Pásztor István „megdöbbent”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap
este – csaknem közvetlenül Aleksandar
Vučić
szerb miniszterelnök nyilatkozata után[1]
– sajtóközleményben fejezze ki „megdöbbenését” az miatt, hogy az Európai Unió bővítési
munkacsoportjának
ülésén Horvátország nem fogadta el azt a jelentést, amely a
23-as csatlakozási
tárgyalási fejezet megnyitásához szükséges feltételek
teljesítéséről szólt.[2]
Zágráb ezzel valójában elodázta/megakadályozta (majd
elválik) az Igazságügy és alapvető jogok c. fejezet júniusra várt megnyitását, amelybe a
nemzeti kisebbségi jogok megvalósítása is tartozik.
A párt jelképe: A lenyugvó Nap
Zágráb viszonyulása egyáltalán nem volt meglepő, még kevésbé „megdöbbentő”
azok számára akik csak egy picit is figyelik a nemzetközi eseményeket. A horvát
külügyminisztérium ugyanis már korábban jelezte: „Szerbiának a fontos 23.
fejezet megnyitása előtt teljesítenie kell, egyebek között, az emberi
(különösen a kisebbségi) jogok tiszteletben tartását, a nemzetközi egyezményekkel
és ratifikált államközi egyezményekkel összhangban, a Hágai Törvényszékkel való
teljes együttműködést és az igazságügy reformját, ami magába foglalja az
illetékesség megszüntetését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús
bűnökkel gyanúsítottak elleni eljárások indításában a szerbiai bíróságok
előtt”.[3]
Pásztor szerint a hír
„azért is megdöbbentő, mert a szerb Kormány által 2016. március 3-án, annak
utolsó ülésén elfogadott külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában, amely
hosszú távon, a csatlakozás napjáig előírja, mit kell Szerbiának tennie nemzeti
kisebbségi ügyben, a horvát nemzeti közösség kooperatív volt”. Ez a
„kooperatív” (magyarul: együttműködő) kifejezés azonban még nem jelenti azt,
hogy támogatta is az Akciótervet.
A sajtóközlemény következő
(2.) bekezdéséből is látni lehet a ködösítést:
„Mint ismeretes, a külön Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában a magyar
közösség legitim képviselete – az MNT – is részt vett, ahogyan a horvát is. A
hónapokon át tartó egyeztetési folyamatokat követően a HNT is elfogadta és támogatta
a Kisebbségi Akciótervet” – írja Pásztor a közleményében.
A pártelnök csakúgy tévesen
fogalmaz (és tájékoztat), amikor azt állítja (3. bekezdés), hogy az Akcióterv
kidolgozásában „a magyar közösség legitim képviselete – a Magyar Nemzeti Tanács
(MNT) – is részt vett”. Ez a részvétel ugyanis csupán Hajnal Jenőnek, a
testület elnökének, mint a dokumentum kidolgozására létrehozott munkacsoport
tagjaként való közreműködéséből állt. A vezénylete alatt álló MNT pedig –
érthetetlen okokból – határozottan elutasította a nemzeti kisebbségek jogainak
megvalósításáról szóló akciótervezet megvitatásának még a gondolatát is.[4]
A Horvát Nemzeti Tanács (HNV/HNT) honlapján[5]
– Pásztor állításával ellentétben – nem találtam arra vonatkozó információt,
hogy a testület támogatta volna a szerb kormány akciótervét.
Dr.
Slaven Bačić, a HNT elnöke, a
Tartományi Képviselőházban, 2015. november 11-én, az Akciótervezetről tartott értekezleten hangsúlyozta: – A dokumentum
kulcsfontosságú problémája az általánosság, illetve a konkretizált megoldások
hiánya, amelyek világosan megfogalmaznák a nemzeti kisebbségek jogai
megvalósításának modelljét, de a másodrangú kérdésekkel való túlterheltség is
(pld. az állami szervek mindegy tíz tervet javasolnak az anyakönyvvezetők
felkészítésére az anyakönyvekbe való beírásra), miközben marginalizálja a
kulcsfontosságú problémákat, mint amilyenek a tankönyvek, a politikai
képviselet).[6]
A HNT elnöke szerint „úgyszintén egyik
kulcsfontosságú kérdés a kisebbségek politikai képviselete a köztársasági
parlamentben, valamint a többi képviselő testületben, ami a szerbiai kisebbségek
számára még mindig nincsen biztosítva. Bačić azt is elmondta, hogy „ezt a jogot
a szerbek Romániában és Horvátországban már gyakorolják”.[7]
A szerb-horvát
kétoldalú egyezség megvalósításról tartott (2016. február 29-i) szabadkai
kerekasztal beszélgetésen Bačić úgy értékelte, hogy „Szerbiában nincsen sem
politikai akarat, sem érdeklődés a 12 évvel ezelőtt hatályba lépett, a nemzeti
kisebbségek szerbiai és horvátországi védelmére vonatkozó egyezmény
megvalósítására”.[8]
A HNT elnöke hangoztatta, hogy „Szerbiának a
köztársasági parlamentben biztosítania kell a horvátok politikai képviselői
számára a garantált helyet”. – Két kulcsfontosságú kérdés van, amit Szerbia,
annak ellenére, hogy aláírta azokat, nem valósít meg: a horvát kisebbség
képviselőinek garantált helye a Népképviselőházban és az arányos képviselet a
hatalmi szervek minden szintjén – mondta Bačić.[9]
Utóbb Tomislav
Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségnek (VHDSZ) elnöke is
rámutatott: „Szerbia és Horvátország 2004-ben kötöttek államközi megállapodást,
amelyet a parlament a következő évben ratifikált is. Ennek a megállapodásnak a
35 pontja között szerepel a szavatolt kisebbségi képviselői helyek
biztosításának intézménye is, ami mind a mai napig nem valósult meg”.
A pártelnök szerint e megállapodás egyéb pontjainak
teljesítése is problematikus, elsősorban az oktatás területén. Mint mondta,
jelenleg Szerbiában nem lehet horvátul egyetemi tanulmányokat folytatni, ami
meg a középiskolai oktatást illeti, a gimnázium második, harmadik és negyedik
osztályos diákjainak nincsenek megfelelő tankönyveik. Ezt Žigmanov
diszkriminatívnak minősítette.[10]
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a horvát álláspontra
reagálva kijelentette: „Belgrád senkinek sem fog könyörögni, és nem fog egyetlen törvényt sem
megváltoztatni csak azért, mert Horvátország ezt kéri”.[11]
Horvátország csak a
nemzeti kisebbségi jogok területén vállalt kötelezettségek teljesítését várja
el Szerbiától. Nem a törvényeket kell, tehát, változtatni, hanem alkalmazni
azokat, csakúgy, mint a nemzetközi egyezményekbe foglalt vállalásokat. Ebben
viszont Szerbiának még van mit teljesítenie.
Pásztor – több téves állítást is tartalmazó – közleménye
csak arra jó, hogy kifejezze támogatását Vučić (a VMSZ koalíciós partnerének) politikája iránt.
Közleménye
végén a pártelnök hangoztatja, hogy „a vitás kérdéseket az előkészítő fázisban kell megbeszélni, egyeztetni és
eredményre jutni azokban, nem pedig a megkezdett folyamatot szinte zsaroló
jelleggel leblokkolni”.
Ebből arra lehet következtetni, Pásztor szerint az
zsarolás, hogy Horvátország – teljesen legitim módon – állást foglalt a
szerbiai horvát kisebbség helyzetével kapcsolatban, követelve a kétoldalú
szerződés alkalmazását! Vagy talán azt
kellet volna mondani Zágrábnak is, amit a magyar külügyminiszter, hogy „Magyarország
és Szerbia kapcsolatai történelmi csúcspontjukon vannak”?[12]
Az április 24-i választások arról is szólnak, milyen
érdekképviseletet várunk el a képviselőinktől: Olyat, amelyik minden áron része
akar lenni a hatalmi koalíciónak, vagy amelyik a nemzeti kisebbségi jogok
érvényesítését tartja fontosnak?
Újvidék, 2016.
április 9.
BOZÓKI Antal
Vajdasági Magyar Szövetség
Sajtóközlemény
A Vajdasági Magyar Szövetség
értetlenül fogadta a hírt, hogy Horvátország blokkolta a Szerbia uniós
csatlakozásával kapcsolatos, a nemzeti közösségek számára is igen fontos
kérdésköröket tartalmazó, 23. tárgyalási fejezet megnyitásával kapcsolatos
tárgyalásokat.
Azért is megdöbbentő ez, mert a
szerb Kormány által 2016. március 3-án, annak utolsó ülésén elfogadott külön
Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában, amely hosszú távon, a csatlakozás napjáig
előírja, mit kell Szerbiának tennie nemzeti kisebbségi ügyben, a horvát nemzeti
közösség kooperatív volt.
Mint ismeretes, a külön
Kisebbségi Akcióterv kidolgozásában a magyar közösség legitim képviselete – az
MNT – is részt vett, ahogyan a horvát is. A hónapokon át tartó egyeztetési
folyamatokat követően a HNT is elfogadta és támogatta a Kisebbségi Akciótervet.
A Vajdasági Magyar Szövetség
elkötelezett abban, hogy mielőbb megnyitásra kerüljenek a csatlakozási
fejezetek, így a 23. is, ugyanakkor meggyőződése, hogy a vitás kérdéseket az
előkészítő fázisban kell megbeszélni, egyeztetni és eredményre jutni azokban,
nem pedig a megkezdett folyamatot szinte zsaroló jelleggel leblokkolni.
Pásztor István,
a VMSZ elnöke
[1] Vučić: Belgrád semmilyen
ultimátumot nem fogad el. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/23513/Vucic-Belgrad-semmilyen-ultimatumot-nem-fogad-el.html,
2016. április 8. [20:10]
[2] Sajtóközlemény. http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/sajtokozlemeny-11.
A Magyar Szó a közleményt „Egyeztetni kell, nem zsarolva blokkolni” címmel
jelentette meg (2016, április 9. 6.).
[3] Hrvatska postavlja uslove Srbiji za otvaranje
poglavlja 23. [Horvátország feltételeket támaszt Szerbiának a 23. fejezet
megnyitásához]. Beta, http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/politika/aktuelno.289.html:596246-Hrvatska-postavlja-uslove-Srbiji-za-otvaranje-Poglavlja-23,
2016. március 18. [17:53]
[4] Lásd az MNT 14. (2016. január 29-i) és 15.
(2016. február 26-i) ülésével kapcsolatos tudósításokat, írásokat. Lásd még az
„Ami provokálhatja közösségünket”: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03,
2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3. ) és a
Megbukott az MNT c. írásomat: http://www.vmdk.org.rs/,
2016. február 29. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51787-2016-02-29-20-09-04,
2016. március 01. [12:06]
[6] Konferencija
o Posebnom akcijskom planu za manjine [Értekezlet a külön kisebbségi
akciótervről], http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1417,
2015. november 11.
[7] Uo.
[8] HNV: Osigurati zajamčena zastupnička mjesta za Hrvate [HNT: Biztosítani a
horvátok garantál képviselői helyét] http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1530,
2016. február 29.
[9] Uo.
[10] bajk: Szavatolt kisebbségi parlamenti helyekre
lenne szükség. Magyar Szó, 2016. április 6. 9. Lásd még: Retorika državnih dužnosnika unosi strah među
Hrvate [ Az állami tisztségviselők retorikája félelmet kell a horvátokban] http://www.hnv.org.rs/aktualnosti.php?op=vise&pid=1535,
2016. március 6.
[11] Vučić, az 1-es alatt. Lásd még L. Valtner:
Srbija ne namerava da ispuni nerelane zahteve iz Zagreba [Szerbia nem
szándékozik teljesíteni a zágrábi nem reális követeléseket]. Danas, 2016.
április 6. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése