IDILLIKUS NEMZETI KISEBBSÉGI JOGOK

A „Nyári Akadémiáról” szóló írás margójára

Már megszoktunk, hogy miniszterek csak jó pártkatonák lehetnek. Vonatkozik ez

természetesen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádereire is.

Miután Deli Andor távozott a tartományi kormányból, annak alapján, hogy a Fidesz-KDNP megajándékozta a VMSZT egy Európai Parlamenti képviselői mandátummal, a párt Nyilas Mihályt vezényelte a helyébe, vagyis a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkári tisztségbe. Persze Nyilast sem a tárca által irányított területeken elért eredményeiről ismeri (úgy-ahogy) a nyilvánosság.

Most arról értesültünk, hogy a 2014. július 2-án hivatalba lépett titkár, miután megnyitotta a Nyári Akadémia előadássorozatát, „a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról értekezett a Vajdaságban, „különös tekintettel a politikai érdekképviseletre, és hogy milyen szinteken, miként valósul meg a kisebbségi jogérvényesítés, a kisebbségi nemzeti közösségek milyen módon vannak jelen a hatalomban az önkormányzatoktól kezdve a vajdasági döntéshozatalon át egészen a köztársasági szintig”.[1]

Az írásban azonban a tájékozatlan (Magyar Szó) olvasó hiába keresi, hogy hol is zajlott le a nevezetes „Nyári Akadémia” és ki vajon szervezte? Vagyis a jelentés nem tesz eleget az újságírás alapvető szabályainak, miszerint tartalmazni kell – egyebek között – azt is, hogy hol történt az esemény és ki vett abban részt.

Az (internetes) keresés után azt tételezhetjük fel, hogy az idézett előadás az Európai Régiók Közgyűlésének (AER) Nyári Akadémia keretében hangzott el, amelynek az idei házigazdája Vajdaság, illetve Újvidék volt, augusztus 18-a és 22-e között, mintegy „húsz ország száztíz régiójának képviselője” részvételével[2]. Fő téma „a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a vallási sokféleség volt”.[3]

Nyilas Mihálynak, tehát jó alkalom adódott, hogy ország-világ előtt beszámoljon a nemzeti kisebbségi jogérvényesítésről a Vajdaságban.

A tanulságok miatt érdemes teljes egészében idézni, hogy mit is mondott – az idézett írás szerint – a nemzeti kisebbségi ügyekben is illetékes tartományi titkár:

– Vajdaság mintegy 1,9 millió lakost számláló heterogén közösség, melynek 66 százaléka vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámlálás során, tehát a tartomány egyharmada valamely kisebbségi nemzeti közösséghez tartozik – mondta Nyilas Mihály. Hozzátette: Vajdaságban 28 nemzeti közösséget tartanak számon, legnépesebb a magyar, a szlovák, a horvát, a roma és a román nemzeti közösség.

Valamennyien az alkotmány értelmében arányosan és a rendeleteknek megfelelően képviselve kell, hogy legyenek a különböző hatalmi szinteken, és ez többé-kevésbé meg is valósul.

A titkár továbbá kitért arra is, hogyan történik – pártokon keresztül vagy más módon – az érdekérvényesítés, és természetesen miként valósulnak meg a nemzeti közösségek jogai a kisebbségi nemzeti tanácsok révén, amely – mint mondta – helyi, szerbiai jellegzetesség, magyarán olyan modell, amely igazolta önmagát az elmúlt időszakban. Lehet ugyan tökéletesíteni, de már hozott fontos és jelentős eredményeket mindegyik nemzeti közösség tekintetében. Azért jó ez a modell – tette hozzá Nyilas Mihály –, mert az adott kisebbség az általa megválasztott testület révén önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen, az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén” – hangoztatta Nyilas az idézett írás szerint.[4]

Milyen megállapításokra lehet jutni a fenti szöveg alapján?

Az „értekezés”, ha egyáltalán annak lehet nevezni, címe nem felel meg a tartalomnak és fordítva. Nyilas elmondta az európai közösségnek a tartomány vezetői által általában használt szöveget a lakosság nemzeti összetételéről, amely az interneten is olvasható, miközben a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati „megvalósulásáról” szó sem esett. Illetve – az idézett írás harmadik bekezdésében – azt olvashatjuk, hogy valamennyi nemzeti közösségnek „az alkotmány értelmében arányosan és a rendeleteknek megfelelően képviselve kell, hogy legyen a különböző hatalmi szinteken, és ez többé-kevésbé meg is valósul”. Igen, „kell, hogy legyen”, de arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, az írásból még csak ízelítőt sem kapunk.

Nyilas az „érdekérvényesítéssel” kapcsolatban szükségesnek tartotta hangoztatni, hogy a nemzeti közösségek jogai „a kisebbségi nemzeti tanácsok révén” valósulnak meg, „amely – mint mondta – helyi, szerbiai jellegzetesség, magyarán olyan modell, amely igazolta önmagát az elmúlt időszakban”. Hozzátette: „Azért jó ez a modell, mert az adott kisebbség az általa megválasztott testület révén önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen, az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén”.

Az utóbbi idézettel tartalmi és értelmi is gondok is vannak. Logikátlan (és értelmetlen) például, hogy a nemzeti tanács „önmaga valósíthatja meg saját jogait négy területen”. Már csak ezért is, mivel ez semmilyen példával nincsen alátámasztva. Ezen kívül tudni kell azt is, hogy a nemzeti tanács(oknak) nincsenek „saját”, hanem csak törvény szabta jogaik.

Nyilas azt is elhallgatta, hogy a nemzeti tanácsok egyébként is szűk jogköreit – a 2014. január 16-i alkotmánybírósági határozattal[5] – megnyirbálták, a 2013. december 5-i határozattal[6] pedig megszüntették a 35 százalékban nemzeti kisebbségek által lakott tartomány számos illetékességét.

Összességében véve, „értekezésében” Nyilas Mihály az európai régiók képviselőinek semmi újat nem mondott. Valójában elismételte azt, amit a tartomány képviselői általában mondanak, amikor külföldi vendéget fogadnak. Adós maradt, tehát, az adatokkal és az elemzéssel, hogyan is valósulnak meg a nemzeti kisebbségek jogai és politikai érdekképviselete a különböző szinteken. A hatalom képviselőjétől mást nem is kellett volna elvárni.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy az idei Nyári Akadémia szervezőbizottságának elnöke egy másik nemzeti kisebbségi, Anna Tomanová Makanová, a tartományi képviselőház alelnöke volt, amit ugyancsak az internetről tudhatunk meg, akkor a kép teljesebb lesz.

(A szereposztás alapján) Makanová Vajdaságot méltatta, amely szerinte „abban különbözik a régiók többségétől, hogy a nemzeti közösségek számára szavatolt a kulturális autonómia, a nemzeti tanácsok legitim érdekszervezetként képviselik a közösségek érdekeit a művelődésben, az oktatásban, a tájékoztatásban és a kisebbségi nyelv hivatalos használata során. Ez tehát az, amiben a tartomány, mint régió példát mutathat a kisebbségi kérdések megoldásakor” – emelte ki Makanová.[7]

A két tartományi tisztségviselő felszólalása alapján arra a következtetésre juthat a jámbor érdeklődő, hogy az idei Nyári Akadémia nem volt más, mint az itt élő nemzeti kisebbségek helyzetének idillikus bemutatása. A hatalom öndicsérete?

Újvidék, 2014. augusztus 24.

Bozóki Antal

[1] Kz: Kisebbségek a döntéshozatalban. Magyar Szo, 2014. augusztus 2., 1. és 4. o. vagy http://www.magyarszo.com/hu/2439/kozelet/114983/Kisebbs%C3%A9gek-a-politikai-d%C3%B6nt%C3%A9shozatalban.htm, 2014. augusztus 22. [07:14]

[2] Európai Régiók Közgyűlésének Nyári Akadémiáјa Újvidéken. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/eur%C3%B3pai-r%C3%A9gi%C3%B3k-k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s%C3%A9nek-ny%C3%A1ri-akad%C3%A9mi%C3%A1%D1%98a-%C3%BAjvid%C3%A9ken_511518.html, 2014. augusztus 18. [08:02] Forrás: RTV

[3] Európai Régiók Közgyűlésének Nyári Akadémiája. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/eur%C3%B3pai-r%C3%A9gi%C3%B3k-k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s%C3%A9nek-ny%C3%A1ri-akad%C3%A9mi%C3%A1ja_511765.html, 2014. augusztus 18. [20:18 ] Forrás: RTV

[4] Lásd az 1-es alatti írásban.

[5] Odluka ustavnog suda, br. 576 [Az Alkotmánybíróság 576. számú határozta]. „Službeni glasnik” RS [A SZK Hivatalos Közlönye], 20. szám, 2014. február 21., 36-64. o.

delovi-statuta-vojvodine-neustavni-sud-odlozio-objavljivanje-odluke_443241.html

[7] Lásd a 3-as alatti írásban.

Bozóki Antal (hon)lapja

Oldalak

2014. augusztus 24., vasárnap

(Más) napló 48.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése