Hozzászólás

Az Újvidéki Rádió és Televízió 2014. december 01-i, 'Napjaink' című, Bágyi Ribár Renáta által moderált riportsorozatához

Az 1944-45-ben ártatlanul megtizedelt vajdasági magyarság 70 éves kálváriája mindmáig lezáratlan, a formális elnöki bocsánatkérés (2013) és a Csurog, Mozsor és Zsablya egykori magyar lakosainak kollektív bűnössége eltörlésére vonatkozó, 2014. októberi, kétértelmű szerb kormányhatározat kiadása ellenére sem (mert nem világos, hogy a rendelet érvényessége visszamenőleges hatállyal teszi ezt, hiszen akkor a megbélyegzett embereket kárpótlási kötelezettség illeti meg!). Miután a kollektív bűnösség terhe a Szerbiában élő egész magyar közösséget sújtja, joggal kérdezhetjük: és mi van a többi, magyar településen élő magyarokkal? Ma még mindig hiányzik az a szerb törvény, amely egyértelműen kimondja a szerbiai magyar közösség egészét sújtó, a nemzetközi joggal ellentétes kollektív bűnösség visszamenőleges hatályának eltörlését!

Miután 1944-45-ben a Szerbiában maradt magyarok döntő többségét ártatlanul hurcolták meg, majd fosztották meg a vagyonuktól, felvetődik a kérdés, hét évtized után miért a meghurcoltaké és miért nem az egykori erőszaktevők, a jugoszláv állam nevében eljáró partizánok jogutódjáé, a szerb államé az egyéni rehabilitáció gyors és hatékony bizonyítási kötelezettsége. Ez lényegesen felgyorsíthatná a kárpótlási eljárásokat, amelyek benyújtásának 2014. márciusban már lezárt határidejét újra meg kell nyitni! 

A szerbiai magyaroknak nincsenek további évtizedei a problémák megoldására, mert a tömeges elszegényedés miatt a vajdasági vidék rohamosan elnéptelenedik. A Szerbiában született, magyar fiatalok és gyermekes családok a lábukkal szavaznak, amikor tömegesen vándorolnak el a Szülőföldjükről, mert reménytelennek látják az egymást követő szerb Kormányok által évtizedek óta ígért,  halogatott, érdemi kibontakozást.

Ha valakinek még kétségei lennének, kérem, ismerkedjenek meg az ebben a témában 2013-ban készült, kitűnő, szerb dokumentumfilmmel (rendező: Rácz-Maronka Etelka, forgatóköny: Hübsch Éva, operatőr: Bojan Erdeljanovic), melynek címe: "Ahol a madár sem rak fészket".

Néhány, valós, ellenőrzött adat a film összefoglalójából: az Európa legjobb termőföldjén gazdálkodó, a kollektív bűnösség ürügyén vagyonuktól megfosztott, immár elöregedett, őshonos, vajdasági, magyar gazdálkodók száma naponta 11, évente négyezer fővel csökken, korfája rohamosan öregszik. Az átlagéletkor 2017-re eléri a 65 évet, vagyis a szerbiai Bácskából, másfél évtized alatt, eltűnnek az aktív, magukat még magyar származásúnak valló gazdálkodók.

Nincs tehát helye a további mellébeszélésnek, a bizonytalan, távoli jövőbe halasztott ígérgetéseknek, hanem tényleges és azonnali intézkedésekre, új törvényekre van szükség, mert napról napra nagyobb a baj! Ha ez nem történik meg, akkor 25-30 éven belül befejeződhet az 1944-45-ben megtizedelt, előbb a kommunista hatalom, majd a szerbiai privatizáció által a vagyonától véglegesen megfosztott, a kollektív bűnösség terhe alatt máig roskadozó, szerbiai magyarság hét évtizede tartó kálváriája, a diszkrimináció és megfélemlítés terhei alatt működő, lelki asszimiláció.

Ez lesz, lehet a szerbiai kisebbségpolitika 'eredménye', az Európai Unióval folytatott, csatlakozási tárgyalások küszöbén. Ezt akarjuk, ehhez asszisztál a szerbiai magyar és a magyarországi politikum?

Éhn József, okl. építőmérnök

Budaörs,

ehn.vizinter@hu.inter.net

Hozzászólásomat az alábbiak inspirálták:

–       A kollektív bűnösség eltörlésére vonatkozó 2011.évi rehabilitációs és restitúciós törvények már akkor is, azonnal kifogásolt ellentmondásai,

–          A rehabilitációs folyamat egy helyben topogása és a restitúciós kérelmek benyújtásának 2014. márciusban lezárult határideje,

–        Csurog, Mozsor és Zsablya magyar lakossága kollektív bűnössége eltörlésére vonatkozó, 2014. októberi szerb kormányrendelet kétértelműsége,

–        Az Újvidéki Televízió 'Napjaink' műsor riportsorozata, azon belül is a Bozóki Antallal készített interjú,

–       Csonka Áron blog-bejegyzése ("Szerbia EU útja magyar mártírokkal van kikövezve"),

–        S nem utolsósorban a DUNA TV által 2014. december 1-én, az éjjeli órákban vetített szerb dokumentumfilm (szerzők a csatolt hozzászólásomban) a Topolya-környéki, elnéptelenedő, egykor magyarok által művelt, virágzó vajdasági kistelepülések, tanyák, gazdaságok rohamos pusztulásáról.