Dávid napja.
Héber eredetű bibliai név, jelentése kedvelt,
szeretett, egyesítő.
39 – Megszületett Titus római császár († 81).
274 – Meghalt I. Félix pápa.
1566 – Megszületett Alessandro Piccinini olasz
zeneszerző
(† 1638).
1591 – Meghalt IX. Ince pápa
(1519).
1679 – Meghalt Bethlen Farkas Erdély
kancellárja,
történetíró
(1639).
1691 – Meghalt Robert Boyle
angol
fizikus, kémikus,
matematikus,
a gázokra vonatkozó Boyle-Mariotte-törvény
egyik névadója (1627).
1703 – Tokióban
földrengés
pusztít, 37 000-en halnak meg.
1796 – Megszületett Ifjabb
Báró Wesselényi Miklós író,
az „árvízi hajós”, a magyar reformellenzék egyik vezére († 1850).
1848 – Mór mellett Perczel Mór
hadteste vereséget szenved Josip Jelačić horvát bán hadtestétől.
1865 – Megszületett Rudyard
Kipling angol író († 1936).
1880 – Megszületett Földes Dezső
kétszeres olimpiai bajnok
magyar vívó
(† 1950).
1916 – Az utolsó magyar király, IV. Károly és Zita magyar királyné koronázása Budapesten,
a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
1922 – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen
bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak
megalakulását.
1939 – Megszületett Kajdi János
magyar ökölvívó († 1992).
1944 – Meghalt Romain
Rolland Nobel-díjas francia
író
(1866).
1947 – Lemond Mihály román király, kikiáltják a Román
Szocialista Köztársaságot.
1950 – Vietnam,
Laosz
és Kambodzsa
függetlenné válik Franciaországtól.
1953 – Először kezdik
árusítani a boltokban a színes televíziót. (ára: 1175 dollár).
1961 – Megszületett Ben Johnson
kanadai
sprinter.
1962 – Meghalt Remenyik
Zsigmond magyar író (1900).
1969 – Megszületett Jay Kay énekes, a
Jamiroquai együttes tagja.
1978 – Meghalt Honthy Hanna
Kossuth-díjas
színésznő, operettprimadonna (1893)
1985 – Megjelenik az IBM-PC
DOS 3.2 verziója.
1986 – Amerikai invázió kezdődik Hondurasban.
1987 – Robert
Mugabet választják meg Zimbabwe
elnökének.
1999 – George
Harrisont és feleségét egy betörő megtámadja otthonukban, Harrisont
négyszer mellkason szúrja.
2006 – Meghalt Szaddám
Huszein iraki
elnök, diktátor (1937).
175 éve, 1839. december 30-án alakult meg a Pesti Hazai Első
Takarékpénztár Egyesület.
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarországon a 19. század első felében nem működött bank, szerepüket a káptalanok (katolikus egyházigazgatási szervek), uradalmak pénztárai, árvapénztárak és alapítványok töltötték be. A legnagyobb birtokokkal rendelkező nemesek a bécsi bankoktól kérhettek hitelt, de kedvezőtlen feltételek mellett.
A reformkori önállósulási törekvések jegyében Fáy András író, politikus kezdeményezte a pénzügyi szervezet létrehozását. Indítványát 1839. március 19-én tette meg Pest vármegye gyűlésén. Az előkészítő munkák után a vármegye védnökségével 1840. január 11-én kezdte meg működését az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
A pénzintézet alaptőkéjét magyar földbirtokosok, megyei és állami tisztviselők, kereskedők, több mint 300 részvényes jegyezte, akik segédigazgatóvá Fáy Andrást választották, aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. A takarékpénztár célul tűzte ki a "kisemberek" gazdálkodásra nevelését, takarékosságra buzdítását, az uzsora megszüntetését, a közügyek támogatását. Elsősorban szegény nemeseknek, jobbágyoknak és gazdasági cselédeknek kívánta lehetővé tenni a tőkegyűjtést, számukra 20 pengő krajcártól maximum 100 forintig terjedő kisbetéteket engedélyezett. A betétkamatokon kívül váltókölcsönöket és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönöket is folyósított.
A pénztár nem remélt virágzásának indult, vidéken is sorra alakultak a takarékpénztárak, mérlegük nyereséget mutatott, a részvényesek száma 1844-re meghaladta a 650-et, 1845-ben Kossuth Lajos indítványára a takarékszövetkezet részvénytársasággá alakult, és teljes körű kereskedelmi bankként működött tovább. 1847-ben Fáy indítványozta, hogy a takarékpénztárt bővítsék ki életbiztosítási feladattal is, de az idő erre már nem volt alkalmas. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a bank fejlősét, a zivataros időszakban megrendült a bizalom a hitelintézetben (többen kivették betétjeiket), az adósságokat nem tudták behajtani, az üzleti élet pangott.
Az 1867-es kiegyezés, után azonban sikerült talpra állnia a pénzintézetnek, alaptőkéjét emelte, üzletmenete élénkült, a 19. század vége felé jelentős szerepet játszott a budapesti házépítések finanszírozásában. 1894-ben alakult leányintézete a Hazai Bank Rt. számos, főként élelmiszer- és villamosenergia-ipari vállalatban szerzett érdekeltséget.
A második világháború előtt Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja volt, 1948. január 1-jén állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágai az 1949-ben létrejött Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalathoz, a mai OTP Bank Nyrt. jogelődjéhez kerültek. 1993 óta működik az OTP Fáy András Alapítványa, amely számos programmal veszt részt Magyarországon az oktatás támogatásában, elsősorban a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási képzés fejlesztésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése