Augusztus 24.

Bertalan napja.

Arámeus, görög, latin eredetű bibliai név, jelentése: Ptolemaiosz fia.

79 – A Vezúv kitörése elpusztította Pompeji és Herculaneum városát. Életét vesztette a legnagyobb római természettudós, id. Plinius.

1000 – Szent Bertalannak, Nagy - Örményország apostolának, a liegi püspökség patrónusának ünnepe. A művészetben gyakran ábrázolják a mészárosok nyúzókésével, ezzel is utalva mártíromságára.
1823 – Megnyílt Miskolcon a mai nemzeti színház elődje. Az első előadáson Kisfaludy Károly „A tatárok Magyarországon” című drámáját mutatták be.
1838 – Meghalt Kölcsey Ferenc költő, kritikus, politikus, akadémikus, a reformkor egyik vezéregyénisége (Himnusz).
1885 – Meghalt Lehel Ferenc festő, művészettörténész, művészetkritikus, filozófus.
1910 – Megszületett Schöpflin Gyula író, műfordító (Budapest nem felel).
1917 – Megszületett Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, de főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.
1920 – Meghalt Asbóth Oszkár nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus.

1946 – A budapesti Markó utcai fegyház udvarán háborús főbűnösként kivégezték az 62 éves Sztójay (Sztojakovics) Döme tábornokot, aki 1944-ben a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
1988 – Megszületett az első magyar lombikbébi.

210 éve, 1804. augusztus 24-én két francia tudós, Gay-Lussac és Biot egy hidrogénnel töltött léggömbbel 4 ezer méter magasra emelkedett, hogy a Föld mágneses térerősségét tanulmányozza.

Joseph Louis Gay-Lussac és Jean-Baptiste Biot 1804. augusztus 24-én egy hidrogénnel töltött léggömbbel 4 ezer méter magasra emelkedett. A két tudós azt akarta vizsgálni, hogy a Föld mágneses térerőssége a magasságtól függően változik-e. Gay-Lussac másodjára, szeptember 16-án egyedül szállt fel, és 7016 méteres magasságot ért el, rekordját fél évszázadon át nem döntötték meg. Ekkor megismételte a mágneses méréseket, tanulmányozta a nyomás és a hőmérséklet változásait, több mint 6000 méter magasságban levegőmintákat gyűjtött. Megfigyelései és későbbi elemzései alapján arra következtetett, hogy a Föld mágneses terének erőssége és a légkör kémiai összetétele az általa elért magasságig nem változik, míg a levegő hőmérséklete 174 méterenként egy fokkal csökken. (Dalton angol vegyész úgy vélte, hogy a kisebb sűrűség miatt a magasban nagyobb a könnyebb gázok aránya.)
Joseph Louis Gay-Lussac (1778-1850) francia fizikus és kémikus első kutatásai a gázokra irányultak. 1802-ben kimutatta, hogy azonos hőmérséklet-emelkedés esetén minden gáz térfogatának ugyanakkora részével, 1 Celsius fok hőemelkedésre térfogatának 1/273-adával tágul, ha a nyomás állandó. Ez Gay-Lussac első törvénye. (Érdemét valamelyest csökkenti, hogy ő maga nem ismerte fel felfedezésének jelentőségét.) Második törvénye ennek a párja: eszerint azonos hőmérséklet-emelkedés azonos térfogaton minden gáznál ugyanakkora arányban növeli a nyomást. A közös hőtágulási együttható tette lehetővé egy új hőmérséklet-skála kialakítását, melynek jelentőségét később Thomson angol fizikus (Lord Kelvin) ismerte fel.
1805-1806-ban Alexander Humboldttal tett világkörüli útján számos értékes meteorológiai, földmágnességi és kémiai eredményt értek el. Kísérleteik során tisztázták a vizet alkotó hidrogén és oxigén pontos arányát. Gay-Lussac hangsúlyozta, hogy a térfogat- és nem a súlyarány a mértékadó. Igaza lett: egy térfogatrész oxigén két térfogatrész hidrogénnel alkot vizet. 1808-ban tette közzé a törvényt, amelyet Louis-Jacques Thenard-ral dolgozott ki, mely szerint a gázok a kis egész számok arányában vegyülnek egymással. A kémiában ezt nevezik Gay-Lussac-törvénynek.
Gay-Lussac Thenard-ral vizsgálta az elektromos áram kémiai hatását, több elemet és vegyületet fedeztek fel. Közös művük Az elemek fizikai-kémiai tulajdonságainak kutatása. Gay-Lussac 1807-ben igazolta Laplace hajszálcsövesség-elméletét. 1811-ben kidolgozta a gőzök telítettségét meghatározó módszerét, majd 1816-ban a gőzök rugalmasságát vizsgálta. A XIX. század egyik legnagyobb vegyésze 1850. május 9-én halt meg Párizsban.
A léggömbkísérletben részt vevő tudóstársának, Jean Baptiste Biot-nak (1774-1862) kimagasló érdemei vannak az optika, az elektromosságtan, az akusztika és a fizikatörténet terén. 1803-ban felismerte a meteoritok égi eredetét, 1806-ban megmérte a gázok sűrűségét. 1811-ben felfedezte a fénytöréssel kapcsolatos fénypolarizációt, majd cirkulárisan poláros fényt állított elő. A róla elnevezett törvény a polarizáció síkjának elforgatására vonatkozik. Megmérte a hang terjedési sebességét szilárd testekben, kiváló tankönyveket írt fizikából és analitikus geometriából. Megírta a természettudományok történetét a francia forradalom alatt, könyvet írt Newtonról, valamint az egyiptomi és kínai csillagászatról. 1862. február 3-án halt meg Párizsban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum