Akadozó vagyon-visszaszármaztatás: "ködbe veszett" földterületek

Amikor már úgy tűnt, hogy a vagyon-visszaszármaztatás Szerbiában lassan kezd elmozdulni a holtpontról, ugyanis egyes épületek, magán- és üzleti létesítmények végre visszakerültek a régi tulajdonosokhoz, kiderült, hogy a földterületek esetében komoly fennakadások történtek.

Strahinja Sekulić, a Köztársasági Restitúciós Ügynökség igazgatója az egyik szerb lapnak rendesen kipakolt, mondván, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium egy az egyben akadályozza a tagosított (ún. komaszációs) földek visszaszármaztatását. (Ismerve a haladó kormány könyörtelen, bosszúálló jellemvonásait, könnyen lehet, hogy ez az őszinteségi rohama a munkahelyébe fog kerülni.)

Akárhogyis, marad a tény, hogy az említett ügynökség munkacsoportja javaslatot dolgozott ki 150 ezer hektárnyi, tagosítás útján elkobzott mezőgazdasági földterület eredeti tulajdonosoknak vagy leszármazottjaiknak való visszajuttatásával kapcsolatban, de az illetékes minisztérium ezt ismeretlen okból elutasította.

Jogosan merülhet fel a kérdés, vajon a restitúciós folyamatban miért pont a földek jelentik a legnagyobb problémát.

Egyes szakemberek szerint egyértelmű, hogy a kérdéses parcellákkal jelenleg is különböző nagytőkések, illetve kisebb-nagyobb kalíberű maffiózók tömegesen élnek vissza.  

Az ún. Restitúciós Hálózat úgy véli, az államnak valójában fogalma sincs milyen állapotban vannak a földterületek, valamint ki és milyen célokra használja fel azokat. A hálózat levélben fordult Aleksandar Vučić kormányfőhöz (nyilván hiába tette), amelyben rámutatott arra a szerinte sokkoló tényre, hogy a Szerbia Erdői (Srbijašume) Közvállalat és a Mezőgazadasági Minisztérium mintegy másfél millió hektárnyi erdő- és földterületet kellene, hogy felügyeljen, de ezekről az égvilágon semmilyen nyilvántartást nem vezet, és ennélfogva nem is értesíti a többi illetékes állami szervet állapotukról és használatukról.

Mile Antić, a hálózat elnöke szerint a mostani körülmények között teljesen átláthatatlan, ki és milyen módon szegi meg a törvényt, illetve bitorolja azokat a földeket, amelyeket vissza kellene származtatni.    

Mint mondta, a bérbeadott, mintegy 450 ezer hektáron fekvő állami földek átlagos hektáronkénti évi bérlete a száz eurót sem éri el, tehát az államnak sokkal jobban megérné, ha ezeket a földeket végre visszaszármaztatná a valódi tulajdonosoknak, hiszen akkor elkerülhetőek lennének a különböző mesterkedések.    

Más források szerint 2013-ban az állami földeket hektáronként átlagban 215 euróért adták bérbe, azzal, hogy pl. Dimitrovgradban már 2-3 euróért is berélhető volt egy hektár, míg Szerémségben ugyanezért mintegy 400 eurót kellett fizetni!

Megállapítható tehát, hogy a földterületek visszaszármaztatása - mind a régi és az új törvények összeegyeztetésének hiánya, mind a dúsgazdag és esetleg alvilági körök érdekszférai miatt - rendkívül lassan és nehézkesen halad. Az ország minden területén, így a mezőgazdaságban is uralkodó kaotikus helyzet arra enged következtetni, hogy ez a folyamat még jó ideig döcögni fog.

Agronews nyomán K. P

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/34508-2015-01-01-23-22-05
Közzétette: Szerkesztő 2. 2015. január 02. péntek, 12:00