Október 18.

Lukács napja.

Latin eredetű névből származik. Jelentése Luciana tartományból való férfi.

1777 – Megszületett Heinrich von Kleist (Kohlhaas Mihály) német drámaíró, költő.
1871 – Londonban 79 éves korában meghalt Charles Babbage angol matematikus és feltaláló, aki 1823-ban kezdte el megkonstruálni az első mechanikus számológépet.
1894 – Megszületett Déry Tibor író, költő (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról).
1926 – Megszületett Chuck Berry amerikai zenész (Roll over Beethoven).
1926 – Zoppotban (Poroszország, me Lengyelország) megszületett Klaus Kinski (eredeti nevén: Klaus-Günther Nakszynski) színész (Dr. Zsivágó, Aguirre, isten haragja).
1931 – Meghalt Thomas Alva Edison feltaláló, többek között a szénszálas izzólámpa feltalálója.
1956 – Megszületett Martina Navratilova cseh teniszezőnő.
1957 – Paul McCartney először lépett színpadra a Quarrymen zenekarban, a liverpooli Ney Clubmoor Hallban.
1967 – 127 napos út után szovjet űrállomás szállt le a Vénuszra, "eljuttatva a szovjet címert és zászlót a bolygóra".
1960 – Megszületett Jean-Claude Van Damme belga származású színész (A kickbox nagymestere, Tökéletes katona).

500 éve, 1514. október 18-án mutatta be Werbőczy István ítélőmester az országgyűlésben a király megbízásából készített latin nyelvű szokásjogi gyűjteményét, a Hármaskönyvet, a Tripartitumot, amely a 19. századig a magyar jogszolgáltatás alapja maradt.

Werbőczy István 1460 körül készült portréja 

az Országos Széchényi könyvtárban.
Budapest, 2005. március 11.
MTI Fotó: Földi Imre

Magyarországon a 15. század végére vált egyre sürgetőbbé az igény egy egységes törvénykönyv megalkotására. Ennek hiányában ugyanis az ország különféle részein más-más törvénykezés, jogszolgáltatás folyt, nemegyszer az Aranybulla rendelkezései vagy a szokásjog alapján. A Dózsa-féle parasztháborút követően, a szigorodó egyedi ítélkezések miatt ugyanazon bűncselekmény megítélése, büntetése más és más lehetett. Mindezen már Zsigmond (uralkodott: 1387-1437) és Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) is próbált segíteni, de a megvalósulásra az egyébként gyengekezű II. Ulászló uralkodása (1490-1516) idején került sor. Ulászló a munkával előbb Horváth Ádám ítélőmestert, majd a nyolcados törvényszéket (az ünnepek nyolcadán összeülő törvényszék) bízta meg, de ezek nem boldogultak a feladattal, így esett a választás Werbőczy István jogtudósra, később királyi ítélőmesterre, majd nádorra.

A Magyar Decretum, Werbőczy István Tripartitumának magyar nyelvű kiadása 1565-ből. Debrecen, 2001. november 18. MTI Fotó: Oláh Tibor

A Hármaskönyv előszóra (Prologus) és három részre (partes) tagozódik, a részek címekre (titulus) vannak felosztva. Az első rész a nemesi magánjoggal, a második a nemesi perjoggal, a harmadik a városi és jobbágyi joggal foglalkozik, illetve itt találhatók az 1514-es paraszttörvények. Az első rész tartalmazza a nemesek négy fő szabadságáról (személyes szabadság, királyi bíróság alá tartozás, adómentesség és ellenállási jog) rendelkező passzust. Ez a könyv fejti ki a Szent Korona-tant is, azt, hogy a Szent Korona az államhatalom szimbóluma, amelynek tagjai a király, az ország nemesei és szabad városi polgárai (a jobbágyság viszont nem). A nemesek és az uralkodó között kölcsönösségi viszony van, mert a királyt a nemesek választják, a nemeseket pedig a király kreálja.
Werbőczy tízévi megfeszített munka után, 1514. október 18-án, a Dózsa-féle parasztháború leverését követően néhány hónappal összeülő pesti országgyűlésen mutatta be hatalmas munkáját. A latinul íródott, Opus Tripartitum juris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae, azaz A nemes Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve címet viselő jogtárat az országgyűlés az 1514:LXIII. törvénycikkben helyeselte, és november 19-én a király is megerősítette, de formálisan soha nem hirdették ki, így törvényerőre sem emelkedett. Ugyanakkor, miután Werbőczy 1517-ben saját költségén kinyomtatta (első magyar fordítása 1565-ben készült el), a három részre szakadt országban az egység szimbóluma lett. A Tripartitum a magyar jog elismert gyűjteménye lett, a corpus jurisban az első helyen szerepelt, 1848-ig használták, sőt egyes rendelkezései 1951-ig érvényben maradtak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum