December 30.

Dávid  napja.

Héber eredetű bibliai név, jelentése kedvelt, szeretett, egyesítő.

39 – Megszületett Titus római császár († 81).

274 – Meghalt I. Félix pápa.

1566 – Megszületett Alessandro Piccinini olasz zeneszerző († 1638).

1591 – Meghalt IX. Ince pápa (1519).

1679 – Meghalt Bethlen Farkas Erdély kancellárja, történetíró (1639).

1691 – Meghalt Robert Boyle angol fizikus, kémikus, matematikus, a gázokra vonatkozó Boyle-Mariotte-törvény egyik névadója (1627).

1703 – Tokióban földrengés pusztít, 37 000-en halnak meg.

1796 – Megszületett Ifjabb Báró Wesselényi Miklós író, az „árvízi hajós”, a magyar reformellenzék egyik vezére († 1850).

1848 – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić horvát bán hadtestétől.

1865 – Megszületett Rudyard Kipling angol író († 1936).

1880 – Megszületett Földes Dezső kétszeres olimpiai bajnok magyar vívó († 1950).

1916 – Az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita magyar királyné koronázása Budapesten, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.

1922 – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.

1939 – Megszületett Kajdi János magyar ökölvívó († 1992).

1944 – Meghalt Romain Rolland Nobel-díjas francia író (1866).

1947 – Lemond Mihály román király, kikiáltják a Román Szocialista Köztársaságot.

1950 – Vietnam, Laosz és Kambodzsa függetlenné válik Franciaországtól.

1953 – Először kezdik árusítani a boltokban a színes televíziót. (ára: 1175 dollár).

1961 – Megszületett Ben Johnson kanadai sprinter.

1962 – Meghalt Remenyik Zsigmond magyar író (1900).

1969 – Megszületett Jay Kay énekes, a Jamiroquai együttes tagja.

1978 – Meghalt Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna (1893)

1985 – Megjelenik az IBM-PC DOS 3.2 verziója.

1986 – Amerikai invázió kezdődik Hondurasban.

1987 – Robert Mugabet választják meg Zimbabwe elnökének.

1988 – Lemond a jugoszláv kormány.

1993 – Izrael és a Vatikán megegyeztek abban, hogy kölcsönösen elismerik egymást.

1999 – George Harrisont és feleségét egy betörő megtámadja otthonukban, Harrisont négyszer mellkason szúrja.

2006 – Meghalt Szaddám Huszein iraki elnök, diktátor (1937). 

175 éve, 1839. december 30-án alakult meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum