VMPE: Oktatási helyzetkép – 2014. október 11.

1. A 2013-ban a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által felvázolt oktatási helyzet részben nem változott, inkább súlyosbodott. Vajdaságban a gyermeklétszám csökkenése miatt továbbra is több iskolában évről évre kérdéses a magyar osztályok beindulása. A magyar tanulók létszámának sokéves csökkenésének legfőbb oka: 1. a magyar lakosság elöregedése, a születések számának csökkenése, 2. a kivándorlás, 3. a vegyes házasságok/asszimiláció, 4. a szülők egy részének bizalmatlansága a magyar tagozatok nyújtotta lehetőségek iránt a gyermek életpályájának biztosítása terén. Az említett okok többsége az oktatási rendszeren kívüli, ezért pusztán az oktatás színvonalának emelésével nem fordítható meg, csupán enyhíthető.

2. A magyar nyelvű  oktatás végveszélyben van a szórványban. A demográfiai fogyás és az elvándorlás miatt, sajnos, kiszámítható, hogy melyik szellemi végvárunk mikor esik el - mikor szűnik meg a magyar oktatás. Ürményházán az idén nem indult elsős tanuló és jövő is csak egy lenne, de valószínűleg őt sem adják magyar osztályba. A székelykevei iskola 20 tanulót "elveszített" egy évúgy, hogy négyet az iskolakezdés óta. Tehát, alig másfél hónap alatt. És a folyamatnak nincs vége. Sőt, tovább erősödő elvándorlási hullámmal számolhatunk. Ez már nem az oktatás - vagy a meggyőzős  kérdése, és már nem is csak a magyarság, vagy egyáltalán a tanárok hatásköre. Súlyos megélhetési - szociális gondok közepette már nem az kérdés, hogy milyen nyelvű iskolába induljon a gyerek, hanem, hogyan lehet túlélni - hogyan törleszteni a kölcsönt, amikor, még ha munka van is - fizetés nem biztos, hogy van. Itt már nem kérdés, hogy milyen iskolába íratják a gyermekeiket. Nem azért, mert az nem fontos számukra, hanem azért, mert a szó szoros értelemben a túlélési harc átrendezte életükben a fontossági sorrendet. Emberhez méltó életet szeretnének élni és a gyermekeiknek is biztosítani. Sajnos, ehhez el kell menniük. Amit tehetünk, hogy az elvándorolt diákjaink osztálytársait bátorítani, hogy minél szorosabb kapcsolatot tartsanak a volt osztálytársaikkal, hogy azok ne érezzék azt, hogy végérvényesen bezárult mögöttük az ajtó. . De még mindig van egy réteg, amelyik nem próbált meg mindent annak érdekében, hogy itthon maradhasson. Pl. nevelőszülői munka, fizikai munka vállalása.

3. A magyar tagozatok megszűnése maga után vonja a pedagógusok munkanélküliségének növekedését, amire szerb államnak nincs megfelelő szociális programja. A munkanélküli pedagógusok sokan családosan elhagyják az országot.

Újvidéken 2011-től nem indult első osztály a Nikola Tesla Általános Iskolában. Javasoljuk, hogy a gyermekek elosztása oly módon történjen, hogy a még megmaradt Sonja Marinković, József Attila, Petőfi Sándor Általános iskolában is indulhasson magyar tagozat! Amint megszűnik egy magyar tagozat, a szülők automatikusan szerb tagozatra írják be a gyermekeiket, mert nem kívánják a gyerekeket egy távolabbi iskolába íratni.

4. Az MNT (a többéves ígéretek és határozatok ellenére) a mai napig nem tudta megvalósítani a szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását. Nem értjük, hogy az MNT miért nem harcolja ki a hatósági szerveknél a két iskola önállósulását!

5. Az oktatás minősége javításának elengedhetetlen feltétele, hogy minden egyes tantárgyat megfelelő szakképzettségű tanárok tanítsák. A tanerők zöme elavult módszereket alkalmaz még napjainkban is. Kevés az olyan tanár, aki hajlandó a továbbképzéseken elsajátított módszertani újításokat alkalmazni. A továbbképzések nagyon drágák, szinte kifizethetetlenek. Ingyenessé kellene tenni, ily módon lehetne a pedagógusokat kötelezni arra, hogy részt vegyenek egy-egy képzésen. Az oktatás minőségének romlása az iskolák hiányos felszereltségének is tulajdonítható. Az állam, a minisztérium, a helyi önkormányzat kevés pénzt fektet az oktatásba. Sok minden alanyi jogon járna, nincs rendjén, hogy pályázatok útján kell beszerezni csaknem mindent, amire az iskolának szüksége van.

6. Sok fölösleges adminisztrációs munkát kényszerítenek rá a pedagógusokra, amelyeket talán senki el sem olvas, vagy esetleg csak kis számban olvassák el. Portfolio készítése minden pedagógus kötelessége, hogy adatokat gyűjtsön magáról és ezt elkülönítve őrizze (szabványok, kompetenciák). A nagy terjedelmű portfolia a pedagógusok számára fölösleges megterhelést jelent.

7. A tanulóknak, szülőknek nagyon sok jogot biztosít az állam, a kötelezettségeiket viszont már kevésbé ismerik. A tanárokat sok esetben megalázás éri a szülők és a tanulók részéről is és gyakran elmarad a felelősségre vonás.

 8. A beiratkozási programot segíti az anyanyelvápolás is. A VMPE megalakulása óta anyanyelv ápolási csoportokkal a foglalkozik Vajdaság szerte a szórványban. Fontosnak tartjuk, hogy az anyanyelvápolás tantárgyat (a többi kisebbségi nyelv esetében is) emeljék a vallási és a polgári neveléssel egy szintre, azaz tegyék választhatóvá, és egyben kötelezővé mindazok számára, akik nem anyanyelvükön részesülnek iskolai oktatásban. A beiratkozási program szempontjából hasznosnak tartjuk a magyar nyelv oktatását az óvodákban is, és ennek kiterjesztését a többnyelvű települések minden óvodájára, mert így a szerb gyermekek megismerkedhetnek a magyar nyelvvel. Ezzel segítjük a nemzetek közti megértés, egymás elfogadásának kialakítását. A református egyház játszóházakat, anyanyelvápolást végző hétvégi óvodákat, sőt akkreditált óvodát is indított és tart fenn különböző forrásokból: Pacséron, Bácskossuthfalván, Torontálvásárhelyen és Maradékon. Az egyházi oktatási intézmények nagymértékben segíthetnének a magyar nyelvű oktatásban.

Idézet a Magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmányból, amelynek újra átgondolását 2020-ra tervezik. Közzétette a KIM keretében működő Nemzetpolitikai Államtitkárság. „A nagyvárosi szórványban különösen nagy annak a veszélye, hogy többségi középiskolában folytatja a tanulmányait a magyar diák. Ezért ezeken a helyeken különösen is koncentrálni kell arra, hogy rendkívül jó minőségű középiskola álljon a magyar diákok rendelkezésére, illetve magyar nyelvű szakképzésben is módjuk nyíljon részt venni. A szórványkollégiumok gyűjtőhelyei a térség magyar diákjainak. Míg a kisebb településeken az óvodai, elemi iskolai magyar nyelvű oktatásra kell összpontosítani, addig a szórványcentrumokban a középiskolai magyar nyelvű oktatásra. „

Ha sikerül visszaszerezni az egyházi ingatlanokat, az egyházi iskolák működtetése nagymértékben segítené a tanulók anyanyelven történő oktatását.

Nagybecskereken a katolikus egyház visszakapta a zárda épületét, és kérjük, hogy magyar középiskolai oktatási központot alakítsanak itt ki. Kezdeti lépésként jól fölszerelt, jól képzett óvónőkkel, idegen nyelvet, zenét oktatva, vonzó óvodát kellene nyitni, amelyet majd lépésről lépésre lehetne bővíteni.

A mi esetünkben az a fontos, hogy az az anyaországgal való, eddigi együttműködés teljes egészében megmaradjon. A szórványgondozás terén még bővüljön is, azzal, hogyha szükséges, akkor nemzetközi fórumok előtt is a kölcsönösségre hivatkozva (a  mintegy háromezres létszámú szerb kisebbség meglévő intézményrendszereire, iskoláira, stb.) kell intézmények megnyitását, működésüknek támogatását szorgalmazni. És ebben Magyarország segíthet, segíthetne.

9. Sok vajdasági magyar fiatal érvényesülését gátolta az államnyelv hiányos ismerete is, továbbá az esetenkénti jellegzetes kiejtés, ami miatt sokan meg sem mertek szólalni ott, ahol szólni kellett volna. Ki kell alakítani (a tanárok segítségével) egy olyan kampányt, amelyben a diákok és a szülők figyelmét felhívnák arra, hogy magyar tagozaton is el lehet sajátítani a szerb nyelvtudást. Ehhez azonban az államnak is úgy kell megszer¬veznie annak oktatását, hogy az európai követelményeknek megfeleljen. Szükségesnek tarjuk annak a jogi szabályzását is, hogy a nemzeti kisebbségi oktatási intézményekben munkaviszony létesítéskor mit lehet a nemzeti kisebbségi nyelv ismeretéről szóló bizonyítéknak tekintetni, és hogyan lehet azt beszerezni.

10. Továbbra is gondot okoz, hogy nincsenek magyar tannyelvű felügyelők, iskolapedagógusok és pszichológusok. Fontosnak tartjuk, hogy az MNT az iskolák igazgatóinak és az iskolaszékek tagjainak megválasztásakor, valamint munkaviszony létesítésekor a szakmai követelményeket és a rátermettséget, ne a párthovatartozást és a politikai megfelelőséget helyezze előtérbe. Az oktatást mentesíteni kell a pártpolitikai befolyástól és csatározásoktól!  

11. Egyes iskolákban beindult az Egészségnevelés - szexuális nevelés. Az inkluzív oktatás keretében egy széleskörű tanári továbbképzési sorozat van folyamatban. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy nálunk nincsenek meg ennek a feltételei, tehát sikertelen a próbálkozás.
12. Törekedni kell arra, hogy a tananyagban a helyi sajátosságok is képviselve legyenek. Pl. az irodalomban klasszikus íróink régiónkkal kapcsolatos művei (esetünkben pl. Jókai Mór: Aranyember, Cigánybáró, stb., Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Móra Ferenc: A csókai csata, A csókai csóka, Négy apának egy leánya, stb.) A kivándorlás tekintetében olyan irodalmi műveket kellene feldolgozni, amelyek rávilágítanak a kivándorlás igazi nehézségeire, pszichológiaórán, polgári nevelés órán foglalkozni a témával, és ugyanakkor hangsúlyozni a gyökerek fontosságát. Drámapedagógiai játékok témája is lehet.

13. A szerbiai Oktatási Minisztérium honlapján sok újdonság, oktatási trend, információ olvasható, ezek mellett elmegy, elsétál a magyar nyelvű oktatás, mintha párhuzamos tévúton bolyongna. Az MNT oktatási bizottsága vállalta fel (kimondatlanul is) azokat a feladatokat, melyek többek között a magyar nyelvű oktatást érintő hivatalos törvények, rendelkezések, információk, események lefordítására, értelmezésére, alkalmazására vonatkoznak. Magyar pedagógusaink gyakran tájékozatlanok, sikereikben és gondjaikban egyaránt magukra hagyottaknak érzik magukat, személyes jövőjük, anyanyelvű oktatásunk jövője ködbe vész. Egy civil szervezet, még ha annyira tekintélyes, nagy múltú, sikeres is, mint a VMPE, nem orvosolhatja a rengeteg mulasztást, az érdekszférák dominanciáját a vajdasági magyar oktatásban. Az Európa Kollégium körüli tízéves huzavona, a minduntalan eltolódó határidők, a ködbe vesző támogatások miatt még nem voltak felelősségre vonások.

14. A tehetséggondozási támogatásoknak csak morzsája jutott a Muhi Béla vezette Genius mozgalomnak, ugyanakkor az észak bácskai manipulációk is odafigyelésre adnak okot (Szabadka 7 MF, Zenta 8 MF kapott tehetséggondozásra, a Genius programra 3 tábor és két verseny 1 MF jutott.) Az ösztöndíjak elosztása, az iskolaszékek tagjainak kinevezése, a munkába lépés körüli manipulációk, a civil szférának szánt anyaországi támogatások elosztási módja, a sajtószabadság témakörei - mind olyan terület, ahol a pártatlanság, a méltányosság, ez emberség még csak köszönő viszonyban sincsen.

Egyetemi képzés    

15. A magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmány lehetőséget kínál a magyar felsőoktatásra is. Az intézményalapításról ezt olvashatjuk:”Az intézmények alapítása elsősorban az adott állam feladata. Amennyiben az adott állam nem nyitott újabb magyar oktatási intézmények alapítására ahol arra igény mutatkozik, úgy a magyar államnak kell – leginkább a külhoni magyar egyházakkal együttműködve – magyar tannyelvű oktatási intézményeket, osztályokat, képzéseket indítani. Az intézményalapítás forrásigényes, ezért nagyon pontosan kell meghatározni, hogy hol célszerű új intézményeket létrehozni.” .
A VMSZ keményen ellenáll a VMPE mindkét kezdeményezésének: kihelyezett tagozat református egyház segítségével és/vagy az Újvidéki Egyetemen magyar csoportok indítása. A szakokat a szükségletek szerint lehetne indítani.  Az Újvidéki Egyetem Természettudományi karán működő magyar csoportok nem jelentenének konkurenciát egy szabadkai magyar egyetemnek.  Sok észak-bácskai fiatal magyarországi egyetemen tanul, mert nem tud szerbül – ezzel évente több száz fiatalt itthon lehetne tartani.   Elvárjuk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács támogassa a magyar csoportok beindulását az Újvidéki Egyetemen.
16. A Magyar Nemzeti Tanács tavaly mintegy 1200 vajdasági magyar diákot támogatott ösztöndíjjal. Ennek összege eddig 120-150 euró között volt. 2013 őszén a Magyar Nemzeti Tanács a 2013-14-es tanévre, magyarországi kérésre hivatkozva, csökkenteni szándékozott a hallgatói és a demonstrátori ösztöndíjak összegét.  Átlagban 30-40 euróval kaptak volna kevesebbet azok, akik állami kollégiumban laknak. A magyar kormány cáfolta a közleményt, az MNT bocsánatot kért: A magyar kormány nem kérte a Magyar Nemzeti Tanácsot arra, hogy csökkentse az államilag támogatott kollégiumokban lakó egyetemisták ösztöndíját.

Tankönyvellátás

17. A tankönyvhelyzet nem kielégítő.  Évek óta nincs 8. osztályosok számára magyar gyakorló nyelvtan könyv, és a választható tantárgyakhoz tartozó tankönyvek: polgári nevelés, környezet nevelés, egészségügyi nevelés. Az inkluzív oktatást segítő tankönyvek is hiányzanak. Szép számban akadnak rosszul, hibásan fordított könyvek. Az általános iskolák alsó tagozatos tanulói részére (1-4. oszt) vannak, a kisegítő tagozatosoknak és az inklúziós oktatásban részesülők számára viszont nincsenek tankönyvek. A felső tagozatokon is hiányzik néhány tankönyv. A gimnáziumokban régi kiadású könyveket használnak, a szakiskolák részére nagyon kevés a magyar nyelvű tankönyv. Tanári kézikönyvek sincsenek. A kéziratok akkreditációja nehézkes, bonyolult. Tankönyvkritika nem létezik, ennek anyagi és szakmai hátterét ki kell alakítani. Az állami tankönyvkiadó magyar szerkesztőségében csak egyetlen személy dolgozik. Az általános iskolák magyar osztályai számára elkészültek a nemzeti önazonosságot erősítését szolgáló kiegészítő tantervek a történelem, képzőművészet, zenei nevelés, valamint a természet és társadalmi ismeretek tantárgy esetében. A népi hagyományok, mint szabadon választható tantárgy tantervprogramját elutasította a minisztérium, ezért ismételten meg kell mindent tenni azért, hogy bekerülhessen az elfogadott tantervek közé. Ugyanígy, a szerb nyelv, mint környezetnyelv tan- és óraterve szintén elkészült az általános iskola mind a nyolc osztálya számára, de ennek minisztériumi elfogadása is várat magára. Az MNT-nek követelnie kell, hogy a magyar diákok is ugyan olyan minőségű és tartalmú tankönyvekből tanuljanak, mint szerb diákok, mert csak így vehetnek egyenrangúan részt a különböző versenyeken és a középiskolai, valamint az egyetemi felvételi vizsgákon. Azzal a kitétellel, hogy mindegyik kisebbség nyelvén megjelent (irodalom, történelem stb.) tankönyv az adott kisebbség sajátos szükségleteinek is megfeleljen. A tankönyvek, elsősorban a történelem- és földrajzkönyvek esetében kiemelkedően fontos a kisebbségi érzést kiváltó tartalom, azaz a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatásának megszüntetése, mivel az ilyen tartalmú könyvek nagyban serkentik az asszimi¬lálódást, hiszen fiatal korban a legkönnyebb befolyásolni az érzelmi világot.

18. A Magyarországról behozandó, a szerbiai oktatási programmal összeegyeztethető, modern tankönyvekre is szük¬ség van. Ez azonban továbbra is nehézkes és megol¬datlan kérdés. Nagyon fontos, hogy ne csak adományok útján jusson el egy-egy nagyobb könyv¬szállítmány a Vajdaságba, hanem folyamatos és szervezett körülmények között. A Vajdasági Magyar Tankönyvtanács 20 éve ad ki tankönyveket. Eddig kb. 200 cím jelent meg.  Ezek nem akkreditált, középiskolai tankönyvek. Felkértük az MNT-t, támogassa a Vajdasági Magyar Tankönyvtanács tankönyveinek akkreditálását.

19. A vajdasági magyar sajtó az oktatás területén nem kellően tájékoztat, illetve elhallgat, mellőz vagy jelentőségének nem megfelelő súlyt adva tájékoztat azokról az eseményekről, amelyek nem sorolhatók a pártpolitikai érdekszférába.
A VMPE olyan civil szervezet, amely nem kötődik a jelenlegi vajdasági politikai nomenklatúrához. Nem tagja annak a civil szervezetek szövetségének sem, amely a politika meghosszabbított keze, és arra szolgál, hogy a civil szervezeteket saját emberei által irányítsa. Vajdaságban a kommunista utódállamokban megszokott gyakorlat szerint, az egypártrendszerben ismert elvek érvényesülnek. A polgári társadalom kiépítésének ütemét az az itteni magyarság, illetve a lakosság szavazata dönti el. Ha a hozzá közelebb álló, polgári értékrendekre szavaz, akkor a közösség nem az egypártrendszer mentén fog erősödni.  A civil szférának valójában az a feladata, hogy megfogalmazza a gondokat, igényeket, a politikai vezetés pedig adjon megoldásokat. De a politikum nálunk szolgálat és minimális alázat nélkül végzi dolgát, hatalmi szervezet, tehát a parancsolás, a végrehajtás a célja, nem pedig a nemzetszolgálat.

20. Kérjük az anyaországtól, hogy foglaljon állást a vajdasági magyar oktatást érintő kérdésekben. Javasoljuk, hogy a régiók között legyen meg a párbeszéd, meg lehetőség arra, hogy egymásról is véleményt mondhassanak, mert lehetnek olyan történések, amelyekre a kívülálló jobban fölfigyel.

VAJDASÁGI MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2014. október 16. [08:49]

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/31533-2014-10-15-20-57-03