Az
Újvidéki Rádió és Televízió 2014. december 01-i, 'Napjaink' című, Bágyi Ribár Renáta által moderált riportsorozatához
Az 1944-45-ben
ártatlanul megtizedelt vajdasági magyarság 70 éves kálváriája mindmáig
lezáratlan, a formális elnöki bocsánatkérés (2013) és a Csurog, Mozsor és
Zsablya egykori magyar lakosainak kollektív bűnössége eltörlésére vonatkozó, 2014.
októberi, kétértelmű szerb kormányhatározat kiadása ellenére sem (mert nem
világos, hogy a rendelet érvényessége visszamenőleges hatállyal teszi ezt,
hiszen akkor a megbélyegzett embereket kárpótlási kötelezettség illeti meg!). Miután
a kollektív bűnösség terhe a Szerbiában élő egész magyar közösséget sújtja,
joggal kérdezhetjük: és mi van a többi, magyar településen élő magyarokkal? Ma
még mindig hiányzik az a szerb törvény, amely egyértelműen kimondja a szerbiai
magyar közösség egészét sújtó, a nemzetközi joggal ellentétes kollektív bűnösség
visszamenőleges hatályának eltörlését!
Miután 1944-45-ben a
Szerbiában maradt magyarok döntő többségét ártatlanul hurcolták meg, majd fosztották
meg a vagyonuktól, felvetődik a kérdés, hét évtized után miért a meghurcoltaké
és miért nem az egykori erőszaktevők, a jugoszláv állam nevében eljáró
partizánok jogutódjáé, a szerb államé az egyéni rehabilitáció gyors és hatékony
bizonyítási kötelezettsége. Ez lényegesen felgyorsíthatná a kárpótlási eljárásokat,
amelyek benyújtásának 2014. márciusban már lezárt határidejét újra meg kell nyitni!
A szerbiai magyaroknak nincsenek további évtizedei a
problémák megoldására, mert a tömeges elszegényedés
miatt a vajdasági vidék rohamosan elnéptelenedik. A Szerbiában született,
magyar fiatalok és gyermekes családok a lábukkal szavaznak, amikor tömegesen
vándorolnak el a Szülőföldjükről, mert reménytelennek látják az egymást követő
szerb Kormányok által évtizedek óta ígért,
halogatott, érdemi kibontakozást.
Ha valakinek még kétségei lennének, kérem, ismerkedjenek meg az ebben a témában 2013-ban készült, kitűnő,
szerb dokumentumfilmmel (rendező: Rácz-Maronka Etelka, forgatóköny: Hübsch Éva,
operatőr: Bojan Erdeljanovic), melynek címe: "Ahol a madár sem rak fészket".
Néhány, valós,
ellenőrzött adat a film összefoglalójából: az Európa
legjobb termőföldjén gazdálkodó, a kollektív bűnösség ürügyén vagyonuktól
megfosztott, immár elöregedett, őshonos, vajdasági, magyar gazdálkodók száma
naponta 11, évente négyezer fővel
csökken, korfája rohamosan öregszik. Az átlagéletkor 2017-re eléri a 65
évet, vagyis a szerbiai Bácskából, másfél évtized alatt, eltűnnek az aktív, magukat
még magyar származásúnak valló gazdálkodók.
Nincs tehát helye a további mellébeszélésnek, a bizonytalan, távoli jövőbe halasztott ígérgetéseknek, hanem
tényleges és azonnali intézkedésekre, új törvényekre van szükség, mert napról
napra nagyobb a baj! Ha ez nem történik meg, akkor 25-30 éven belül
befejeződhet az 1944-45-ben megtizedelt, előbb a kommunista hatalom, majd a
szerbiai privatizáció által a vagyonától véglegesen megfosztott, a kollektív bűnösség
terhe alatt máig roskadozó, szerbiai magyarság hét évtizede tartó kálváriája, a
diszkrimináció és megfélemlítés terhei alatt működő, lelki asszimiláció.
Ez lesz, lehet a
szerbiai kisebbségpolitika 'eredménye', az Európai Unióval folytatott, csatlakozási
tárgyalások küszöbén. Ezt akarjuk, ehhez asszisztál a szerbiai magyar és a
magyarországi politikum?
Éhn József, okl. építőmérnök
Budaörs,
Hozzászólásomat az alábbiak inspirálták:
– A kollektív bűnösség eltörlésére
vonatkozó 2011.évi rehabilitációs és restitúciós törvények már akkor is, azonnal
kifogásolt ellentmondásai,
–
A rehabilitációs folyamat egy
helyben topogása és a restitúciós kérelmek benyújtásának 2014. márciusban
lezárult határideje,
–
Csurog, Mozsor és Zsablya magyar
lakossága kollektív bűnössége eltörlésére vonatkozó, 2014. októberi szerb
kormányrendelet kétértelműsége,
–
Az Újvidéki Televízió 'Napjaink'
műsor riportsorozata, azon belül is a Bozóki Antallal készített
interjú,
–
Csonka Áron blog-bejegyzése
("Szerbia EU útja magyar mártírokkal van
kikövezve"),
–
S nem utolsósorban a DUNA TV által
2014. december 1-én, az éjjeli órákban vetített szerb dokumentumfilm (szerzők a
csatolt hozzászólásomban) a Topolya-környéki, elnéptelenedő, egykor magyarok
által művelt, virágzó vajdasági kistelepülések, tanyák, gazdaságok rohamos
pusztulásáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése