Valér napja.
Latin eredetű név, a Valerius családnévből
származik. Jelentése erős, egészséges.
1928 – Bécsben
megszületett Friedensreich Hundertwasser (eredeti nevén: Friedrich Stowasser)
osztrák művész.
37 – Megszületett Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero, Róma császára (54-68).
69 – Rómában – négy császár közül – Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
1572 – Meghalt Méliusz Juhász Péter egyházi író.
37 – Megszületett Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero, Róma császára (54-68).
69 – Rómában – négy császár közül – Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
1572 – Meghalt Méliusz Juhász Péter egyházi író.
1791 – Az Amerikai Egyesült
Államokban – az 1787-es alkotmány kiegészítéseként – törvénybe iktatták a „Bill
of Rights”-ot. A tíz újabb cikkelyben rögzítették az emberi jogokat, amelyek a
sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkoztak.
1867 – Elhunyt Ganz Ábrahám feltaláló, gyáriparos.
1873 – Megszületett Kacsoh Pongrác matematikus és zeneszerző (János vitéz daljáték).
1943 – Nógrádban megszületett Hesz Mihály kajakozó.
1945 – Budapesten megszületett Farkasházy Tivadar újságíró.
1966 – A kaliforniai Burbankban 65 éves korában meghalt Walt Disney (eredeti nevén: Walter Elis Disney) amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, aki megalkotta Miki egér és Donald kacsa figuráját.
1867 – Elhunyt Ganz Ábrahám feltaláló, gyáriparos.
1873 – Megszületett Kacsoh Pongrác matematikus és zeneszerző (János vitéz daljáték).
1943 – Nógrádban megszületett Hesz Mihály kajakozó.
1945 – Budapesten megszületett Farkasházy Tivadar újságíró.
1966 – A kaliforniai Burbankban 65 éves korában meghalt Walt Disney (eredeti nevén: Walter Elis Disney) amerikai trükkfilmrajzoló, producer és filmrendező, aki megalkotta Miki egér és Donald kacsa figuráját.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. december 15-21. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. december 15. - A történelmi pártok (Független Magyar Demokrata Párt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Szociáldemokrata Párt és a Politikai Foglyok Szövetsége) választási szövetséget kötöttek, megállapodtak, hogy egyeztetik lépéseiket, a választások második fordulójában pedig minden lehetséges módon elősegítik közös jelöltjük sikeres szereplését.
1989. december 15. - Bejelentették, hogy a választásokig minden, a párttörvény előírásainak eleget tevő párt közigazgatási, népszerű nevén K-vonalat igényelhet. (A K-vonal a volt MSZMP, illetve az MSZP munkatársainak, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok valamint vállalatok számára nyújtott közvetlen, zártláncú telefonálási lehetőséget.)
1989. december 15. - A csehszlovák fél leállította a bős-nagymarosi vízlépcső pótmegoldásának, a Duna áttöltésének munkálatait, hogy a két fél tárgyalhasson a magyar fél az 1977-es szerződéssel kapcsolatos módosító javaslatáról.
1989. december 16. - Budapestre látogatott Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, akit az ELTE díszdoktorává avattak. Kohl beszédében köszönetet mondott a segítségért, amelyet Magyarország nyújtott az NDK-menekültek Nyugatra jutásában.
1989. december 17. - A kormány döntött a Belügyminisztérium átszervezéséről, különválasztották az állambiztonsági és a közigazgatási feladatokat. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kérte nyugállományba helyezését, a tárcát a jövőben civilként vezeti tovább.
1989. december 17-18. - A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusának első fordulójában a 800 küldött új szervezeti szabályzatot fogadott el és Thürmer Gyulát választotta meg a párt elnökévé.
1989. december 18. – Aláírták a Hungária Biztosító részvénytársasággá alakulásáról szóló okmányt. Az új részvénytársaságban a magyar állam 51, a müncheni székhelyű Allianz Biztosító 49 százalékos részvényhányaddal rendelkezett. Ugyanaznap alakult részvénytársasággá a Hungarhotels Szálloda és Étterem Vállalat és írták alá az Ózdi Kohászati Üzemek és két NSZK-beli cég képviselői az Ózdi Acél Rt. alapító okiratát. Ezen a napon vonult nyugdíjba Horváth Ede, a Rába Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, aki döntését a személye és a vállalat körül kialakult "rendkívül bonyolult" helyzettel indokolta.
1989. december 18. - Felfüggesztették Boross Imre pártfőügyészi megbízatását a Független Kisgazdapártban. Az ülésen helyreállt a párton belüli egység, mert a jelenlévők elhatárolódtak a novemberben kizárt személyektől.
1989. december 18. - Az Európai Közösségek gazdasági- és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin jóváhagyta a Magyarországnak szóló 1 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.
1989. december 18-21. - Az Országgyűlés elfogadta a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját, amelynek célja a vállalkozások élénkítése, a szerkezetváltás gyorsítása, a gazdaságtalan vállalatok támogatásának csökkentése és az elkerülhetetlen szociális feszültségek enyhítése. A képviselők elfogadták a lakásgazdálkodási reformkoncepciót (ennek értelmében a lakbérek 1990-től 33 százalékkal emelkednek, az állami lakáshitelekre kamatadót vetnek ki) és a költségvetést is. A képviselők úgy döntöttek, hogy a választások mielőbbi kiírása érdekében március 16-i hatállyal az Országgyűlés kimondja önmaga feloszlását.
1989. december 19. - Megtartotta utolsó ülését az év végén megszűnő Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB 32 éves tevékenysége során 20 ezer vizsgálatot végzett, ezekben 660 ezer ellenőr vett részt, s mintegy 220 ezer közérdekű bejelentést vizsgáltak ki. Az ülésen jelen lévő Németh Miklós kormányfő elmondta: a kormány mérlegelte a KNEB korszerűsítését, végül azonban az Állami Számvevőszék létrehozása mellett döntött.
1989. december 20. - A dunaújvárosi tanács a lakosság ellenérzése miatt úgy döntött: nem állítják vissza eredeti helyére, hanem műalkotásként a helyi múzeumban helyezik el Münnich Ferenc szobrát, amelyet egy hete ismeretlen tettesek eltávolítottak talapzatáról.
1989. december 20. - A Magyar Szocialista Párt a temesvári vérengzés miatt felfüggesztette kapcsolatait a Román Kommunista Párttal.
1989. december 20. - Németh Miklós kormányfő lemondott a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagságáról.
1989. december 21. - A Minisztertanács döntött a nyugellátások, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások és a családi pótlék emeléséről.
1989. december 15. - A történelmi pártok (Független Magyar Demokrata Párt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Szociáldemokrata Párt és a Politikai Foglyok Szövetsége) választási szövetséget kötöttek, megállapodtak, hogy egyeztetik lépéseiket, a választások második fordulójában pedig minden lehetséges módon elősegítik közös jelöltjük sikeres szereplését.
1989. december 15. - Bejelentették, hogy a választásokig minden, a párttörvény előírásainak eleget tevő párt közigazgatási, népszerű nevén K-vonalat igényelhet. (A K-vonal a volt MSZMP, illetve az MSZP munkatársainak, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok valamint vállalatok számára nyújtott közvetlen, zártláncú telefonálási lehetőséget.)
1989. december 15. - A csehszlovák fél leállította a bős-nagymarosi vízlépcső pótmegoldásának, a Duna áttöltésének munkálatait, hogy a két fél tárgyalhasson a magyar fél az 1977-es szerződéssel kapcsolatos módosító javaslatáról.
1989. december 16. - Budapestre látogatott Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, akit az ELTE díszdoktorává avattak. Kohl beszédében köszönetet mondott a segítségért, amelyet Magyarország nyújtott az NDK-menekültek Nyugatra jutásában.
1989. december 17. - A kormány döntött a Belügyminisztérium átszervezéséről, különválasztották az állambiztonsági és a közigazgatási feladatokat. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kérte nyugállományba helyezését, a tárcát a jövőben civilként vezeti tovább.
1989. december 17-18. - A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusának első fordulójában a 800 küldött új szervezeti szabályzatot fogadott el és Thürmer Gyulát választotta meg a párt elnökévé.
1989. december 18. – Aláírták a Hungária Biztosító részvénytársasággá alakulásáról szóló okmányt. Az új részvénytársaságban a magyar állam 51, a müncheni székhelyű Allianz Biztosító 49 százalékos részvényhányaddal rendelkezett. Ugyanaznap alakult részvénytársasággá a Hungarhotels Szálloda és Étterem Vállalat és írták alá az Ózdi Kohászati Üzemek és két NSZK-beli cég képviselői az Ózdi Acél Rt. alapító okiratát. Ezen a napon vonult nyugdíjba Horváth Ede, a Rába Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, aki döntését a személye és a vállalat körül kialakult "rendkívül bonyolult" helyzettel indokolta.
1989. december 18. - Felfüggesztették Boross Imre pártfőügyészi megbízatását a Független Kisgazdapártban. Az ülésen helyreállt a párton belüli egység, mert a jelenlévők elhatárolódtak a novemberben kizárt személyektől.
1989. december 18. - Az Európai Közösségek gazdasági- és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin jóváhagyta a Magyarországnak szóló 1 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.
1989. december 18-21. - Az Országgyűlés elfogadta a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját, amelynek célja a vállalkozások élénkítése, a szerkezetváltás gyorsítása, a gazdaságtalan vállalatok támogatásának csökkentése és az elkerülhetetlen szociális feszültségek enyhítése. A képviselők elfogadták a lakásgazdálkodási reformkoncepciót (ennek értelmében a lakbérek 1990-től 33 százalékkal emelkednek, az állami lakáshitelekre kamatadót vetnek ki) és a költségvetést is. A képviselők úgy döntöttek, hogy a választások mielőbbi kiírása érdekében március 16-i hatállyal az Országgyűlés kimondja önmaga feloszlását.
1989. december 19. - Megtartotta utolsó ülését az év végén megszűnő Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB 32 éves tevékenysége során 20 ezer vizsgálatot végzett, ezekben 660 ezer ellenőr vett részt, s mintegy 220 ezer közérdekű bejelentést vizsgáltak ki. Az ülésen jelen lévő Németh Miklós kormányfő elmondta: a kormány mérlegelte a KNEB korszerűsítését, végül azonban az Állami Számvevőszék létrehozása mellett döntött.
1989. december 20. - A dunaújvárosi tanács a lakosság ellenérzése miatt úgy döntött: nem állítják vissza eredeti helyére, hanem műalkotásként a helyi múzeumban helyezik el Münnich Ferenc szobrát, amelyet egy hete ismeretlen tettesek eltávolítottak talapzatáról.
1989. december 20. - A Magyar Szocialista Párt a temesvári vérengzés miatt felfüggesztette kapcsolatait a Román Kommunista Párttal.
1989. december 20. - Németh Miklós kormányfő lemondott a Magyar Szocialista Párt elnökségi tagságáról.
1989. december 21. - A Minisztertanács döntött a nyugellátások, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások és a családi pótlék emeléséről.
Kelet-európai változások - válogatás
a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. december 15. JUGOSZLÁVIA: A rendőrség szétverte az albánok gyűlését Pristinában, amelyen köztársasági státuszt követeltek Koszovónak.
1989. december 15. NDK: A berlini kormány feloszlatta a 155 ezer főt számláló munkásőrséget, amelyet az 1953. júniusi felkelés után hoztak létre a "szocialista vívmányok" védelme érdekében.
1989. december 15. SZOVJETUNIÓ: Az észt parlament megalapította az észt nemzeti bankot.
1989. december 16. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) vezetése úgy határozott, hogy megszünteti a párt szervezeteit és szerveit a munkahelyeken.
1989. december 16. NDK: A volt állampárt, a Német Szocialista Egységpárt rendkívüli kongresszusának második szakasza végén kompromisszumos döntéssel NSZEP - a Demokratikus Szocializmus Pártjára változtatták a párt nevét.
1989. december 16. ROMÁNIA: Temesvárott több ezres tömeg akadályozta meg Tőkés László református lelkész kilakoltatását, ezt követően összecsapásokra került sor a rendőrség és a tüntetők között. Másnap az egyre gyarapodó tömeg behatolt a városi tanács épületébe, az oszlatáskor lövések dördültek és sokan meghaltak. A zavargások a következő napokban is folytatódtak. A megmozdulások vérbefojtása miatt számos ország tiltakozott. A központi sajtó hallgatott a temesvári felkelésről, de cikkekben hívta fel a törvények tiszteletben tartására az állampolgárok figyelmét.
1989. december 17-18. CSEHSZLOVÁKIA: Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusán új vezetést választottak és felfüggesztették az előző vezetés párttagságát.
1989. december 17. NDK: Hans Modrow miniszterelnök bejelentette: az NDK hivatalosan javasolta Izraelnek a diplomáciai kapcsolatok felvételét.
1989. december 17. NDK: A kormány feloszlatta a Nemzetbiztonsági Hivatalt, a volt Állambiztonsági Minisztérium utódát.
1989. december 18. JUGOSZLÁVIA: Ante Markovic miniszterelnök ismertette kormányának a hiperinfláció megfékezésére kidolgozott csomagtervét, ebben szerepelt a dinárt leértékelése, majd árfolyamának az NSZK-márkához rögzítése. Az elképzelést öt tagköztársaság támogatta, de Szerbia elvetette.
1989. december 18. LENGYELORSZÁG: Első alkalommal adott interjút a Szolidaritás lapjának, a Rzeczpospolitának a szükségállapot bevezetésének körülményeiről Wojciech Jaruzelski államfő, aki 1981-ben pártfőtitkár és kormányfő volt. Jaruzelski a döntést elkerülhetetlennek, a szovjet vezetés nyomása miatt a kisebbik rossznak nevezte és vállalta a teljes politikai felelősséget.
1989. december 18. SZOVJETUNIÓ: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Brüsszelben aláírta az Európai Közösségek és a Szovjetunió tíz évre szóló kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását.
1989. december 18-23. SZOVJETUNIÓ: A Litván Kommunista Párt önálló, független politikai szervezetté nyilvánította magát, első titkárrá Algirdas Brazauskast választották meg. Ezzel Litvániában immár két kommunista párt működött, mert folytatta munkáját a magát továbbra is az SZKP szerves részének valló LKP is.
1989. december 19. CSEHSZLOVÁKIA: Marian Calfa szövetségi kormányfő ismertette a nemzeti közmegegyezés kormányának programját.
1989. december 19-20. NDK: Első ízben tett hivatalos látogatást a Német Demokratikus Köztársaságban Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, aki Hans Modrow keletnémet miniszterelnökkel megállapodott: már december 24-én megszűnik a vízumkényszer és a kötelező valutabeváltás az NDK-ba látogató nyugatnémet és nyugat-berlini lakosok számára.
1989. december 19. ROMÁNIA: Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, lezárták a határokat (a külföldiek előtt gyakorlatilag már december 17-én este lezárták a határt).
1989. december 19. SZOVJETUNIÓ: Eduard Sevardnadze személyében első alkalommal látogatott szovjet külügyminiszter a NATO brüsszeli központjába.
1989. december 20-21. CSEHSZLOVÁKIA: A CSKP rendkívüli kongresszusán nyilatkozatban kértek bocsánatot a párt által elkövetett jogtalanságokért, feloszlatták a népi milíciát és elfogadták a CSKP akcióprogramját, amely a szociálisan igazságos, demokratikus társadalom megteremtését, a piacgazdaság létrehozását támogatta.
1989. december 20. ROMÁNIA: Miután az ország több városára is átterjedtek a tiltakozó megmozdulások, az iráni útjáról visszaérkezett Nicolae Ceausescu este tévébeszédet mondott, amelyben a Temesvárott történeteket reakciós körök és idegen kémügynökségek által szervezett nemzetellenes provokatív akciónak bélyegezte. Ceausescu a románellenes és terrorista akciók egyik szószólójaként a budapesti rádiót nevezte meg. Ugyancsak december 20-án az Európai Közösségek Bizottsága bejelentette: minden kapcsolatot felfüggeszt Romániával.
1989. december 21. BULGÁRIA: Zselju Zselev, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnöke közölte: meghiúsultak a tervezett kerekasztal-tárgyalások a Bolgár Kommunista Párt (BKP) képviselőivel.
1989. december 21. ROMÁNIA: A saját támogatására összehívott bukaresti nagygyűlésen Ceausescu a pártközpont erkélyéről elhangzott "szózatát" fütty és kiabálás zavarta meg, ezért a Conducator (Vezető) hamarjában béremelést ígért és véget vetett a gyűlésnek. A tömeg egy része a belvárosba vonult, Temesvárt és a szabadságot éltette. Estére a fővárosban és Aradon, Kolozsvárott, Brassóban, Iasiban, Nagyszebenben is véres összecsapások robbantak ki. A tüntetésekből a felkelés lett, majd a megmozdulások forradalmi jelleget öltöttek.
1989. december 21. SZOVJETUNIÓ: Az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, hogy lebontják a 190 millió dollárért épült, ám birtokba nem vett új moszkvai amerikai nagykövetség épületét, amelyben a szovjet biztonsági szolgálat lehallgató készülékeket helyezett el.
1989. december 15. JUGOSZLÁVIA: A rendőrség szétverte az albánok gyűlését Pristinában, amelyen köztársasági státuszt követeltek Koszovónak.
1989. december 15. NDK: A berlini kormány feloszlatta a 155 ezer főt számláló munkásőrséget, amelyet az 1953. júniusi felkelés után hoztak létre a "szocialista vívmányok" védelme érdekében.
1989. december 15. SZOVJETUNIÓ: Az észt parlament megalapította az észt nemzeti bankot.
1989. december 16. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) vezetése úgy határozott, hogy megszünteti a párt szervezeteit és szerveit a munkahelyeken.
1989. december 16. NDK: A volt állampárt, a Német Szocialista Egységpárt rendkívüli kongresszusának második szakasza végén kompromisszumos döntéssel NSZEP - a Demokratikus Szocializmus Pártjára változtatták a párt nevét.
1989. december 16. ROMÁNIA: Temesvárott több ezres tömeg akadályozta meg Tőkés László református lelkész kilakoltatását, ezt követően összecsapásokra került sor a rendőrség és a tüntetők között. Másnap az egyre gyarapodó tömeg behatolt a városi tanács épületébe, az oszlatáskor lövések dördültek és sokan meghaltak. A zavargások a következő napokban is folytatódtak. A megmozdulások vérbefojtása miatt számos ország tiltakozott. A központi sajtó hallgatott a temesvári felkelésről, de cikkekben hívta fel a törvények tiszteletben tartására az állampolgárok figyelmét.
1989. december 17-18. CSEHSZLOVÁKIA: Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusán új vezetést választottak és felfüggesztették az előző vezetés párttagságát.
1989. december 17. NDK: Hans Modrow miniszterelnök bejelentette: az NDK hivatalosan javasolta Izraelnek a diplomáciai kapcsolatok felvételét.
1989. december 17. NDK: A kormány feloszlatta a Nemzetbiztonsági Hivatalt, a volt Állambiztonsági Minisztérium utódát.
1989. december 18. JUGOSZLÁVIA: Ante Markovic miniszterelnök ismertette kormányának a hiperinfláció megfékezésére kidolgozott csomagtervét, ebben szerepelt a dinárt leértékelése, majd árfolyamának az NSZK-márkához rögzítése. Az elképzelést öt tagköztársaság támogatta, de Szerbia elvetette.
1989. december 18. LENGYELORSZÁG: Első alkalommal adott interjút a Szolidaritás lapjának, a Rzeczpospolitának a szükségállapot bevezetésének körülményeiről Wojciech Jaruzelski államfő, aki 1981-ben pártfőtitkár és kormányfő volt. Jaruzelski a döntést elkerülhetetlennek, a szovjet vezetés nyomása miatt a kisebbik rossznak nevezte és vállalta a teljes politikai felelősséget.
1989. december 18. SZOVJETUNIÓ: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Brüsszelben aláírta az Európai Közösségek és a Szovjetunió tíz évre szóló kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodását.
1989. december 18-23. SZOVJETUNIÓ: A Litván Kommunista Párt önálló, független politikai szervezetté nyilvánította magát, első titkárrá Algirdas Brazauskast választották meg. Ezzel Litvániában immár két kommunista párt működött, mert folytatta munkáját a magát továbbra is az SZKP szerves részének valló LKP is.
1989. december 19. CSEHSZLOVÁKIA: Marian Calfa szövetségi kormányfő ismertette a nemzeti közmegegyezés kormányának programját.
1989. december 19-20. NDK: Első ízben tett hivatalos látogatást a Német Demokratikus Köztársaságban Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, aki Hans Modrow keletnémet miniszterelnökkel megállapodott: már december 24-én megszűnik a vízumkényszer és a kötelező valutabeváltás az NDK-ba látogató nyugatnémet és nyugat-berlini lakosok számára.
1989. december 19. ROMÁNIA: Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, lezárták a határokat (a külföldiek előtt gyakorlatilag már december 17-én este lezárták a határt).
1989. december 19. SZOVJETUNIÓ: Eduard Sevardnadze személyében első alkalommal látogatott szovjet külügyminiszter a NATO brüsszeli központjába.
1989. december 20-21. CSEHSZLOVÁKIA: A CSKP rendkívüli kongresszusán nyilatkozatban kértek bocsánatot a párt által elkövetett jogtalanságokért, feloszlatták a népi milíciát és elfogadták a CSKP akcióprogramját, amely a szociálisan igazságos, demokratikus társadalom megteremtését, a piacgazdaság létrehozását támogatta.
1989. december 20. ROMÁNIA: Miután az ország több városára is átterjedtek a tiltakozó megmozdulások, az iráni útjáról visszaérkezett Nicolae Ceausescu este tévébeszédet mondott, amelyben a Temesvárott történeteket reakciós körök és idegen kémügynökségek által szervezett nemzetellenes provokatív akciónak bélyegezte. Ceausescu a románellenes és terrorista akciók egyik szószólójaként a budapesti rádiót nevezte meg. Ugyancsak december 20-án az Európai Közösségek Bizottsága bejelentette: minden kapcsolatot felfüggeszt Romániával.
1989. december 21. BULGÁRIA: Zselju Zselev, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnöke közölte: meghiúsultak a tervezett kerekasztal-tárgyalások a Bolgár Kommunista Párt (BKP) képviselőivel.
1989. december 21. ROMÁNIA: A saját támogatására összehívott bukaresti nagygyűlésen Ceausescu a pártközpont erkélyéről elhangzott "szózatát" fütty és kiabálás zavarta meg, ezért a Conducator (Vezető) hamarjában béremelést ígért és véget vetett a gyűlésnek. A tömeg egy része a belvárosba vonult, Temesvárt és a szabadságot éltette. Estére a fővárosban és Aradon, Kolozsvárott, Brassóban, Iasiban, Nagyszebenben is véres összecsapások robbantak ki. A tüntetésekből a felkelés lett, majd a megmozdulások forradalmi jelleget öltöttek.
1989. december 21. SZOVJETUNIÓ: Az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, hogy lebontják a 190 millió dollárért épült, ám birtokba nem vett új moszkvai amerikai nagykövetség épületét, amelyben a szovjet biztonsági szolgálat lehallgató készülékeket helyezett el.
MTVA –
Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése