Rehabilitálási jogok
Több mint háromévi közigazgatási eljárás után, a Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (2015. április 16-i keltezéssel) határozatot hozott, amellyel „külön szolgálati időnek” ismerte el, kétszeres terjedelemben a járeki táborban eltöltött időt.
A közigazgatási eljárás még 2012. április 12-én lett beindítva és csak most ért véget.
A határozat ellen fellebbezni a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alaphoz, a végzés kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül lehet.
A kérelmező 1941-ben született Csúrogon. Gyermekként, 1945. január 23-án – a család többi tagjával együtt –, a járeki táborba hurcolták, ahol kilenc hónapot töltött. Most ezt az időszakot kétszeres terjedelemben, vagyis egy év hat hónap terjedelemben ismerte el neki a nyugdíjbiztosító. Ennek alapján jogosultságot szerzett nyugdíjának a kiigazítására, illetve a növelésére, a (most már) megnövel szolgálati évekkel alapján.
TÖRVÉNY A REHABILITÁCIÓRÓL
Nyugdíjra
jogosító idő
22. szakasz A rehabilitált személy számára a szabadságvesztésének az idejét megduplázva nyugdíjra jogosító időnek ismerik el. A rehabilitált személy részére a szabadságvesztése utáni munkanélküli időszakot nyugdíjra jogosító időnek ismerik el valóságosnak tekintett időszakként legfeljebb kétévi időtartamra, abban az esetben, ha a munkanélküliség az ebben a törvényben leírt jog- és szabadságsértések miatt következett be. Havi térítmény (külön pótlék) 23. szakasz A rehabilitált személy, akinek a 22. szakasz értelmében elismerték a nyugdíjra jogosító időt, legkevesebb nyolc évre szólóan havi térítményre (külön pótlékra) jogosult a Szerbia Köztársaságban az előző évben elért havi átlagfizetés 50 százalékának a magasságában. A külön pótlék elszámolását, egybehangolását és kifizetését a Köztársasági Rokkantsági és Nyugdíj-biztosítási Alap végzi. A külön pótlék kifizetéséhez szükséges pénzt a szerb köztársasági költségvetésből teremtik elő. |
A rehabilitálási törvény 23. szakasza előlátja a rehabilitált személy azon jogát is, hogy – amennyiben elismerték számára „a külön szolgálati időt, legkevesebb nyolc évre szólóan – havi térítményre (külön pótlékra) jogosult, a Szerb Köztársaságban az előző évi átlagfizetés 50% értékében”.
A Nyugdíjbiztosító elutasította viszont a rehabilitálási törvény 23. szakaszára alapozott kérelmet, vagyis hogy ismerje el a „külön pótlékra” való jogosultságot is.
– Mivel nevezettnek, a megállapított tényállás szerint, egy év hat hónap terjedelemben lett elismerve a nyugdíjra jogosító idő, nem teljesültek a rehabilitálási törvény 23. szakaszában előírt feltételek a havi térítmény (külön pótlék) elismerésére, tekintettel arra, hogy a rehabilitálási törvény 23. szakaszában a havi pénzbeli térítmény (külön pótlék) elismerésének előírt feltétele, hogy a rehabilitált személynek legalább nyolc év lett elismerve, a törvény 22. szakasza értelmében – olvasható a határozat kimondó részének negyedik bekezdésében.
A
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselőit, és
természetesen a párt vezetőjét (az mellett, hogy a zsablyai, csúrogi és mozsori
magyarokra vonatkozóan a kollektív bűnösség csak 2014. október 30-ától előre
nézve szűnt meg), politikai, szakmai és erkölcsi felelősség terheli, mivel a
gyűjtőbor(ok)ba zárt vajdasági magyarok közül – a törvény ilyen megfogalmazása
miatt – szinte alig számíthat valaki erre a „külön pótlékra”. Az is csak
hosszadalmas, sok kitartást igénylő eljárás után.
Újvidék, 2015. április 24.
BOZÓKI
Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése