Berta napja.
Német eredetű név, a bert névelemet tartalmazó
német női nevek önállósult becézője is. Jelentése fényes, tündöklő, híres.
1978 – A nukleáris fegyverek
betiltásáért folyó harc világnapja.
1272 – A Csepel-szigeten 33 éves korában meghalt V. István magyar király, akit a Nyulak szigetén – a mai Margitszigeten – lévő domonkos apácakolostorban temettek el.
1566 – Elkezdődött Szigetvár ostroma. A várat Zrínyi Miklós védte I. Szulejmán hadai ellen.
1866 – Xantus János természettudós közreműködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat- és Növénykert.
1881 – Megszületett Sir Alexander Fleming, angol orvos a penicillin felfedezője, 1945-ben Nobel-díjat kapott.
1907 – Nagyváradon megszületett Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, az erőművek léghűtési eljárásának feltalálója.
1914 – Hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchia Oroszországnak, valamint Szerbia Németországnak.
1928 – Megszületett Andy Warhol amerikai művész, huszadik századi képzőművészet egyik emblematikus figurája, a pop-art képviselője.
1945 – Ledobták az első atombombát (Little Boy volt a neve) Hirosimára, Japánra. 140.000 emberrel végzett a robbanás.
1972 – Megszületett Geri Estelle Halliwell énekesnő (Spice Girls)
1272 – A Csepel-szigeten 33 éves korában meghalt V. István magyar király, akit a Nyulak szigetén – a mai Margitszigeten – lévő domonkos apácakolostorban temettek el.
1566 – Elkezdődött Szigetvár ostroma. A várat Zrínyi Miklós védte I. Szulejmán hadai ellen.
1866 – Xantus János természettudós közreműködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat- és Növénykert.
1881 – Megszületett Sir Alexander Fleming, angol orvos a penicillin felfedezője, 1945-ben Nobel-díjat kapott.
1907 – Nagyváradon megszületett Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök, az erőművek léghűtési eljárásának feltalálója.
1914 – Hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchia Oroszországnak, valamint Szerbia Németországnak.
1928 – Megszületett Andy Warhol amerikai művész, huszadik századi képzőművészet egyik emblematikus figurája, a pop-art képviselője.
1945 – Ledobták az első atombombát (Little Boy volt a neve) Hirosimára, Japánra. 140.000 emberrel végzett a robbanás.
1972 – Megszületett Geri Estelle Halliwell énekesnő (Spice Girls)
110 éve, 1904. augusztus 6-án
alakult meg a Szentpétervári Távirati Iroda, az ITAR-TASZSZ elődje.
A Szentpétervári Távirati Iroda létrehozását az utolsó orosz cár, II. Miklós uralkodás alatt kezdeményezte az orosz pénzügy-, belügy-, valamint a külügyminiszter azzal a céllal, hogy külföldi ellenőrzéstől független híráramlást biztosítson. Az Iroda mindössze kilenc krónikással indította el működését. A munkatársaknak az ország Hivatalos Közlönyét kellett naponta ellátniuk 600-1000 szavas híranyaggal. Kizárólag tényközlésre kellett szorítkozniuk, kerülve a fölösleges leírásokat és ismétléseket".
A Szentpétervári Távirati Iroda 1904 decemberében kötötte meg első együttműködési szerződését, amelyet a Külföldi Hírügynökségek Szövetségével írtak alá. 1909-ben a távirati irodát a Miniszterek Tanácsának rendelték alá. 1914. augusztus 19-én, két nappal azután, hogy II. Miklós Szentpétervár nevét Petrográdra változtatta, a Távirati Iroda is új nevet kapott és Petrográdi Távirati Iroda néven folytatta munkáját.
Amikor 1917. november 7-én (az orosz naptár szerint október 25-én) győzött a bolsevik párt forradalma, a hírügynökség épületét elfoglalta a forradalmi Balti Flotta, élükön Leonyid Sztark katonai népbiztossal. Sztark felismerte, hogy az ország megítélése szempontjából rendkívül fontos, milyen forrásból ismeri meg a világ az Oroszországban történteket, ezért írt egy jelentést, és a Petrográdi Távirati Irodán keresztül világgá repítette a forradalom hírét.
1917. november 18-án a bolsevik kormány az intézményt hivatalosan a kormányzat hírügynökségének nyilvánította. 1918 márciusában az Iroda Moszkvába költözött, ahol egyesült a kormány sajtóirodájával, majd a teljes Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság központi információs irodájaként működött tovább. Fél évvel később nevét Orosz Távirati Irodára (ROSTA) változtatták.
A TASZSZ (Szovjet Távirati Ügynökség) nevet 1925 júliusában nyerte el, és a Szovjetunió hivatalos hírügynökségként működött egészen 1991-ig. Mindvégig a Minisztertanácsnak tartozott beszámolási kötelezettséggel. A TASZSZ-nak kizárólagos joga volt a belföldi és a külföldi információk összegyűjtésére és továbbítására a Szovjetunó határain kívül és belül, mindvégig az állam hivatalos álláspontját tükrözve. A TASZSZ irányította a szovjet köztársaságok kisebb hírügynökségeit is: RATAU (Ukrajna), BELTA (Fehéroroszország), UZTAG (Üzbegisztán), KAZTAG (Kazahsztán), GRUZINFORM (Grúzia), AZERINFORM (Azerbajdzsán), ELTA (Litvánia), ATEM (Moldávia), LATINFORM (Lettország), KIRTAG (Kirgízia), TAJIKTA (Tadzsikisztán), ARMENPRESS (Örményország), TURKMENINFORM (Türkménia), ETA (Esztország).
A TASZSZ képeit és híreit több mint négyezer szovjet újság, televízió- és rádióállomás, több mint ezer külföldi média vette át. Híreit oroszul, angolul, franciául, németül, spanyolul és arabul továbbította. A világ egyik legkiterjedtebb tudósítói hálózatát működtette. Az ország területén 682, külföldön 92 irodát nyitottak, csaknem 2000 újságírót és fotóst foglalkoztattak.
A Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 24-én bejelentették, hogy ITAR-TASZSZ néven fog tovább működni Oroszország újjáalakuló állami hírügynöksége, amely a korábbi TASZSZ hírügynökségből, valamint az APN sajtóügynökség egyes részlegeiből szerveződik. Az erről szóló rendelkezést az orosz elnök, Borisz Jelcin két nappal korábban, január 22-én látta el kézjegyével. Megváltozott a TASZSZ rövidítés jelentése is. A Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza (a Szovjetunió Hírügynöksége) helyett Tyelegrafnoje Agentsztvo Szuverennih Sztran (Szuverén Országok Hírügynöksége) nevet kapta.
A TASZSZ máig a világ egyik legjelentősebb hírügynöksége, amely Oroszországon belüli központi szerepét is megtartotta. A függetlenné vált köztársaságokból érkező jelentéseket eltérő jelzéssel jelenteti meg a hírekben, például: Ukrinformm-TASZSZ. Ez a forma az egykori szovjet köztársaságok független hírügynökségeinek együttműködését jelzi. A TASZSZ jelmondata: "Valós időben, megbízható és minőségi hírszolgáltatás."
Oroszországban még két jelentős hírügynökség működik: az 1989-ben alakult Interfax, amely gyorsaságával és nyugati profizmusával hamar nélkülözhetetlenné vált a külföldi tudósítók számára és az 1991-ben létrehozott RIA Novosztyi. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Szentpétervári Távirati Iroda létrehozását az utolsó orosz cár, II. Miklós uralkodás alatt kezdeményezte az orosz pénzügy-, belügy-, valamint a külügyminiszter azzal a céllal, hogy külföldi ellenőrzéstől független híráramlást biztosítson. Az Iroda mindössze kilenc krónikással indította el működését. A munkatársaknak az ország Hivatalos Közlönyét kellett naponta ellátniuk 600-1000 szavas híranyaggal. Kizárólag tényközlésre kellett szorítkozniuk, kerülve a fölösleges leírásokat és ismétléseket".
A Szentpétervári Távirati Iroda 1904 decemberében kötötte meg első együttműködési szerződését, amelyet a Külföldi Hírügynökségek Szövetségével írtak alá. 1909-ben a távirati irodát a Miniszterek Tanácsának rendelték alá. 1914. augusztus 19-én, két nappal azután, hogy II. Miklós Szentpétervár nevét Petrográdra változtatta, a Távirati Iroda is új nevet kapott és Petrográdi Távirati Iroda néven folytatta munkáját.
Amikor 1917. november 7-én (az orosz naptár szerint október 25-én) győzött a bolsevik párt forradalma, a hírügynökség épületét elfoglalta a forradalmi Balti Flotta, élükön Leonyid Sztark katonai népbiztossal. Sztark felismerte, hogy az ország megítélése szempontjából rendkívül fontos, milyen forrásból ismeri meg a világ az Oroszországban történteket, ezért írt egy jelentést, és a Petrográdi Távirati Irodán keresztül világgá repítette a forradalom hírét.
1917. november 18-án a bolsevik kormány az intézményt hivatalosan a kormányzat hírügynökségének nyilvánította. 1918 márciusában az Iroda Moszkvába költözött, ahol egyesült a kormány sajtóirodájával, majd a teljes Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság központi információs irodájaként működött tovább. Fél évvel később nevét Orosz Távirati Irodára (ROSTA) változtatták.
A TASZSZ (Szovjet Távirati Ügynökség) nevet 1925 júliusában nyerte el, és a Szovjetunió hivatalos hírügynökségként működött egészen 1991-ig. Mindvégig a Minisztertanácsnak tartozott beszámolási kötelezettséggel. A TASZSZ-nak kizárólagos joga volt a belföldi és a külföldi információk összegyűjtésére és továbbítására a Szovjetunó határain kívül és belül, mindvégig az állam hivatalos álláspontját tükrözve. A TASZSZ irányította a szovjet köztársaságok kisebb hírügynökségeit is: RATAU (Ukrajna), BELTA (Fehéroroszország), UZTAG (Üzbegisztán), KAZTAG (Kazahsztán), GRUZINFORM (Grúzia), AZERINFORM (Azerbajdzsán), ELTA (Litvánia), ATEM (Moldávia), LATINFORM (Lettország), KIRTAG (Kirgízia), TAJIKTA (Tadzsikisztán), ARMENPRESS (Örményország), TURKMENINFORM (Türkménia), ETA (Esztország).
A TASZSZ képeit és híreit több mint négyezer szovjet újság, televízió- és rádióállomás, több mint ezer külföldi média vette át. Híreit oroszul, angolul, franciául, németül, spanyolul és arabul továbbította. A világ egyik legkiterjedtebb tudósítói hálózatát működtette. Az ország területén 682, külföldön 92 irodát nyitottak, csaknem 2000 újságírót és fotóst foglalkoztattak.
A Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 24-én bejelentették, hogy ITAR-TASZSZ néven fog tovább működni Oroszország újjáalakuló állami hírügynöksége, amely a korábbi TASZSZ hírügynökségből, valamint az APN sajtóügynökség egyes részlegeiből szerveződik. Az erről szóló rendelkezést az orosz elnök, Borisz Jelcin két nappal korábban, január 22-én látta el kézjegyével. Megváltozott a TASZSZ rövidítés jelentése is. A Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza (a Szovjetunió Hírügynöksége) helyett Tyelegrafnoje Agentsztvo Szuverennih Sztran (Szuverén Országok Hírügynöksége) nevet kapta.
A TASZSZ máig a világ egyik legjelentősebb hírügynöksége, amely Oroszországon belüli központi szerepét is megtartotta. A függetlenné vált köztársaságokból érkező jelentéseket eltérő jelzéssel jelenteti meg a hírekben, például: Ukrinformm-TASZSZ. Ez a forma az egykori szovjet köztársaságok független hírügynökségeinek együttműködését jelzi. A TASZSZ jelmondata: "Valós időben, megbízható és minőségi hírszolgáltatás."
Oroszországban még két jelentős hírügynökség működik: az 1989-ben alakult Interfax, amely gyorsaságával és nyugati profizmusával hamar nélkülözhetetlenné vált a külföldi tudósítók számára és az 1991-ben létrehozott RIA Novosztyi. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése