Gáspár napja.
Perzsa eredetű név, a hagyomány szerint így hívták a napkeleti bölcsek
egyikét. További névnapok: Mónika, József, Cézár
387 – Szent Mónika, a férjes
asszonyok és az anyák védőszentjének ünnepe.
827 – Meghalt II. Jenő pápa
827 – Bálint pápa
megválasztása.
1301 – János kalocsai
érsek
magyar királlyá koronázza Vencelt (II. Vencel cseh
és lengyel király fiát).
1310 – Károly Róbert harmadszori megkoronázása
1635 – Madridban 73 éves korában
meghalt Lope de Vega (eredeti nevén: Lope Félix de Vega Carpio) spanyol
lírikus, a nemzeti színjátszás atyja.
1783 – Felszállt Párizsban Jacques –
Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és
gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje.
1855 – Franciaország
(III. Napóleon),
Anglia
(Palmerston miniszterelnök)
és a Török Birodalom szövetsége győzelmet arat Oroszország
felett Szevasztopolnál.
Ebben a csatában Tolsztoj is részt vett.
1893 – Meghalt Peter Mitterhofer német
asztalosmester, az első írógép megépítője.
1908 – Megszületett Lyndon B.
Johnson, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke, hivatalban 1963–1969-ig († 1973)
1910 – Megszületett Teréz anya
(er. Agnes Gonxha) albán származású Béke-Nobeldíjas
apáca († 1997)
1914 – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.
1916 – Románia
csatlakozik az Antanthoz,
hadat üzen Magyarországnak, a román haderő megkezdi Erdély
elfoglalását.
1918 – Megszületett Mészöly Dezső Kossuth-díjas
magyar író
1928 – Párizsban
15 ország képviselői aláírják a Briand-Kellogg paktumot a
háború nemzetközi jogi elítéléséről.
1928 – Megszületett Boross Péter
politikus, miniszterelnök
1929 – Megszületett Jasszer
Arafat palesztin politikus (augusztus 4.
és augusztus 24.
is lehetséges sz. dátum) († 2004)
1930 – Megszületett Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas
magyar író († 1989)
1932 – Megszületett Örkényi Éva magyar
színésznő
1944 – A Kárpátokban
a Székelyföld felé nyomuló szovjet
hadsereg az Ojtozi-szorosban eléri és átlépi Magyarország 1941-es határát.
1963 – Meghalt Garrett Augustus Morgan
afroamerikai feltaláló, aki szabadalmaztatta a közlekedési jelzőtáblákat.
1965 – Meghalt Le Corbusier
(er. Charles-Edouard Jeanneret), svájci
származású francia építész
(* 1887)
1989 – Horn Gyula
magyar és Alois Mock osztrák
külügyminiszter Sopronnál
átvágják a „vasfüggönyt”.
1992 – Egy aukción 87 ezer dollárt
fizettek John Lenonn A Day In The Life című, kézzel írott dalszövegéért.
2002 – Meghalt Gion Nándor,
vajdasági
magyar író (* 1941)
155 éve, 1859. augusztus 27-ről
28-ra virradóra az amerikai Titusville mellett feltört a kőolaj az első kútból.
A modern ipar egyik nélkülözhetetlen anyaga a kőolaj, aránylag új "felfedezés". Igaz, hogy már az ókorban ismerték, széles körben használták a kőolajat orvosságként is. Hérodotosz megemlékezik Zakünnthosz csodás nafta-forrásáról, Plinius pedig Agrimentumról tesz említést, ahol bőségesen terem "égő folyadék", Marco Polo a bakui nafta-kitörésekről ír, de ezek az utazók természetes feltörésekről számoltak be.
A kőolajbányászat és ezzel a kőolajipar története csak az 1859. évvel kezdődik, amikor egy volt vonatkísérő, Edwin Laurentine Drake a Seneca Oil Company elnökének, James Townsendnek a megbízásából fúrni kezdett. Drake csaknem egyéves előkészület után, 1859. április 1-jén kezdte meg a munkát a pennsylvaniai Titusville-nél, és 1859. augusztus 27-ről 28-ra virradóan a 21 méter mély lyuk száján feltört a fekete arany. A kút naponta 20-25 hordó kőolajat adott, ami akkor hordónkénti húsz dolláros áron 400-500 dollár bevételt hozott.
Ez a nap lett a kőolajbányászat születésnapja. Drake később visszatért New Yorkba, ahol a tőzsdén elvesztette a pénzét. Elfeledve, a legnagyobb nyomorban halt meg 1880-ban. 1934-ben az első kút forrásának 75. évfordulóján Titusville-ben felállították Drake szobrát, hogy ezzel állítsanak emléket a "kőolaj hősének".
Az első kútfúrásra Magyarországon csaknem 30 évet kellett várnia. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, aki elsősorban az artézi kútfúrásaival tette nevét ismertté, alkalmazta először a fúrásos kőolajkutatást hazánkban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A modern ipar egyik nélkülözhetetlen anyaga a kőolaj, aránylag új "felfedezés". Igaz, hogy már az ókorban ismerték, széles körben használták a kőolajat orvosságként is. Hérodotosz megemlékezik Zakünnthosz csodás nafta-forrásáról, Plinius pedig Agrimentumról tesz említést, ahol bőségesen terem "égő folyadék", Marco Polo a bakui nafta-kitörésekről ír, de ezek az utazók természetes feltörésekről számoltak be.
A kőolajbányászat és ezzel a kőolajipar története csak az 1859. évvel kezdődik, amikor egy volt vonatkísérő, Edwin Laurentine Drake a Seneca Oil Company elnökének, James Townsendnek a megbízásából fúrni kezdett. Drake csaknem egyéves előkészület után, 1859. április 1-jén kezdte meg a munkát a pennsylvaniai Titusville-nél, és 1859. augusztus 27-ről 28-ra virradóan a 21 méter mély lyuk száján feltört a fekete arany. A kút naponta 20-25 hordó kőolajat adott, ami akkor hordónkénti húsz dolláros áron 400-500 dollár bevételt hozott.
Ez a nap lett a kőolajbányászat születésnapja. Drake később visszatért New Yorkba, ahol a tőzsdén elvesztette a pénzét. Elfeledve, a legnagyobb nyomorban halt meg 1880-ban. 1934-ben az első kút forrásának 75. évfordulóján Titusville-ben felállították Drake szobrát, hogy ezzel állítsanak emléket a "kőolaj hősének".
Az első kútfúrásra Magyarországon csaknem 30 évet kellett várnia. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, aki elsősorban az artézi kútfúrásaival tette nevét ismertté, alkalmazta először a fúrásos kőolajkutatást hazánkban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése