Amikor
már úgy tűnt, hogy a vagyon-visszaszármaztatás Szerbiában lassan kezd
elmozdulni a holtpontról, ugyanis egyes épületek, magán- és üzleti
létesítmények végre visszakerültek a régi tulajdonosokhoz, kiderült,
hogy a földterületek esetében komoly fennakadások történtek.
Strahinja Sekulić, a Köztársasági
Restitúciós Ügynökség igazgatója az egyik szerb lapnak rendesen
kipakolt, mondván, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium egy az egyben
akadályozza a tagosított (ún. komaszációs) földek visszaszármaztatását.
(Ismerve a haladó kormány könyörtelen, bosszúálló jellemvonásait,
könnyen lehet, hogy ez az őszinteségi rohama a munkahelyébe fog
kerülni.)
Akárhogyis, marad a tény, hogy az
említett ügynökség munkacsoportja javaslatot dolgozott ki 150 ezer
hektárnyi, tagosítás útján elkobzott mezőgazdasági földterület eredeti
tulajdonosoknak vagy leszármazottjaiknak való visszajuttatásával
kapcsolatban, de az illetékes minisztérium ezt ismeretlen okból
elutasította.
Jogosan merülhet fel a kérdés, vajon a restitúciós folyamatban miért pont a földek jelentik a legnagyobb problémát.
Egyes szakemberek szerint egyértelmű,
hogy a kérdéses parcellákkal jelenleg is különböző nagytőkések, illetve
kisebb-nagyobb kalíberű maffiózók tömegesen élnek vissza.
Az ún. Restitúciós Hálózat úgy véli, az
államnak valójában fogalma sincs milyen állapotban vannak a
földterületek, valamint ki és milyen célokra használja fel azokat. A
hálózat levélben fordult Aleksandar Vučić kormányfőhöz (nyilván hiába
tette), amelyben rámutatott arra a szerinte sokkoló tényre, hogy a
Szerbia Erdői (Srbijašume) Közvállalat és a Mezőgazadasági Minisztérium
mintegy másfél millió hektárnyi erdő- és földterületet kellene, hogy
felügyeljen, de ezekről az égvilágon semmilyen nyilvántartást nem vezet,
és ennélfogva nem is értesíti a többi illetékes állami szervet
állapotukról és használatukról.
Mile Antić, a hálózat elnöke szerint a
mostani körülmények között teljesen átláthatatlan, ki és milyen módon
szegi meg a törvényt, illetve bitorolja azokat a földeket, amelyeket
vissza kellene származtatni.
Mint mondta, a bérbeadott, mintegy 450
ezer hektáron fekvő állami földek átlagos hektáronkénti évi bérlete a
száz eurót sem éri el, tehát az államnak sokkal jobban megérné, ha
ezeket a földeket végre visszaszármaztatná a valódi tulajdonosoknak,
hiszen akkor elkerülhetőek lennének a különböző mesterkedések.
Más források szerint 2013-ban az állami
földeket hektáronként átlagban 215 euróért adták bérbe, azzal, hogy pl.
Dimitrovgradban már 2-3 euróért is berélhető volt egy hektár, míg
Szerémségben ugyanezért mintegy 400 eurót kellett fizetni!
Megállapítható tehát, hogy a
földterületek visszaszármaztatása - mind a régi és az új törvények
összeegyeztetésének hiánya, mind a dúsgazdag és esetleg alvilági körök
érdekszférai miatt - rendkívül lassan és nehézkesen halad. Az ország
minden területén, így a mezőgazdaságban is uralkodó kaotikus helyzet
arra enged következtetni, hogy ez a folyamat még jó ideig döcögni fog.
Agronews nyomán K. Phttp://delhir.info/cimlap/friss-hireink/34508-2015-01-01-23-22-05
Közzétette: Szerkesztő 2. 2015. január 02. péntek, 12:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése