Gondolatok az MNT harmadik ülése
kapcsán
A Magyar Nemzeti Tanácsról
(MNT) tudjuk, hogy „nem autonómia”, illetve hogy nem a magyar kisebbség
autonómiáját és érdekvédelmét testesíti meg.
Korhecz Tamás elnöksége idején (a 2010. június 30-ától
2014. június 30-ig terjedő időszakban) az MNT-nek „csupán a magyarországi
támogatások elosztására, valamint a működésre kapott köztársasági források
elköltésére maradt joga”.[1]
(Ennek a botrányoktól sem mentes időszaknak az alaposabb értékelése azonban még
várat magára.)
A tavaly november 17-én alakult új összetételű nemzeti tanács működése
rövid idő alatt annyi vitára és megjegyzésre adott okot, hogy még az ún.
száznapi türelmi idő kivárását sem érdemli meg.
Az eddigi legnagyobb elégedetlenséget kétségtelenül a tanács legutóbbi (december
29-i) ülése váltotta ki. Hanjal Jenő
a testület új elnöke egyszerűen lesöpörte Tari
István, a Vajdasági Magyarok
Demokratikus Közössége (VMDK) tanácsnokának két napirend bővítési javaslatát
(amelyek közül most csak az egyikkel foglalkozok): Tari első javaslata arra
vonatkozott, hogy az MNT testületileg foglaljon állást a délvidéki magyarok
kollektív bűnösségét eltörlő kormányhatározat hiányosságai ellen.[2]
Hajnal Jenő szerint a javaslat „nem tartozik a nemzeti tanácsok
hatáskörébe”, és „a szerb kormány által elfogadott 3877-es számú határozata,
amely megjelent az Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében 2014. november 5-én,
nem általános jellegű jogi aktus, hanem egyedi jellegű, amelyet csak
fellebbezéssel, közigazgatási perrel lehet elvitatni, orvosolni”. Hozzátette: „Sem vitát, sem
állásfoglalást nem lehet elfogadni”[3]
(a szerb kormány határozatáról).
Hajnal Jenő: „Figyelmünk
középpontjában a vajdasági magyar közösség egésze áll”. (P. E: Megalakult az új
összetételű Magyar Nemzeti Tanács. Magyar Szó, 2014. november 18. Fotó: Molnár Edvárd)
Az idézett indoklás persze minden jogi alapot nélkülöz, és mint ilyen elfogadhatatlan.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
által a testületbe küldött – sok szempontból vitatható összetételű – túlnyomó
(a 35 tagból 31) többség leszavazta Tari javaslatát (26 ellenszavazattal 2
ellenében). Döbbenetes, hogy a VMSZ-es tanácsnokok közül egyetlenegynek nem
hogy nem volt véleménye a javaslatról, de még csak a hangát sem hallata a
témában. De lássuk részletesebben az ellen argumentációt:
Az Alkotmánybíróság (a 2014. január 16-án hozott határozatával) ugyanis
a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből – talán véletlenül –
nem törölte a 10. szakasz 14. pontját, miszerint a nemzeti tanács „állást
foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség
helyzetével, identitásával és jogaival kapcsolatos minden kérdésben”.[4]
Ez azt jelenti, hogy az MNT minden, a magyar közösséget érintő kérdést
megvitathat. állást foglalhat, kezdeményezést tehet és intézkedéseket is
foganatosíthat. Ezt az MNT Alapszabálya 14. szakaszának s) pontja is lehetővé
teszi: „A Tanács „eljárást indít a saját nevében vagy előzetes írásbeli
felhatalmazás alapján az állampolgári jogok biztosa (ombudsman), a bíróságok és
más illetékes szervek előtt, amennyiben sérülnek a magyar nemzeti közösség
egyéni és kollektív jogai”.[5]
Egyéként az MNT működésében precedens is létezik, amikor a négy
hivatalosan meghatározott területen (kultúra, oktatás, tájékoztatás és
hivatalos nyelv- és íráshasználat) túllépett – a közvélemény követelésre – és a
2013. február 27-i ülésén megvitatta, valamint ajánlást fogadott el a magyar
nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlásának ügyében.[6]
(A testület elnökének és tanácsadóinak ezeket a – törvényes –rendelkezéseket
illene ismerni. Erre szokták mondani: „Aki nem tud arabusul, az nem beszéljen
arabusul”.)
Egyértelmű tehát, hogy az MNT-nek igen is jogában lett volna vitát
nyitni a vajdasági magyar közösség egyik legfontosabb kérdéséről, a kollektív
bűnösség végleges megszüntetéséről.
Ami a kormányhatározat elleni esetleges közigazgatási per indítását
illeti, Hajnal Jenőt bizonyára elfelejtették felvilágosítani, hogy erre csak a
határozat közzétételétől számított harminc napos határidőn belül lett volna lehetőség,
ami 2014. december 5-én lejárt. Ilyen pert azonban – mint ahogy azt korábban megjósoltam[7]
– senki nem indított. Én miért nem
indított? Mert a szerb kormányhatározat meghozatalára a VMSZ „kérelmére” került
sor – derül ki a dokumentum indoklásából.[8]
A történethez tartozik, hogy nyolc magyar civil szervezet és három párt
(a VMDK, a Vajdasági Magyar Demokrata
Párt és a Magyar Polgári Szövetség) 2014. december 5-én közleményben
követelte, hogy az MNT „tűzze napirendre a határozatot és foglaljon
állást a vajdasági magyarságot hátrányosan érintő következményeiről”.[9]
Az MNT harmadik ülése talán egy utolsó lehetőség volt a kollektív
bűnösség fennmaradása miatti szégyenérzetnek legalább az enyhítésére. Hajnal Jenő
nem csak hogy elutasította az erről szóló vitát is az MNT-előtt, de még a
testület Végrehajtó Bizottsága elé sem terjesztette véleményezésre.[10]
Ezt viszont nem vállalta, amivel ismételten és egyértelműen elkötelezte magát
az őt az elnöki székbe emelő pártnak a (Szerb Haladó Párttal – SZHP kötött) megalkuvó
koalíciós politikája mellet. Felrúgva ezzel a testületben a demokráciának még a
látszatát is.
Külön botrányos, de jól illusztrálja a vajdasági magyar sajtóban
uralkodó állapotokat, hogy az ülésről tudósító Magyar Szó, a VMSZ pártlapja, és a magát függetlenek tartó Vajdaság Ma hírportálon az ülésről
közölt írások agyonhallgatták Tari javaslatait.[11]
Mindkét tudósító szerint a költségvetés elfogadása fontosabb volt, mint a kollektív
bűnösség eltörlése és a kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi jellegű
médiumok megmaradása.
(Egyelőre) marad, tehát, Csúrog,
Zsablya és Mozsor egykori magyarjai vonatkozásában a 2014. október 30-ig
terjedő kollektív bűnösség és az érintettek a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket
sem adhatják át.
Kell-e nekünk ilyen elnök és nemzeti tanács?
Újvidék, 2015. január 6.
BOZÓKI Antal
[1] Ágoston
András: Kérdések, felet nélkül. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 2. szám, 2015.
január 4.
[2] Szabó Attila: VMDK: Súlyos gondot okoz az összeférhetetlenség az MNT-ben. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18132/VMDK-Sulyos-gondot-okoz-az-osszeferhetetlenseg-az-MNT-ben.html, 2015. január 5. [19:50]
Tari másik, ugyancsak fontos javaslata arra irányult, hogy 30 napos határidőn belül kezdeményezzenek egy tanácskozást, amelyen megvizsgálnák, hogy az új szerbiai médiatörvény kapcsán milyen jogi lehetőségek vannak a magánosításban lévő, kisebbségi nyelveken is tájékoztató helyi jellegű médiumok megmentésére. Mindkét javaslat indoklását és az ezzel kapcsolatos iratokat lásd itt: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/MNT
[4] A törvény szövege a Szerb Köztársaság
Hivatalos Közlönyének (Službeni glasnik RS) 2009. szeptember 3-i 72. számában
jelent meg (221-236. o.)
[5] Az MNT Alapszabálya: http://www.mnt.org.rs/dokumentumok/alap-dokumentum/alapszabaly
[6] P. E.: Az MNT felszólal a magyarokat ért
támadások kapcsán. Magyar Szó, 2013.
február 28., 1. és 4. o.
[7] A szerb kormány a kollektív bűnösséget csak a
„jövőre nézve” törölte el c. írásomban. DélHír
portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32480-2014-11-09-13-52-11,
2014. november 09. [14:41];
[8] Lásd a VMSZ honlapján: http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog,
a határozat indoklásának 1. bekezdésben.
[9] Véglegesen töröljék a kollektív bűnösséget! http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18023/Veglegesen-toroljek-a-kollektiv-bunosseget.html,
2014. december 5. [15:46];
[10] Elhúzódó háborús bűnösségünkről. Tari István
az MNT 3. ülésén: http://vmdk.org.rs/hirek/358-elhuzodo-haborus-bunossegunkrol
Az Alapszabály 31. d)
pontja szerint a Végrehajtó Bizottság „véleményezi mindazokat a Tanács ülésére
történő előterjesztéseket, amelyeket nem a Tanács elnöke vagy a Végrehajtó
Bizottság elnöke terjeszt elő”.
[11] P. E.: Évzáró az MNT-ben. Magyar Szó, 2014.
december 30., 4. o. és http://www.magyarszo.com/hu/2568/kozelet/120168/%C3%89vz%C3%A1r%C3%B3-az-MNT-ben.htm2014.
december 29. [20:56], valamint Basity Gréta: Az MNT elfogadta a
2015-ös költségvetést. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18113/Az-MNT-elfogadta-a-2015-os-koltsegvetest.html,
2014. december 30. [0:00]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése