Augusztus 27.

Gáspár napja.

Perzsa eredetű név, a hagyomány szerint így hívták a napkeleti bölcsek egyikét. További névnapok: Mónika, József, Cézár

387 – Szent Mónika, a férjes asszonyok és az anyák védőszentjének ünnepe.

827 – Meghalt II. Jenő pápa

827 – Bálint pápa megválasztása.

1301 – János kalocsai érsek magyar királlyá koronázza Vencelt (II. Vencel cseh és lengyel király fiát).

1310 – Károly Róbert harmadszori megkoronázása

1635 – Madridban 73 éves korában meghalt Lope de Vega (eredeti nevén: Lope Félix de Vega Carpio) spanyol lírikus, a nemzeti színjátszás atyja.

1783 – Felszállt Párizsban Jacques – Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje.

1855 – Franciaország (III. Napóleon), Anglia (Palmerston miniszterelnök) és a Török Birodalom szövetsége győzelmet arat Oroszország felett Szevasztopolnál. Ebben a csatában Tolsztoj is részt vett.

1893 – Meghalt Peter Mitterhofer német asztalosmester, az első írógép megépítője.

1908 – Megszületett Lyndon B. Johnson, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke, hivatalban 1963–1969-ig († 1973)

1910 – Megszületett Teréz anya (er. Agnes Gonxha) albán származású Béke-Nobeldíjas apáca († 1997)

1914 – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

1916 – Románia csatlakozik az Antanthoz, hadat üzen Magyarországnak, a román haderő megkezdi Erdély elfoglalását.

1918 – Megszületett Mészöly Dezső Kossuth-díjas magyar író

1928 – Párizsban 15 ország képviselői aláírják a Briand-Kellogg paktumot a háború nemzetközi jogi elítéléséről.

1928 – Megszületett Boross Péter politikus, miniszterelnök

1929 – Megszületett Jasszer Arafat palesztin politikus (augusztus 4. és augusztus 24. is lehetséges sz. dátum) († 2004)

1930 – Megszületett Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas magyar író († 1989)

1932 – Megszületett Örkényi Éva magyar színésznő

1944 – A Kárpátokban a Székelyföld felé nyomuló szovjet hadsereg az Ojtozi-szorosban eléri és átlépi Magyarország 1941-es határát.

1944 – Szovjet légitámadás érte Ungvárt.

1963 – Meghalt Garrett Augustus Morgan afroamerikai feltaláló, aki szabadalmaztatta a közlekedési jelzőtáblákat.

1965 – Meghalt Le Corbusier (er. Charles-Edouard Jeanneret), svájci származású francia építész (* 1887)

1975 – Meghalt Hailé Szelasszié (er. Ras Tafari Makonnen), a Négus, etióp császár (* 1892)

1989 – Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopronnál átvágják a „vasfüggönyt”.

1992 – Egy aukción 87 ezer dollárt fizettek John Lenonn A Day In The Life című, kézzel írott dalszövegéért.

2002 – Meghalt Gion Nándor, vajdasági magyar író (* 1941)

155 éve, 1859. augusztus 27-ről 28-ra virradóra az amerikai Titusville mellett feltört a kőolaj az első kútból.
A modern ipar egyik nélkülözhetetlen anyaga a kőolaj, aránylag új "felfedezés". Igaz, hogy már az ókorban ismerték, széles körben használták a kőolajat orvosságként is. Hérodotosz megemlékezik Zakünnthosz csodás nafta-forrásáról, Plinius pedig Agrimentumról tesz említést, ahol bőségesen terem "égő folyadék", Marco Polo a bakui nafta-kitörésekről ír, de ezek az utazók természetes feltörésekről számoltak be.
A kőolajbányászat és ezzel a kőolajipar története csak az 1859. évvel kezdődik, amikor egy volt vonatkísérő, Edwin Laurentine Drake a Seneca Oil Company elnökének, James Townsendnek a megbízásából fúrni kezdett. Drake csaknem egyéves előkészület után, 1859. április 1-jén kezdte meg a munkát a pennsylvaniai Titusville-nél, és 1859. augusztus 27-ről 28-ra virradóan a 21 méter mély lyuk száján feltört a fekete arany. A kút naponta 20-25 hordó kőolajat adott, ami akkor hordónkénti húsz dolláros áron 400-500 dollár bevételt hozott.
Ez a nap lett a kőolajbányászat születésnapja. Drake később visszatért New Yorkba, ahol a tőzsdén elvesztette a pénzét. Elfeledve, a legnagyobb nyomorban halt meg 1880-ban. 1934-ben az első kút forrásának 75. évfordulóján Titusville-ben felállították Drake szobrát, hogy ezzel állítsanak emléket a "kőolaj hősének".
Az első kútfúrásra Magyarországon csaknem 30 évet kellett várnia. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, aki elsősorban az artézi kútfúrásaival tette nevét ismertté, alkalmazta először a fúrásos kőolajkutatást hazánkban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum