KELL-E NEKÜNK ILYEN ELNÖK ÉS NEMZETI TANÁCS?

Gondolatok az MNT harmadik ülése kapcsán

A Magyar Nemzeti Tanácsról (MNT) tudjuk, hogy „nem autonómia”, illetve hogy nem a magyar kisebbség autonómiáját és érdekvédelmét testesíti meg.

Korhecz Tamás elnöksége idején (a 2010. június 30-ától 2014. június 30-ig terjedő időszakban) az MNT-nek „csupán a magyarországi támogatások elosztására, valamint a működésre kapott köztársasági források elköltésére maradt joga”.[1] (Ennek a botrányoktól sem mentes időszaknak az alaposabb értékelése azonban még várat magára.)

A tavaly november 17-én alakult új összetételű nemzeti tanács működése rövid idő alatt annyi vitára és megjegyzésre adott okot, hogy még az ún. száznapi türelmi idő kivárását sem érdemli meg.

Az eddigi legnagyobb elégedetlenséget kétségtelenül a tanács legutóbbi (december 29-i) ülése váltotta ki. Hanjal Jenő a testület új elnöke egyszerűen lesöpörte Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tanácsnokának két napirend bővítési javaslatát (amelyek közül most csak az egyikkel foglalkozok): Tari első javaslata arra vonatkozott, hogy az MNT testületileg foglaljon állást a délvidéki magyarok kollektív bűnösségét eltörlő kormányhatározat hiányosságai ellen.[2]

Hajnal Jenő szerint a javaslat „nem tartozik a nemzeti tanácsok hatáskörébe”, és „a szerb kormány által elfogadott 3877-es számú határozata, amely megjelent az Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében 2014. november 5-én, nem általános jellegű jogi aktus, hanem egyedi jellegű, amelyet csak fellebbezéssel, közigazgatási perrel lehet elvitatni, orvosolni”. Hozzátette: „Sem vitát, sem állásfoglalást nem lehet elfogadni”[3] (a szerb kormány határozatáról). 

Hajnal Jenő: „Figyelmünk középpontjában a vajdasági magyar közösség egésze áll”. (P. E: Megalakult az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács. Magyar Szó, 2014. november 18. Fotó: Molnár Edvárd)

 

Az idézett indoklás persze minden jogi alapot nélkülöz, és mint ilyen elfogadhatatlan. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által a testületbe küldött – sok szempontból vitatható összetételű – túlnyomó (a 35 tagból 31) többség leszavazta Tari javaslatát (26 ellenszavazattal 2 ellenében). Döbbenetes, hogy a VMSZ-es tanácsnokok közül egyetlenegynek nem hogy nem volt véleménye a javaslatról, de még csak a hangát sem hallata a témában. De lássuk részletesebben az ellen argumentációt:

Az Alkotmánybíróság (a 2014. január 16-án hozott határozatával) ugyanis a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből – talán véletlenül – nem törölte a 10. szakasz 14. pontját, miszerint a nemzeti tanács „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival kapcsolatos minden kérdésben”.[4]

Ez azt jelenti, hogy az MNT minden, a magyar közösséget érintő kérdést megvitathat. állást foglalhat, kezdeményezést tehet és intézkedéseket is foganatosíthat. Ezt az MNT Alapszabálya 14. szakaszának s) pontja is lehetővé teszi: „A Tanács „eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és más illetékes szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogai”.[5]

Egyéként az MNT működésében precedens is létezik, amikor a négy hivatalosan meghatározott területen (kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat) túllépett – a közvélemény követelésre – és a 2013. február 27-i ülésén megvitatta, valamint ajánlást fogadott el a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlásának ügyében.[6] (A testület elnökének és tanácsadóinak ezeket a – törvényes –rendelkezéseket illene ismerni. Erre szokták mondani: „Aki nem tud arabusul, az nem beszéljen arabusul”.)

Egyértelmű tehát, hogy az MNT-nek igen is jogában lett volna vitát nyitni a vajdasági magyar közösség egyik legfontosabb kérdéséről, a kollektív bűnösség végleges megszüntetéséről.

Ami a kormányhatározat elleni esetleges közigazgatási per indítását illeti, Hajnal Jenőt bizonyára elfelejtették felvilágosítani, hogy erre csak a határozat közzétételétől számított harminc napos határidőn belül lett volna lehetőség, ami 2014. december 5-én lejárt. Ilyen pert azonban – mint ahogy azt korábban megjósoltam[7] – senki nem indított. Én miért nem indított? Mert a szerb kormányhatározat meghozatalára a VMSZ „kérelmére” került sor – derül ki a dokumentum indoklásából.[8] 

A történethez tartozik, hogy nyolc magyar civil szervezet és három párt (a VMDK, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Polgári Szövetség) 2014. december 5-én közleményben követelte, hogy az MNT „tűzze napirendre a határozatot és foglaljon állást a vajdasági magyarságot hátrányosan érintő következményeiről”.[9]

Az MNT harmadik ülése talán egy utolsó lehetőség volt a kollektív bűnösség fennmaradása miatti szégyenérzetnek legalább az enyhítésére. Hajnal Jenő nem csak hogy elutasította az erről szóló vitát is az MNT-előtt, de még a testület Végrehajtó Bizottsága elé sem terjesztette véleményezésre.[10] Ezt viszont nem vállalta, amivel ismételten és egyértelműen elkötelezte magát az őt az elnöki székbe emelő pártnak a (Szerb Haladó Párttal – SZHP kötött) megalkuvó koalíciós politikája mellet. Felrúgva ezzel a testületben a demokráciának még a látszatát is.

Külön botrányos, de jól illusztrálja a vajdasági magyar sajtóban uralkodó állapotokat, hogy az ülésről tudósító Magyar Szó, a VMSZ pártlapja, és a magát függetlenek tartó Vajdaság Ma hírportálon az ülésről közölt írások agyonhallgatták Tari javaslatait.[11] Mindkét tudósító szerint a költségvetés elfogadása fontosabb volt, mint a kollektív bűnösség eltörlése és a kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi jellegű médiumok megmaradása.

 (Egyelőre) marad, tehát, Csúrog, Zsablya és Mozsor egykori magyarjai vonatkozásában a 2014. október 30-ig terjedő kollektív bűnösség és az érintettek a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket sem adhatják át.

Kell-e nekünk ilyen elnök és nemzeti tanács?

Újvidék, 2015. január 6.

BOZÓKI Antal

---

[1] Ágoston András: Kérdések, felet nélkül. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 2. szám, 2015. január 4.

[2] Szabó Attila: VMDK: Súlyos gondot okoz az összeférhetetlenség az MNT-ben. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18132/VMDK-Sulyos-gondot-okoz-az-osszeferhetetlenseg-az-MNT-ben.html, 2015. január 5. [19:50]  

Tari másik, ugyancsak fontos javaslata arra irányult, hogy 30 napos határidőn belül kezdeményezzenek egy tanácskozást, amelyen megvizsgálnák, hogy az új szerbiai médiatörvény kapcsán milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi jellegű médiumok megmentésére. Mindkét javaslat indoklását és az ezzel kapcsolatos iratokat lásd itt: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/MNT

[3] http://vmdk.org.rs/hirek/358-elhuzodo-haborus-bunossegunkrol

[4] A törvény szövege a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének (Službeni glasnik RS) 2009. szeptember 3-i 72. számában jelent meg (221-236. o.)

[5] Az MNT Alapszabálya: http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/alap-dokumentum/alapszabaly

[6] P. E.: Az MNT felszólal a magyarokat ért támadások kapcsán. Magyar Szó, 2013. február 28., 1. és 4. o.

[7] A szerb kormány a kollektív bűnösséget csak a „jövőre nézve” törölte el c. írásomban. DélHír portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32480-2014-11-09-13-52-11, 2014. november 09. [14:41];

[8] Lásd a VMSZ honlapján: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog, a határozat indoklásának 1. bekezdésben.

[9] Véglegesen töröljék a kollektív bűnösséget! http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18023/Veglegesen-toroljek-a-kollektiv-bunosseget.html, 2014. december 5. [15:46];

[10] Elhúzódó háborús bűnösségünkről. Tari István az MNT 3. ülésén: http://vmdk.org.rs/hirek/358-elhuzodo-haborus-bunossegunkrol Az Alapszabály 31. d) pontja szerint a Végrehajtó Bizottság „véleményezi mindazokat a Tanács ülésére történő előterjesztéseket, amelyeket nem a Tanács elnöke vagy a Végrehajtó Bizottság elnöke terjeszt elő”.

[11] P. E.: Évzáró az MNT-ben. Magyar Szó, 2014. december 30., 4. o. és http://www.magyarszo.com/hu/2568/kozelet/120168/%C3%89vz%C3%A1r%C3%B3-az-MNT-ben.htm2014. december 29. [20:56], valamint Basity Gréta: Az MNT elfogadta a 2015-ös költségvetést. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18113/Az-MNT-elfogadta-a-2015-os-koltsegvetest.html, 2014. december 30. [0:00]