támadást intézett Belgrád, Újvidék, Leskovac, Pirot, Bor,
Prahovo, Požarevac, valamint egy egész sor kosovói település ellen. A légi
hadművelet ezúttal is üzemanyagraktárak, reléállomások, üzemek és a hadsereg
használta épületek ellen irányult, Kosovóban pedig elsősorban harci eszközök és
állások ellen. Újvidéken a harci gépek több rakétával lőtték az Újvidéki
Televízió épületén és a venaci átjátszóállomást. Egy rakéta a Liman III
lakónegyedben, a Duna-sétányon robbant. Nem hivatalos források szerint
Požarevac térségében a Jugoszláv légelhárítás lelőtt egy Harrier típusú harci
gépet.
* Dragoljub Mićunović, a Demokratikus Centrum
elnöke kijelentette: a JSZK-nak tiszteletben kell tartani az ENSZ Biztonsági
Tanácsának Kosovóról szóló jövőbeli határozatát, mert annak ítéletereje lesz.
* Ibrahim Rugova, a kosovói albánok mérsékelt
vezetője Macedóniában meglátogatta a kosovói menekültek brazdai és blacei
táborát.
* A belgrádi Katonai Bíróságon megkezdődött a
tárgyalás Steve Pratt és Peter Walace, ausztrál állampolgárok, a Care
humanitárius szervezet kémkedéssel vádolt képviselői ellen.
* Az Eutelsat tájékoztatta a szerbiai állami televíziót,
hogy a szervezet igazgatóbizottsága olyan határozatot hozott, hogy letiltja a
szerbiai RTV-t a műholdas sugárzásról.
* A moszkvai „Kuncevói dácsa” kormánykomplexumban,
amely Sztálin egykori nyaralója volt, zárt ajtók mögött, folytatódtak a Csernomirgyin-Talbott-Ahtisaatri
találkozó, melynek fő témája a kosovói nemzetközi jelenlét és a szerb erők
kivonulása.
* A jugoszláv külügyminisztérium konzuláris
osztályának főnöke, formális okokra hivatkozva, nem adott jugoszláviai
beutazási engedélyt Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének. Demszky így
nem adhatta át személyesen a mintegy 20 ezer német márka értékű
gyógyszersegélyt a szabadkai kórháznak.
* A boszniai nemzetközi stabilizációs erők (SFOR)
közlése szerint jugoszláv katonák behatoltak Boszniába, ahol elfogtak, majd
jugoszláv területre hurcoltak hat katonát, ahol csaknem nyolc órán át őrizetben
tartották, majd szabadon engedték őket.
* Fegyveres konfliktus robbant ki India és
Pakisztán között, amikor Újdelhi vadászgépekkel és helikopterekkel támadta a
hegyes vidéken indiai területre behatoló muzulmán fegyvereseket.
* Technikai okok miatt kényszerleszállást hajtott
végre a budapesti Ferihegyi repülőtéren egy amerikai KC-135-ös tankergép. A gép
az Alföld felett levegőbe eresztette a szállított üzemanyagot, mintegy 50 tonna
kerozint.
* Ismeretlen támadók kézigránátokat lőttek ki a
boszniai NATO békefenntartó erők katonái felé. A támadásban senki sem sérült
meg, de az ideiglenes tábor házait találatok érték.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. május 26. – június 1.
KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. május 26. - Hatályát vesztette a
Joszif Sztálin szovjet diktátor emlékét megörökítő 1953. évi törvény, amelyről
az Országgyűlés 1989. május 11-én törvényben határozott.
1989. május 26. - A Magyar Nemzeti Bank
hét japán bankkal írt alá megállapodást Tokióban 8 milliárd jen (kb. 60 millió
dollár) összegű kölcsön folyósításáról; japán pénzintézetek most először
nyújtottak kötetlen felhasználású hitelt szocialista országnak.
1989. május 26. - Az Állami Egyházügyi
Hivatal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította a Hit Gyülekezete
vallási közösséget.
1989. május 26. - Hivatalosan is
megnyílt a tatabányai Sztráda-Skála, ahol valutáért kínáltak importcikkeket. Az
első nap a vevők valósággal megrohamozták az áruházat.
1989. május 26. - A Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottsága hatálytalanította hét filozófus és
szociológus (Hegedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Kis
János, Bence György és Vajda Mihály) ellen 1973. május 8-án hozott
állásfoglalást. A jobboldali revizionistának minősített filozófusokat e
határozat alapján távolították el munkahelyükről, vezettek be ellenük
publikálási és utazási korlátozásokat, hármat közülük a pártból is kizártak.
1989. május 27. - Független demokratikus
társadalmi szervezetként megalakult az Erdélyi Szövetség, amely nemzeti
egységet és az ezzel járó közös történelmi felelősséget hirdetett minden
magyarért. Ugyanezen a napon tartotta alakuló kongresszusát a Szolidaritás
Szakszervezeti Munkásszövetség, és zászlót bontott a Baloldali Ifjúsági Társulás
(BIT) is, a Kommunista Ifjúsági Szövetség utódaként.
1989. május 27. - Befejeződött a
tárgyalások első szakasza a magyar pénzügyi szervek és a Nemzetközi Valuta Alap
(IMF) között, amire azért volt szükség, mert az IMF felfüggesztette az egyéves
készenléti hitel folyósítását, miután a magyar kormány nem teljesítette a
vállalt feltételeket. Az IMF szakértői egyetértettek a magyar kormány által
kidolgozott, a költségvetési hiányt csökkenteni szándékozó csomagtervvel.
1989. május 28. - A táborfalvai szovjet
gépesített lövészezred távozásával véget ért a szovjet szárazföldi erők 1989-re
bejelentett egyoldalú csapatcsökkentése.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03153_1989
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03153_1989
1989. május 29. - A MSZMP Központi
Bizottsága zárt ülésén úgy döntött, hogy pártértekezlet helyett
pártkongresszust hívnak össze az év folyamán. Az ülésről két nappal később
közzétett állásfoglalás politikai okokból kiszabott, igaztalan ítéletnek
minősítette az 1956-os forradalom miniszterelnökére, Nagy Imrére kimondott
halálbüntetést, az 1956-os eseményeket pedig tragédiának, testvérharcnak
nevezte. A KB azt javasolta, hogy az Ellenzéki Kerekasztallal (EKA) tervezett
politikai egyeztetés négy tárgyalófél (az MSZMP, az EKA, a csatlakozni egyik
félhez sem akaró szervezetek és a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők)
bevonásával kezdődjön meg. Június 1-jén az EKA üdvözölte, hogy az állampárt
végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismerte el a kerekasztalt, és a
tárgyalások felújítására alkalmasnak minősítette a javaslatot. Nagy Imre június
16-ra tervezett temetésével kapcsolatban a KB arra hívta fel a párt tagjait és
a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti
aktushoz. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből:
http://nava.hu/adatlap/?id=03166_1989
1989. május 30. - A Legfelsőbb Bíróság
Elnökségi Tanácsa az 1951-ben és 1952-ben született ítéleteket hatályon kívül
helyezve, bűncselekmény hiányában felmentette Stomm Marcel altábornagyot, a Donnál
megsemmisült 2. magyar hadsereg III. honvéd hadtestének volt parancsnokát a
folytatólagosan elkövetett háborús bűntett vádja alól.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03183_1989
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03183_1989
1989. május 30. - Az Orion Rádió és
Villamossági Vállalat, valamint a Samsung Electronics dél-koreai vállalat
képviselői megállapodást írtak alá a Samsung Electronics Hungarian
Részvénytársaság alapításáról.
1989. május 30-június 1. - Az Országgyűlés
elfogadta az állami vállalatokról, a gazdálkodó szervezetek és gazdasági
társaságok átalakulásáról, a szövetkezetekről, valamint a népszavazásról és a
népi kezdeményezésről szóló törvényt. Jóváhagyták a bős-nagymarosi beruházás
helyzetét ismertető tájékoztatót is. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből:
http://nava.hu/kereses-eredmenye/?search=03192_1989
1989. május 31. - A Legfelsőbb
Ügyészségen átadták az 1956-os forradalom kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre
hagyatékát a politikus lányának, Nagy Erzsébetnek, egyebek között Nagy Imre
Viharos emberöltő című önéletrajzi vázlatát. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03195_1989
1989. június 1. - Megszűnt a szocialista
munkaversenyek szervezése. Ettől a naptól a hetvenedik életévüket betöltött
magyar állampolgárok ingyen utazhattak a MÁV, a Volán, a GYSEV és a BKV
vonalain.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02883_1989
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02883_1989
1989. június 1. - A Magyar Újságírók
Országos Szövetsége (MÚOSZ) megkezdte az 1956. november 4-e után hozott
határozatainak felülvizsgálatát, és úgy döntött, hogy 1957. január 1-vel
helyreállítja a törvénytelenségek áldozatainak és sértettjeinek szervezeti
tagságát.
1989. június 1. - Németh Miklós
miniszterelnök az Országgyűlésben beterjesztette a kormány csomagtervét az
állami költségvetés hiányának módosítására. A kormányfő most először adatokat
is közölt: eszerint márciusban az ország nettó konvertibilis kamatozó
adósságállománya 14,5 milliárd dollár, az éves fizetendő kamat 1,34 milliárd
dollár, a folyó fizetési mérleg hiánya az első négy hónapban 700 millió dollár
volt. A bruttó adósságállomány összege 17 milliárd dollár, az ország
követeléseinek értéke 5,8 milliárd dollár, de ebből 2,7 milliárd dollár kétes
követelés, amelyet veszteségként le kell írni. Egyéb tényezőket is
hozzászámítva a teljes adósság összege eléri a 950 milliárd forintot.
Kelet-európai változások –
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. május 26. BULGÁRIA: Háromszáz bulgáriai
török család érkezett Isztambulba, akiket az erőszakos bolgárosítási kampánnyal
szembeni ellenállásuk miatt utasítottak ki hazájukból. Május 29-én a bolgár
hatóságok a több halálos áldozatot követelő zavargások miatt kijárási tilalmat
rendeltek el az ország északkeleti, törökök lakta részén. Ugyanazon a napon
Todor Zsivkov, az Államtanács elnöke arra szólította fel Törökországot: nyissa
meg határait minden bulgáriai muzulmán előtt, aki oda kíván költözni, és
"ne avatkozzon bele Bulgária belügyeibe".
1989. május 26. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában jogerősen
felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a Charta '77 ellenzéki csoport két
tagját, akik a Vencel téren tartott január 16-i tüntetés szétverése után
"alaptalanul hazugsággal rágalmazták meg a párt- és állami
szerveket".
1989. május 26. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv szövetségi
kormány megszorító törvényjavaslatokat terjesztett a parlament elé, a délszláv
államban - ahol az éves infláció elérte az 590 százalékot - a hónap végén
forgalomba kerültek a 100 ezer dinár címletű bankjegyek.
1989. május 28. LENGYELORSZÁG: Katyn - az áldozatok és
eltűntek névsora címmel megjelent az első hivatalosan kiadott könyv a második
világháború alatt szovjet területen lemészárolt több ezer lengyel hadifogoly
katonatisztről.
1989. május 29. LENGYELORSZÁG: A szejm 16 olyan
törvényt fogadott el, amelyek lezárták az ország történetének azt a szakaszát,
amely 1981 decemberében a szükségállapot elrendelésével kezdődött.
1989. május 31. CSEHSZLOVÁKIA: Washingtonban
bejelentették, hogy Csehszlovákia tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi
Valutaalaphoz és a Világbankhoz való csatlakozás lehetőségéről. (Prága 1954-ben
lépett ki a két nemzetközi pénzügyi szervezetből.)
1989. május 31.
SZOVJETUNIÓ: Örményországban az egész hónapban tartó, többszázezres
megmozdulások nyomására szabadon bocsátották az örmények lakta, de
Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményországhoz
csatolását követelő Karabah Bizottság letartóztatott tagjait.
1989. június 1-2. CSEHSZLOVÁKIA: Első alkalommal ült
össze Csehszlovákia és az Európai Közösségek (EGK) közös konzultatív szerve.
1989. június 1. ROMÁNIA: A Nagy Nemzetgyűlés
elfogadta a területi-közigazgatási szervezés "javításáról" rendelkező
törvényt, amely egy 1968-ban elfogadott jogszabály helyébe lépett. Az új
törvény 28 úgynevezett "agráripari központnak" biztosított városi
rangot, ugyanakkor 346-tal csökkentette a községek számát, és megszüntette a
falvakat mint területi-közigazgatási egységeket, ezentúl minden falu valamelyik
községhez tartozott. A jogszabály életbe lépése után megkezdődtek a települések
egyesítései, így tünt el Máramaros megyében Vadasfalva és Bikácfalva neve a
térképről.
1989. június 1. SZOVJETUNIÓ: A Népi Küldöttek
Kongresszusán észt küldöttek felvetése nyomán Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, a
Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke úgy döntött: különbizottság vizsgálja
meg, hogy az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumot követően 1940-ben erőszakkal
kebelezte-e be a Szovjetunió Lettországot, Észtországot és Litvániát, illetve a
meg nem támadási szerződés titkos záradékai valóban Moszkva fennhatósága alá
rendelték-e a három köztársaságot. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
85 éve, 1929. május 26-án avatták
fel az Ezredéves (Millenniumi) emlékművet Budapesten.
A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország ezredéves emlékművek
felállításával is meg akart emlékezni. Az 1896. évi VIII.
törvény rendelkezett az emlékművek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a
Városliget szélén, a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját
megörökítő emlékművet kell emelni. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti
szobrok többsége Zala György munkája volt.A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország ezredéves emlékművek
A hét vezérre és törzsre emlékeztetve pedig az ország hét különböző pontján - a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi Várhegyen, Pannonhalmán, a Zimonyi Várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen - kívántak emlékművet, illetve emlékoszlopokat állítani. A megadott határidőre a vidéki emlékművek csaknem mindegyike elkészült, a központi emlékmű építése azonban csaknem 30 évig tartott.
Az építkezés csak a millenniumi év végén kezdődhetett meg, hiszen 1896-ban az emlékmű leendő helyén, az ezredéves kiállítás díszkapuja állt.
Az emlékmű 85 méter széles és 25 méter mély,
félkör alakú oszlopcsarnokát és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901.
október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai csak vontatottan készültek el, az
obeliszk tetejére tervezett arkangyal szobra viszont már a századfordulóra
elkészült, Zala György nagydíjat nyert vele az 1900. évi párizsi
világkiállításon.
A 14 királyszoborból (Hunyadi Jánost is beleszámítva) 1905-ig 5 darab készült el, 1908-ig további 6, majd még 2, így amikor a háború miatt szünetelt az építés, már csak Nagy Lajos király, illetve Árpád mellől a hat vezér hiányzott a szoborcsoportból.
Az építkezés csak 1926-ban folytatódott a még hiányzó szobrok és domborművek elkészítésével. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel. (A vidéken felavatott 7 emlékmű közül már csak a pusztaszeri és a pannonhalmi áll, mert a trianoni békediktátumban Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának ítélt területeken lévő emlékműveket lerombolták.)
A második világháborúban az emlékmű bombatalálatot kapott, a Habsburg királyok közül II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült. Az akkori vezetésnek eszébe sem jutott restaurálásuk, helyükre a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjait készíttették el.
2001-ben befejezték a restaurálást, és augusztus 1-jén visszaköltöztették az Ezredéves emlékmű 14 királyszobrát és domborművét, valamint két allegorikus szoboregyüttesét. Elvégezték a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség című kompozíció külső és belső tisztítását, kijavították a szerkezeti és anyaghibákat, a háborús sérüléseket és az erőszakos rongálásokból fakadó hibákat. A Hősök emlékkövét az Országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került rá a következő felirat: Hőseink emlékére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A 14 királyszoborból (Hunyadi Jánost is beleszámítva) 1905-ig 5 darab készült el, 1908-ig további 6, majd még 2, így amikor a háború miatt szünetelt az építés, már csak Nagy Lajos király, illetve Árpád mellől a hat vezér hiányzott a szoborcsoportból.
Az építkezés csak 1926-ban folytatódott a még hiányzó szobrok és domborművek elkészítésével. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök napján avatták fel. (A vidéken felavatott 7 emlékmű közül már csak a pusztaszeri és a pannonhalmi áll, mert a trianoni békediktátumban Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának ítélt területeken lévő emlékműveket lerombolták.)
A második világháborúban az emlékmű bombatalálatot kapott, a Habsburg királyok közül II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült. Az akkori vezetésnek eszébe sem jutott restaurálásuk, helyükre a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjait készíttették el.
2001-ben befejezték a restaurálást, és augusztus 1-jén visszaköltöztették az Ezredéves emlékmű 14 királyszobrát és domborművét, valamint két allegorikus szoboregyüttesét. Elvégezték a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség című kompozíció külső és belső tisztítását, kijavították a szerkezeti és anyaghibákat, a háborús sérüléseket és az erőszakos rongálásokból fakadó hibákat. A Hősök emlékkövét az Országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került rá a következő felirat: Hőseink emlékére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése