Szilvia napja.
Latin eredetű név, a Szilviusz férfinév női párja, jelentése: erdő, erdei.
565 – Meghalt Jusztiniánusz kelet-római császár (uralkodott
527-565), aki megkísérelte helyreállítani a Római Birodalom egységét.
1666 – Samuel Pepys bejelentette, hogy sikeres vérátömlesztést végzett kutyákon.
1668 – Megszületett Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építész (ráckevei Savoyai Kastély, Belvedere).
1719 – Augsburgban megszületett Johann Georg Leopold Mozart osztrák muzsikus, Wolfgang Amadeus Mozart apja.
1666 – Samuel Pepys bejelentette, hogy sikeres vérátömlesztést végzett kutyákon.
1668 – Megszületett Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építész (ráckevei Savoyai Kastély, Belvedere).
1719 – Augsburgban megszületett Johann Georg Leopold Mozart osztrák muzsikus, Wolfgang Amadeus Mozart apja.
1840 – Párizsban megszületett Claude Oscar Monet
francia impresszionista festő, akinek „Impression, soleil levant” („A napkelte
impressziója”) című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy
csoportjának adott nevet. További művei: „Saint Lazare pályaudvar”, „Roueni
katedrális”, „Tavirózsák”.
1859 – Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.
1863 – Megszületett Leo Hendrik Baekeland, a Velox fotópapír és a bakelit feltalálója.
1871 – Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének, amely tisztséget 1872. 12. 05-ig töltötte be.
1991 – Meghalt Los Angeles-ben Tony Richardson Oscar-díjas angol rendező, író. Ismertebb filmjei: Tom Jones (1963) – Oscar-díj (1964) – Legjobb film, Oscar-díj (1964) – Legjobb rendező; Ned Kelly; A hosszútávfutó magányossága; A könnyűlovasság támadása; Egy csepp méz; The Hotel New Hampshire.
1948 – Megszületett a brit trónörökös, Károly (eredeti nevén: Charles Philip Arthur George) Fülöp herceg és II. Erzsébet gyermekeként.
1859 – Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.
1863 – Megszületett Leo Hendrik Baekeland, a Velox fotópapír és a bakelit feltalálója.
1871 – Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének, amely tisztséget 1872. 12. 05-ig töltötte be.
1991 – Meghalt Los Angeles-ben Tony Richardson Oscar-díjas angol rendező, író. Ismertebb filmjei: Tom Jones (1963) – Oscar-díj (1964) – Legjobb film, Oscar-díj (1964) – Legjobb rendező; Ned Kelly; A hosszútávfutó magányossága; A könnyűlovasság támadása; Egy csepp méz; The Hotel New Hampshire.
1948 – Megszületett a brit trónörökös, Károly (eredeti nevén: Charles Philip Arthur George) Fülöp herceg és II. Erzsébet gyermekeként.
70 éve, 1944. november 13-án
rendelték el a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű "egykori
katonák" és "hadköteles személyek" deportálását.
A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-i parancsában elrendelte a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű "egykori katonák" és "hadköteles személyek" deportálását. Ennek nyomán több mint húszezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el.
A kárpátaljai és azzal szomszédos bodrogközi, Ung vidéki, tiszaháti begyűjtések - a munkaerőszerzés mellett - etnikai tisztogatásnak tekinthetők. Akik el tudták mondani szlovákul vagy ruszinul a Miatyánkot, azokat hazaengedték.
A kárpátaljai magyarságot a szovjet vezetés a kollektív bűnösség elve alapján teljes egészében bűnösnek mondta, ezért deportáltak és küldtek kényszermunkára magyarokat. A parancsra jelentkező férfiakat háromnapi jóvátételi munka ("málenykij robot") helyett a Munkács közelében fekvő szolyvai gyűjtőtáborba kísérték gyalog.
Az embertelen bánásmód, a járványos betegségek és az éhezés következtében már ott több ezren meghaltak. A túlélők a Gulag koncentrációs táboraiba kerültek. Sokan közülük hazatértek, de többségük nem érte meg az öregkort. A szovjet rendszerben háborús bűnösként tartották számon őket, helyzetükről nem beszélhettek.
A korabeli kárpátaljai összeírás alapján 24 ezer áldozat mutatható ki, de a hozzátartozók számát figyelembe véve ez a szám akár a többszöröse is lehet.
Az 1990-es évek elején a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség falvanként összegyűjtötte a lágereket megjártak névsorát. Az áldozatok emlékére valamennyi magyarlakta községben emlékművet állítottak, és az egykori szolyvai gyűjtőtábor tömegsírjának közelében felépítették a Szolyvai Emlékparkot. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-i parancsában elrendelte a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű "egykori katonák" és "hadköteles személyek" deportálását. Ennek nyomán több mint húszezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el.
A kárpátaljai és azzal szomszédos bodrogközi, Ung vidéki, tiszaháti begyűjtések - a munkaerőszerzés mellett - etnikai tisztogatásnak tekinthetők. Akik el tudták mondani szlovákul vagy ruszinul a Miatyánkot, azokat hazaengedték.
A kárpátaljai magyarságot a szovjet vezetés a kollektív bűnösség elve alapján teljes egészében bűnösnek mondta, ezért deportáltak és küldtek kényszermunkára magyarokat. A parancsra jelentkező férfiakat háromnapi jóvátételi munka ("málenykij robot") helyett a Munkács közelében fekvő szolyvai gyűjtőtáborba kísérték gyalog.
Az embertelen bánásmód, a járványos betegségek és az éhezés következtében már ott több ezren meghaltak. A túlélők a Gulag koncentrációs táboraiba kerültek. Sokan közülük hazatértek, de többségük nem érte meg az öregkort. A szovjet rendszerben háborús bűnösként tartották számon őket, helyzetükről nem beszélhettek.
A korabeli kárpátaljai összeírás alapján 24 ezer áldozat mutatható ki, de a hozzátartozók számát figyelembe véve ez a szám akár a többszöröse is lehet.
Az 1990-es évek elején a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség falvanként összegyűjtötte a lágereket megjártak névsorát. Az áldozatok emlékére valamennyi magyarlakta községben emlékművet állítottak, és az egykori szolyvai gyűjtőtábor tömegsírjának közelében felépítették a Szolyvai Emlékparkot. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése