„ÚJDONSÁG”, „ELŐRELÉPÉS”?
Kisebbségjogi témák
Helyben járás
Pásztor Bálint, köztársasági parlamenti képviselő a Magyar
Szónak nyilatkozva[1] elmondta: A szerb
parlament megszavazta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a végrehajtásról
szóló új törvény javaslatára és a közjegyzőségről szóló törvény módosítási
javaslatára benyújtott módosítási indítványait.
A VMSZ-es képviselők javaslatai arra vonatkoztak, hogy
„a végrehajtók, a végrehajtók helyetteseinek, valamint a közjegyzők
kinevezésének a folyamatában figyelembe kell venni az adott helyi önkormányzat
lakosságának nemzeti összetételét, illetve a hivatalosan használatban levő
nyelveket”. – Annyi számít újdonságnak a korábbi és továbbra is hatályban
maradó előírásokhoz képest, hogy eddig a végrehajtók helyetteseire vonatkozóan
nem létezett ez a kötelezettség, ezt most sikerült kieszközölnünk (sic!!) –
magyarázta Pásztor
Mi ebben az „újdonság”,
vagy – ahogyan az újságíró nevezi – az „előrelépés”? Éppen semmi. A
helyettesekre is azt kell alkalmazni, amit vezetőkre!
Nyilatkozatában Pásztor Bálint is elismerte, hogy „az
általunk javasolt megoldások évek óta szerepeltek a szóban forgó törvényekben,
amelyeket most módosítottak”. Szavaiból aztán kitűnik, hogy VMSZ frakciója
módosítási indítványai arra vonatkoztak, hogy „a vonatkozó előírások ne
változzanak a módosítással”.
A most elfogadott törvények,
tehát, ebben a vonatkozásban nem változtak. „Ezt most sikerült kieszközölnünk” –
magyarázta az ifjabbik Pásztor. Egyáltalán, milyen „újdonságról”, „előrelépésről”
lehet beszélni, ha marad minden régiben? Ez most a VMSZ megint valami újabb „sikere”?
Pásztor Bálint
nyilatkozatában arra már nem tért ki, hogyan néz ki az igazságügyben és a
közigazgatásban a dolgozók, a közjegyzők és a végrehajtók nemzeti összetétele.
Erről az utóbbi éveken nem közöltek adatokat. Köztudott viszont, hogy a
magyarok (itt is) – a lakosságban való részvételükhöz viszonyítva – jóval alul
vannak foglalkoztatva. A képviselő „reményei és számításai szerint” a részarányos
foglalkoztatásban a következő években „látványos eredményeket tudunk
megvalósítani”. Ezt mondja már évek óta. Elhiszi-e még valaki?
Csorbuló jogok
Október 31-ével tíz, magyar nyelven és öt, szlovák nyelven sugárzó adó
szűnt meg eddig, valamint eltűntek horvát, roma, német, ruszin, román adások
is.[2]
November 1-jével megszűnt
a Szabadkai Rádió magyar nyelvű
műsora.[3]
Nagyon úgy néz ki, hogy a Temerini Rádió
is eltűnik az éterből.[4]
Csődeljárás alá került a Zombori Rádió, ezzel megszűnt a
regionális állomás magyar nyelvű műsora. December 15-én megjelent idei utolsó
lapszámában elbúcsúzott olvasóitól a 45 éves Dunatáj városi hetilap szerkesztősége. A lap kiadói jogát pedig a Magyar Polgári Kaszinó vette át, „de
pénzt nem áll módjában biztosítani a megjelentetéséhez”, vagyis „akkor jelenik
meg újra Dunatáj, ha lesz rá pénz”. Ugyanezen a napon jelentette be a Berta Ferenc Zsebszínház, hogy „anyagiak
híján jövőre kénytelen lesz megritkítania műsorait”.[5]
December 19-én
elnémult a Nagybecskereki Rádió (Radio
Zrenjanin) is, amelynek a szerb mellett magyar, szlovák és román nyelvű műsorai
is voltak. A muzslyai Zeppelin Rádió
2009-es megszüntetése után most még egy fejezet lezárult a közép-bánáti magyar
tájékoztatásban.
A napi egyórás magyar műsor is sokat jelentett a város és a környékbeli
magyarság számára. Most „megnehezül a város különböző részein élő magyarság
kapcsolattartása is”. Vannak, akik „nem hiszik azt, hogy a pénztelenség lenne a
kizárólagos oka annak, hogy megszüntették a helyi rádiót”.[6]
A magyar nyelvű, vagy
magyar nyelven is működő rádiók elhallgatásával, illetve a Dunatáj
megszűnésével kapcsolatban nincs tudomásom arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács bármilyen intézkedést is tett volna, hogy ez
ne történjen meg. Akár a szerzett jogok védelmére hivatkozva is. Ez bizony
lesújtó. Itt már nem lehet kimagyarázkodni, hogy ez nem tartozik a testület
hatáskörébe.
A másik dolog, amire
fel lehet figyelni, hogy maguk a dolgozók sem voltak eléggé kezdeményezők, hogy
akár alapítókként, akár részvényesekként maguk vegyék kezükbe a médiákat,
pontosabban a saját sorsukat.
A Szabadkai Rádió tiltakozott, összegyűjtött 6 és fél
ezer aláírást a megmaradásért. Az is lehetőség volt, hogy a dolgozók elfogadják
a részvényeket. Azonban még ötletként sem merült fel, hogy összegyűjtsenek 13 ezer
eurót az (akkor még) önkormányzati tulajdonban lévő rádió megvásárláshoz. Hiányzott
a kezdeményezés, a vállalkozói szellem is.
„Zárt körben”
– Az Európai Unióhoz való
csatlakozási folyamat során Szerbiának el kell készítenie egy nemzeti
közösségekre szóló akciótervet. A szabadkai Magyar Házban (Szabadkán, december
21. – én – B. A.) szakemberek és jogászok tanácskoztak a délvidéki magyar
kérdések vonatkozásában. Ez a második ilyen összejövetel volt. (Az elsőt
ugyancsak Szabadkán, 2015. november 5-én tartották meg.)
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az akcióterv kapcsán javaslatokat
fogalmazott meg, főleg az oktatás, a nemzeti közösségek támogatása, a törvények
összehangoltságának hiánya terén – közölte a DélHír internetes portál.[7]
Ismereteim
szerint, ez volt az egyetlen információ, amely a szabadkai tanácskozásról
megjelent. A DélHír nyúlfarknyi információjából azonban még az sem világlik,
hogy kik voltak jelen, az pedig végképp nem, hogy milyen eredménye lett az
összejövetelnek.
A kisebbségi akcióterv a teljes vajdasági magyar és a többi nemzeti kisebbségi közösséget is érinti. És nem csak az oktatás területére a törvények összehangoltságára terjed ki. Nem fogadható el, hogy az MNT az akciótervezetet véleményezésre nem terjesztette a nyilvánosság. Az is köztudott, hogy az MNT elnöke (a testület június 30-i ülésén) azzal az indoklása utasította el a cselekvési tervre vonatkozó javaslatok megvitatását, hogy „a kisebbségi akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett kérdésekről”.[8]
Időközben olyan
információk is nyilvánosságra kerültek, hogy „a különmunkacsoport 2015.
december 23-án véglegesíti (az akcióterv – B. A.) javaslatát”. Amennyiben a
munkacsoport befejezte a munkát, s a tervezet a kormány elé kerül, akkor már
sokkal nehezebb lesz azon bármit is változtatni.
Semmilyen „zártkörű értekezlet” nem helyettesíthet az
MNT állásfoglalását, amikor ilyen, az itteni magyar közösség számára fontos
kérdésről van szó. (A politikát ismét a nyilvánosságtól távol fogalmazzák meg.)
Még akkor sem, ha tudjuk, hogy milyen annak az összetétele. Az akcióterv
tartamáért való politikai felelősség ezért teljes egészében az MNT vezetőségére
hárul.
***
Az említett események csak illusztrációi annak, hogyan csorbulnak a nemzeti kisebbségi jogok Szerbiában, amihez a magyar közösség felelős politikai vezetői is hozzájárulnak. A 2015-ös év ezért – sajnos – nem „előrelépés”, hanem újabb visszalépés volt a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésében.
Újvidék, 2015.
december 26.
BOZÓKI Antal
[1] P. E.: Előrelépés a részarányos foglalkoztatás témájában, Magyar Szó, 2015. december 19. 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2924/kozelet/137815/El%C5%91rel%C3%A9p%C3%A9s-a-r%C3%A9szar%C3%A1nyos-foglalkoztat%C3%A1s-t%C3%A9m%C3%A1j%C3%A1ban.htm, 2015. december 19., 13:21 >> 2015. december 19. [19:18]
[2] v.ár: A helyi médiumok tragédiája. Magyar Szó,
2015. november 17. 5., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/2892/kozelet_media/135635/A-helyi-m%C3%A9diumok-trag%C3%A9di%C3%A1ja.htm, 2015. november 17. [10:25].
http://www.magyarszo.com/hu/2892/kozelet_media/135635/A-helyi-m%C3%A9diumok-trag%C3%A9di%C3%A1ja.htm, 2015. november 17. [10:25].
[3] R. P.: A VMSZ hamisítja a Szabadkai Rádiót.
http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47460-2015-11-01-21-26-52,
2015. november 1. [23:1]
[4] G. B.: Bonyolódik a Temerini Rádió ügye.
Magyar Szó, 2015. október 16. 10.
[5] JJ: Elbúcsúzott a zombori Dunatáj. Magyar Szó, 2015. december 18. 6., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2923/vajdasag_zombor/137700/Elb%C3%BAcs%C3%BAzott-a-zombori-Dunat%C3%A1j.htm, 2015. december 18. [12:07]
[6] K. I.: Elnémult a Nagybecskereki Rádió Magyar Szó, 2015. december 22. 1. és 5., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2927/vajdasag_nagybecskerek/137974/Eln%C3%A9mult-a-Nagybecskereki-R%C3%A1di%C3%B3.htm, 2015. december 22. [07:58]
[7] Közzétette: Terhes Tamás http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/49389-2015-12-22-22-54-31,
2015. december 22. [23:53]
[8] Basity Gréta, Rizsányi Attila: Az
Európa Kollégium és az ösztöndíjprogram körül alakult ki heves vita az MNT
ülésén. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18779/Az-Europa-Kollegium-es-az-osztondijprogram-korul-alakult-ki-heves-vita-az-MNT-ulesen.html,
2015. június 30. [21:27]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése