Közéleti személyiségek nyilatkozata sajtóügyekben
A társadalmi és politikai élet alulírott szereplői hisszük és valljuk: nincs jogunk beleszólni a vajdasági magyar médiumok szerkesztéspolitikájába és napi szerkesztési kérdéseibe.
Egyetlen elvárást azonban megfogalmazhatunk az újságírók irányába: munkájukat a legmagasabb szakmai követelmények szerint, szabadon végezzék.
Az újságíró alapvető joga, hogy írjon, amikor pedig egy-egy társadalmi jelenségről véleménye van, azt megoszthassa a nyilvánossággal. A médiumok vezetőinek elsőrendű kötelessége, hogy olyan belső közhangulatot teremtsenek, amelyben az újságírók szabadon gyakorolhatják hivatásukat.
A Magyar Szó hét évtizede központi intézménye a vajdasági magyar médiatérnek. Senki nem lehet aziránt közömbös, hogy egyetlen napilapunk újra méltó lesz-e múltjához és hagyományaihoz.
„Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak szabadságát is, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak.” – áll az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, amelyet az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el.
Ezért, a leghatározottabban támogatjuk a Magyar Szó munkatársait, akik kiálltak újságírótársuk mellett. Azokat is, akik a nyílt levelet aláírva, és azokat is akik, hallgatólagosan tették meg ezt.
2015. június 15-én
Dr. Beretka Katinka, egyetemi tanársegéd
Bodrogi Béla, gépészmérnök, a Népkör MMK főtitkára
Dr. Dévavári Zoltán, egyetemi docens, önkormányzati képviselő
Egeresi Sándor, közgazdász, tartományi képviselő
Joó-Horti Lívia, pszichológus
Józsa László, ügyvéd
Dr. Káich Katalin, professor emeritus
Ifj. dr. Korhecz Tamás, egyetemi tanár
Kucsera Géza, nyugalmazott tanár, Szabadka Város volt polgármestere
Maglai Jenő, ügyvéd, Szabadka polgármestere
Dr. Ózer Bori Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója
Dr. Papp Árpád, néprajzkutató, kulturális antropológus
Pintér Molnár Edit, magyartanár
Siflis Zoltán, rendező
Dr. Takács Márta, matematikus, a Népkör MMK elnöke
Dr. Tóth Tivadar, szemész szakorvos
Varga László, jogász, parlamenti képviselő
Zsoldos Ferenc, jogász, a Ci-Fi Civil Központ elnöke
Varga Diósi Viola, közgazdász, politológus, a Vajdasági Szabadegyetem alapítója
Várkonyi Zsolt, jogász
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18722/Munkajukat-a-legmagasabb-szakmai-kovetelmenyek-szerint--szabadon-vegezzek.html, 2015. június 15. [12:29]
Keszég Kornél · Top Commenter · Works at ZOMBORI KÖZKÓRHÁZ, Bácsgyulafalva polgármestereHol van a Pásztor család, s nem utolsó sorban Lovas Ildikó? Ők nem támogatják a sajtószabadságot?
Iványi István · Works at VMDK Szeged
Angela Szabo · Top Commenter- Angela Szabo · Top CommenterIgencsak drámai hangvételű bejelentést tettek pár perccel ezelőtt a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének munkatársai arról, hogy a rádió július 1-jén örökre elhallgat, törlik a cégregiszterből. "Gyakorlatilag 14-15 napunk van. Hallgassák a Szabadkai Rádiót -- amíg lehet!" -- mondták. Érdemes lenne a beszélgetés hanganyagát mindenhol, ahol csak lehet, közzétenni. A vajdasági magyarság politikai élcsapata pedig bujdosson el szégyenében, amiért egy majd 50 éves -- ízig-vérig szabadkai (!) -- intézményt végérvényesen veszni hagyott!
János Hadzsy · University of BelgradeAkkor ugyanezek az emberek miért váltották le Pressburger Csabát? Igaz Kaicsh tanárnő nem szavazott a leváltásra, mert mint mondta Ő nem szavaz a saját diákja ellen! A többiek pedig épp erről volt szó akkor is megtették azt amire a párt vezére utasította ők- http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18722/Munkajukat-a-legmagasabb-szakmai-kovetelmenyek-szerint--szabadon-vegezzek.htm
Vélemények kirekesztése egyszersmind emberek kirekesztése is
Dr. Várady Tibor
Olvasom a sajtószabadsággal kapcsolatos írásokat, köztük a húsz közéleti személyiség nyilatkozatát, és újságírók véleményét is. Azt hiszem van oka és értelme a vitának. Nehezen tudunk magunk számára - mint kisebbségi közösség számára - egy szélesebb környezetben szabadságot teremteni, ha ezt a szabadságot magunk között sem tudjuk fenntartani. Hiszem azt is, hogy helyes és egészséges, hogy ez a vita a Magyar Szó hasábjain is folytatódik. Sehol sem serkent célravezető gondolkodást a polarizáció. (Magyarországon sem.) Különösen önpusztító lenne azonban az egyoldalú gondolkodás, egy olyan helyzetben amikor csak egy nyomtatott napilapunk van - és a számarányok tükrében nincs is igazán esély arra, hogy egynél több nyomtatott napilapunk legyen.
Ha kevesen is maradtunk, maradtak közöttünk különböző vélemények önmagunkról is, intézményeinkről is. Vannak bíráló vélemények is, de ezek is hozzánk tartoznak. Alaptalan bírálatokat is csak akkor lehet kiszűrni, ha ott vannak előttünk más érvek között, ha láthatóak – és így láthatóvá válnak a hiányosságaik is. Vélemények kirekesztése egyszersmind emberek kirekesztése is – és ezt nem engedhetjük meg magunknak. A legutóbbi nemzeti tanács választásnál 27 százalékkal kevesebb magyar ment el szavazni, mint a korábbi választáskor. Ennek lehetnek különböző okai, de mindenképpen aggodalomra és gondolkodásra ad okot. És arra is, hogy ne a morzsolódásra koncentráljunk, akkor sem, ha ez útközben valamelyik fél győzelmét is jelentené. Ne rekesszünk ki senkit.
Ez a vita, mint sok más vita, veszély is és esély is. A sajtószabadság esély arra is, hogy jobban odamondjunk egymásnak, és jobban összevesszünk. Különböző véleményekkel együtt maradni nem egyszerű - de lehetséges. A mi esetünkben a fennmaradásunknak nincsen más útja és módja. E fennmaradást szolgálja a különböző véleményeknek – és közösségünkhöz tartozó különböző embereknek - helyet biztosító sajtószabadság is.
Dr. Várady Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése