Május 6.

Ivett napja.

Az Ivonn, az Ivó férfinév francia női párja, francia kicsinyítőképzős alakjából önállósult. Az Ivó jelentése: tiszafa.
1635 – Egyetemet alapított Nagyszombaton Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, amelynek irányítását a jezsuita rendre bízta.
1758 – Megszületett Maximilien Robespierre a francia forradalom egyik vezetője.
1840 – Nagy-Britanniában kiadták a világ első bélyegeit, a Viktória királynő portréját ábrázoló fekete egypennyst és kétpennyst.
1856 – Megszületett Sigmund Freud osztrák pszihológus, filozófus, a pszichoanalízis atyja.
1915 – Kenoshában, Wisconsin államban megszületett Orson Welles amerikai filmrendező és színművész. Filmjeiből: „Aranypolgár”, „Az óra körbejár”, „A sanghaji asszony”, „Macbeth”.
1925 – Megszületett Temessy Hédi színésznő. (Régi idők focija, Mephisto, Jób lázadása).
1952 – Megszületett Párizsban Christian Clavier francia színész, komikus. Ismertebb filmjei: Asterix és Obelix 1-2.; Napóleon – sorozat; Nyomorultak – TV film; Jöttünk, láttunk, visszamennénk 1-2.; Bronzbarnák.
1953 – Megszületett Tony Blair Nagy-Britania miniszterelnöke.
1960 – Hamburgban meghalt Ábrahám Pál zeneszerző, karmester (Hawaii rózsája, Bál a Savoyban).

1975 – Bécsben 83 éves korában meghalt Mindszenty József (eredeti nevén: Pehm József) esztergomi érsek, bíboros és Magyarország hercegprímása, akit 1949-ben hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.

1999. május 6., csütörtök

* A NATO harci gépei Nišben a Jugopetrol üzemanyagraktárát célozták és megsemmisíteték a Vetfarm gyógyszerraktárat. Prahovóban a Jugopetrol tartályait lobbantották lángra. Užice közelében a Ponikve repülőteret érte támadás. Újvidéken heréskerti célpontokra lőttek, de a Fruška Gora felöl is robbanások hallatszottak.  A katonai szövetség katonai bizottságának irányítását a német Klaus Nauman tábornoktól az olasz Guido Venturoni vette át. A jugoszláv-albán határ közelében a Jugoszláv Katonaság különleges egyxségei megölték az illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg terrorcselekményekre kiképzett 4 tagját.

* A hét ipari nagyhatalom és Oroszország külügyminiszterei (G-8) a Bonn melletti Petersbergben megegyeztek a kosovói háború befejezésére irányuló további politikai erőfeszítésekben. Ezek között van: a kosovói erőszak gyors leállítása, amit nemzetközileg is ellenőrizni lehet; az összes katonai és félkatonai erő kivonása Kosovóból; nemzetközi biztonsági és civil jelenlétet Kosovóban az ENSZ mandátumával, ami biztosítaná a menekültek visszatérését, valamint tárgyalások Kosovo autonóm státusának megvalósításáról a JSZK területi egységének tiszteletbe tartása mellett. 

* Az Európai Unió elkészítette a JSZK elleni szankciók szigorításáról szóló tervet. Elkészült az a 300 névből álló lista is, amelyen azokat a vezető jugoszláv személyeket sorolták fel, akiknek tilos a beutazás az EU-ba.

* Horn Gyula egykor magyar miniszterelnök a Stern magazinban közölt nyilatkozatában autonómiát követelt a Vajdaság számára.

* A jugoszláv hatóságok kiutasították az országból Vjacseszlav Grunszkijt, az NTV orosz kereskedelmi televízió munkatársát.

* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-11,50 dinár.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

20 éve, 1994. május 6-án avatták fel az Anglia és Franciaország között, a La Manche-csatorna alatt épült vasúti alagutat, amely a világ leghosszabb tenger alatti alagútjának tekinthető (39 km). A japán Szeikan-alagút összességében hosszabb ugyan, de tenger alatt vezető része rövidebb.

Dover és Calais között a Csatorna 34 km széles, a tenger mélysége 45-120 m között van. A tengerfenék vastag mészkőrétege alkalmas alagútfúrásra. 1802-ben Albert Mathieu francia mérnök konkrét terveket terjesztett Napóleon elé, a munka célja Britannia meghódítása lett volna, de így sem lett az alagút tervéből semmi. 1881-ben magáncégek 1850 méternyi alagutat fúrtak Folkestone-nál, de a munkát leállították: a brit sajtó nagy zajt csapott az Angliát állítólag fenyegető veszedelmek miatt.
Az 1960-as években a kormányok megállapodtak egy vasúti alagút építésében, a hetvenes évek közepére 2-2 km készült el a csatorna két partján, de a költségek miatt a britek leállították az állami beruházást.
A két ország közti szárazföldi összeköttetés gondolatát az 1980-as években ismét felújították. Margaret Thatcher brit kormányfő és Francois Mitterrand francia elnök 1984 novemberében szándéknyilatkozatot írt alá az Euro-Tunnel megépítésére. Az alagutakban csak vasúti pályát terveztek, aminek a forgalom gyorsasága és a levegőcsere szempontjából volt jelentős előnye. A munkák költségeit egy brit és francia vállalatokból és bankokból álló konzorcium fedezte, a cég részvényei csaknem felerészben magánkézben voltak.
A földmunkákat 1987-ben kezdték meg a Doveri-szoros két partján, 660 tonnás fúrópajzsokkal. Csúcsidőben 12 ezer munkás dolgozott a beruházáson. A középső alagút két frontja 1990. október 30-án ért össze. Ekkor írta a brit sajtó: a kontinens már nincs elvágva Angliától. Először 1990. december 1-jén ment át ember "száraz lábbal" a csatorna alatt.

A megnyitást 1993 júniusára tervezték, de a határidő csúszott az építési munkák és a vasúti szerelvények beszerzésének késése miatt. 1993 márciusában haladt végig az első szerelvény az Európai Beruházási Bank vezetőivel. 1994. május 6-án ünnepélyes avatás keretében II. Erzsébet brit királynő és Mitterand elnök adta át a forgalom számára az alagutat. A teherszállítás még abban a hónapban megindult, míg az első személyvonat 1994. október 13-án ment végig az alagúton.
Az Euroalagút (Csalagút), amely a brit Folkestone-t köti össze a francia Sangette-tel, három 50,5 km hosszú vonalból áll: a két, közel 8 méter átmérőjű csőben a vonatok haladnak 160 km/órás sebességgel, a középső, a 4,8 m átmérőjű harmadik, biztonsági és karbantartási célokat szolgál. A beruházás költsége a tervezett 4,8 milliárd font helyett 10 milliárdra nőtt. Ennek oka egyebek között a biztonsági rendszerek minden eshetőséget figyelembe vevő kiépítése volt, továbbá a vasútépítő cégek csekély tapasztalata e munkában. Nagy gondot okozott az alagutak szellőztetése, a késést ennek megoldása és a biztosítóberendezések kialakítása okozta. A konzorcium adóssága 8,7 milliárd fontra emelkedett, amelynek visszafizetése késett, a hitelt át kellett ütemezni.
Az alagút árai magasabbak, mint a kompközlekedésé, de a menetidő 37 perc, ami számottevő előny a kompok 80 percével szemben. A vállalkozás először 1999-ben hozott nyereséget, igaz, különböző pénzügyi trükkök révén. Azóta egyre többen utaznak a Londont Párizzsal összekötő tenger alatti vasútvonalon, a tavaly év végi adatok szerint ez a szám meghaladta a 30 milliót. 2013-ban közel 2 és fél millió autó, másfél millió teherszállító jármű haladt át a csatornán. A Csalagútban kizárólag az Eurostar közlekedtetett vonatokat, de 2013-tól beszállt a német Deutsche Bahn is.