Oldalak

2015. december 26., szombat

(Más) napló 58.



„ÚJDONSÁG”, „ELŐRELÉPÉS”?

Kisebbségjogi témák


Helyben járás
Pásztor Bálint, köztársasági parlamenti képviselő a Magyar Szónak nyilatkozva[1] elmondta: A szerb parlament megszavazta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a végrehajtásról szóló új törvény javaslatára és a közjegyzőségről szóló törvény módosítási javaslatára benyújtott módosítási indítványait.
A VMSZ-es képviselők javaslatai arra vonatkoztak, hogy „a végrehajtók, a végrehajtók helyetteseinek, valamint a közjegyzők kinevezésének a folyamatában figyelembe kell venni az adott helyi önkormányzat lakosságának nemzeti összetételét, illetve a hivatalosan használatban levő nyelveket”. – Annyi számít újdonságnak a korábbi és továbbra is hatályban maradó előírásokhoz képest, hogy eddig a végrehajtók helyetteseire vonatkozóan nem létezett ez a kötelezettség, ezt most sikerült kieszközölnünk (sic!!) – magyarázta Pásztor
            Mi ebben az „újdonság”, vagy – ahogyan az újságíró nevezi – az „előrelépés”? Éppen semmi. A helyettesekre is azt kell alkalmazni, amit vezetőkre!
Nyilatkozatában Pásztor Bálint is elismerte, hogy „az általunk javasolt megoldások évek óta szerepeltek a szóban forgó törvényekben, amelyeket most módosítottak”. Szavaiból aztán kitűnik, hogy VMSZ frakciója módosítási indítványai arra vonatkoztak, hogy „a vonatkozó előírások ne változzanak a módosítással”.
            A most elfogadott törvények, tehát, ebben a vonatkozásban nem változtak. „Ezt most sikerült kieszközölnünk” – magyarázta az ifjabbik Pásztor. Egyáltalán, milyen „újdonságról”, „előrelépésről” lehet beszélni, ha marad minden régiben? Ez most a VMSZ megint valami újabb „sikere”?
            Pásztor Bálint nyilatkozatában arra már nem tért ki, hogyan néz ki az igazságügyben és a közigazgatásban a dolgozók, a közjegyzők és a végrehajtók nemzeti összetétele. Erről az utóbbi éveken nem közöltek adatokat. Köztudott viszont, hogy a magyarok (itt is) – a lakosságban való részvételükhöz viszonyítva – jóval alul vannak foglalkoztatva. A képviselő „reményei és számításai szerint” a részarányos foglalkoztatásban a következő években „látványos eredményeket tudunk megvalósítani”. Ezt mondja már évek óta. Elhiszi-e még valaki?

Csorbuló jogok
Október 31-ével tíz, magyar nyelven és öt, szlovák nyelven sugárzó adó szűnt meg eddig, valamint eltűntek horvát, roma, német, ruszin, román adások is.[2]
November 1-jével megszűnt a Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsora.[3] Nagyon úgy néz ki, hogy a Temerini Rádió is eltűnik az éterből.[4]
Csődeljárás alá került a Zombori Rádió, ezzel megszűnt a regionális állomás magyar nyelvű műsora. December 15-én megjelent idei utolsó lapszámában elbúcsúzott olvasóitól a 45 éves Dunatáj városi hetilap szerkesztősége. A lap kiadói jogát pedig a Magyar Polgári Kaszinó vette át, „de pénzt nem áll módjában biztosítani a megjelentetéséhez”, vagyis „akkor jelenik meg újra Dunatáj, ha lesz rá pénz”. Ugyanezen a napon jelentette be a Berta Ferenc Zsebszínház, hogy „anyagiak híján jövőre kénytelen lesz megritkítania műsorait”.[5]
            December 19-én elnémult a Nagybecskereki Rádió (Radio Zrenjanin) is, amelynek a szerb mellett magyar, szlovák és román nyelvű műsorai is voltak. A muzslyai Zeppelin Rádió 2009-es megszüntetése után most még egy fejezet lezárult a közép-bánáti magyar tájékoztatásban.
A napi egyórás magyar műsor is sokat jelentett a város és a környékbeli magyarság számára. Most „megnehezül a város különböző részein élő magyarság kapcsolattartása is”. Vannak, akik „nem hiszik azt, hogy a pénztelenség lenne a kizárólagos oka annak, hogy megszüntették a helyi rádiót”.[6]
            A magyar nyelvű, vagy magyar nyelven is működő rádiók elhallgatásával, illetve a Dunatáj megszűnésével kapcsolatban nincs tudomásom arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács bármilyen intézkedést is tett volna, hogy ez ne történjen meg. Akár a szerzett jogok védelmére hivatkozva is. Ez bizony lesújtó. Itt már nem lehet kimagyarázkodni, hogy ez nem tartozik a testület hatáskörébe.
            A másik dolog, amire fel lehet figyelni, hogy maguk a dolgozók sem voltak eléggé kezdeményezők, hogy akár alapítókként, akár részvényesekként maguk vegyék kezükbe a médiákat, pontosabban a saját sorsukat.
A Szabadkai Rádió tiltakozott, összegyűjtött 6 és fél ezer aláírást a megmaradásért. Az is lehetőség volt, hogy a dolgozók elfogadják a részvényeket. Azonban még ötletként sem merült fel, hogy összegyűjtsenek 13 ezer eurót az (akkor még) önkormányzati tulajdonban lévő rádió megvásárláshoz. Hiányzott a kezdeményezés, a vállalkozói szellem is.

 „Zárt körben”
– Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során Szerbiának el kell készítenie egy nemzeti közösségekre szóló akciótervet. A szabadkai Magyar Házban (Szabadkán, december 21. – én – B. A.) szakemberek és jogászok tanácskoztak a délvidéki magyar kérdések vonatkozásában. Ez a második ilyen összejövetel volt. (Az elsőt ugyancsak Szabadkán, 2015. november 5-én tartották meg.)
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az akcióterv kapcsán javaslatokat fogalmazott meg, főleg az oktatás, a nemzeti közösségek támogatása, a törvények összehangoltságának hiánya terén – közölte a DélHír internetes portál.[7]
            Ismereteim szerint, ez volt az egyetlen információ, amely a szabadkai tanácskozásról megjelent. A DélHír nyúlfarknyi információjából azonban még az sem világlik, hogy kik voltak jelen, az pedig végképp nem, hogy milyen eredménye lett az összejövetelnek.  

            A kisebbségi akcióterv a teljes vajdasági magyar és a többi nemzeti kisebbségi közösséget is érinti. És nem csak az oktatás területére a törvények összehangoltságára terjed ki. Nem fogadható el, hogy az MNT az akciótervezetet véleményezésre nem terjesztette a nyilvánosság. Az is köztudott, hogy az MNT elnöke (a testület június 30-i ülésén) azzal az indoklása utasította el a cselekvési tervre vonatkozó javaslatok megvitatását, hogy „a kisebbségi akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett kérdésekről”.[8]

            Időközben olyan információk is nyilvánosságra kerültek, hogy „a különmunkacsoport 2015. december 23-án véglegesíti (az akcióterv – B. A.) javaslatát”. Amennyiben a munkacsoport befejezte a munkát, s a tervezet a kormány elé kerül, akkor már sokkal nehezebb lesz azon bármit is változtatni. 
Semmilyen „zártkörű értekezlet” nem helyettesíthet az MNT állásfoglalását, amikor ilyen, az itteni magyar közösség számára fontos kérdésről van szó. (A politikát ismét a nyilvánosságtól távol fogalmazzák meg.) Még akkor sem, ha tudjuk, hogy milyen annak az összetétele. Az akcióterv tartamáért való politikai felelősség ezért teljes egészében az MNT vezetőségére hárul.

***

Az említett események csak illusztrációi annak, hogyan csorbulnak a nemzeti kisebbségi jogok Szerbiában, amihez a magyar közösség felelős politikai vezetői is hozzájárulnak. A 2015-ös év ezért – sajnos – nem „előrelépés”, hanem újabb visszalépés volt a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésében.


Újvidék, 2015. december 26.
BOZÓKI Antal


[1] P. E.: Előrelépés a részarányos foglalkoztatás témájában, Magyar Szó, 2015. december 19. 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2924/kozelet/137815/El%C5%91rel%C3%A9p%C3%A9s-a-r%C3%A9szar%C3%A1nyos-foglalkoztat%C3%A1s-t%C3%A9m%C3%A1j%C3%A1ban.htm, 2015. december 19., 13:21 >> 2015. december 19. [19:18]

[2] v.ár: A helyi médiumok tragédiája. Magyar Szó, 2015. november 17. 5., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/2892/kozelet_media/135635/A-helyi-m%C3%A9diumok-trag%C3%A9di%C3%A1ja.htm, 2015. november 17. [10:25].
[4] G. B.: Bonyolódik a Temerini Rádió ügye. Magyar Szó, 2015. október 16. 10.

[5] JJ: Elbúcsúzott a zombori Dunatáj. Magyar Szó, 2015. december 18. 6., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2923/vajdasag_zombor/137700/Elb%C3%BAcs%C3%BAzott-a-zombori-Dunat%C3%A1j.htm, 2015. december 18. [12:07]

[8] Basity Gréta, Rizsányi Attila: Az Európa Kollégium és az ösztöndíjprogram körül alakult ki heves vita az MNT ülésén. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18779/Az-Europa-Kollegium-es-az-osztondijprogram-korul-alakult-ki-heves-vita-az-MNT-ulesen.html, 2015. június 30. [21:27]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése