(Más) napló 63.

ÍGÉRETEK ÉS VALÓSÁG 

Kisebbségjogi témák

Július 29.

– Választási programunk végig elérhető volt, nem titkoltuk azt sem, hogy a Szerb Haladó Párttal kívánjuk folytatni a megkezdett együttműködést. A konkrétumokat illetően elsősorban a kisebbségekre, kisebbségek helyzetére összpontosítunk majd. A legégetőbb talán a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása vagy új törvény meghozása – mindenekelőtt a Szerbiai Alkotmánybíróság döntésével kell összhangba hozni a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt. Hangsúlyozni fogjuk, hogy ennek az összehangolásnak a folyamatában a szerzett jogok nem csorbulhatnak – nyilatkozta Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, parlamenti képviselője (a felvételen).[1]

Augusztus 25.

Az iskolaigazgatóktól származó adatok szerint, 1521 vajdasági magyar elsős lesz. Ez 80 diákkal kevesebb mint tavaly.[2]

Újvidék községben, beleértve Pirost és Tiszakálmánfalvát, az idén várhatóan összesen 34 elsős lesz a magyar tannyelvű iskolákban.[3]

Az új tanévben a temerini Kókai Imre Általános iskolában kevesebb diák indul mint tavaly. 2015-ben 63 első osztályos tanuló indult, az idén csak 47.[4]

Zombor városában egyetlen magyar kisdiák sem indult idén elsőbe. Ilyen korábban még sohasem fordult elő a vajdasági város iskolatörténelmében. A város területéhez tartozó intézményekben mintegy 700 első osztályos kezdte el az általános iskolát, a szám majdnem megegyezik a tavalyival. Példátlan azonban, hogy nincs magyar nyelven tanuló kisdiák.[5]

Augusztus 28.

– Vajdaság északi szerb tartomány és a szerbeknek, mint többségi nemzetnek, de Vajdaság többi polgárának is, engedélyezni kell, hogy jelkép által kifejezzék mi az, ami őket hagyományosan, másfél évszázada, a 19. század közepei forradalmi idők óta, Vajdasághoz köti. És mi az, ami jelképként támpontja lehet annak a folyamatosságnak, az önállóságért folytatott harcnak, a politikai tevékenység csaknem két évszázados korpuszának, ami 1918 novemberében koronázódott meg a csatlakozáskor – nyilatkozta Igor Mirović (a felvtelen), a tartomány új kormányfője a belgrádi Politika napilapnak adott interjújában.[6]   

 

Augusztus 30.

– Újvidéken a kultúráért felelős városi bizottság a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) városi bizottságának indítványozására úgy döntött, hogy emlékművet állít a városban az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére.

A kezdeményezés szerint az emlékmű helye a Liman 4 városrészben, pontosabban az 1300 káplár utca és az Ivo Andrić utca sarkán lenne, az emléktáblán pedig csak annyi állna, hogy „Az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak”szerbül, magyarul, németül és még valamely nyelven, amely hivatalos használatban van Vajdaságban.

Kiss Gyula (a felvételen), a kultúráért felelős városi bizottság elnöke és a VMSZ tagja a 021.rs-nek elmondta, hogy a szöveg, illetve az emlékmű kinézetéről és pontos helyéről később születik csak döntés, hiszen annak felállításába előbb több városi intézménynek is bele kell egyeznie.[7]

Csorba Béla, a VMDP elnöke közleményében megállapította: a VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben

akadályává vélik a közös cél megvalósításának.

Pártunk, más fontos kérdésekkel együtt ebben a kérdésben is e heti válaszmányi ülésén foglal állást, döntéseinkről, javaslatainkról értesíteni fogjuk a közvéleményt.[8]

Augusztus 31.

– A délkelet-európai régió stabilitása nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdek, ezért Magyarország mindent megtesz, hogy támogassa Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásait – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, miután Jadranka Joksimović szerb EU-integrációért felelős miniszterrel tárgyalt.

Jadranka Joksimović és Szijjártó Péter (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter kiemelte: egy uniós intézmény vagy tagállam részéről elfogadhatatlan minden olyan szándék, amely Szerbia integrációs folyamatának lassítására irányul. Szerbia részéről minden feltétel adva van a csatlakozási tárgyalás fejezeteinek megnyitásához – jelentette ki.

A külügyminiszter közölte: Magyarország felszólítja az EU-intézményeket, hogy legkésőbb 2020-ig fejezzék be a csatlakozási tárgyalásokat.

Arról is beszélt, hogy jelentős magyar közösség él Szerbiában, és a legutóbbi választáson győztes Szerb Haladó Párt olyan többséggel nyert, hogy nem volt szüksége koalíciós partnerre, mégis bevette a Vajdasági Magyar Szövetséget a koalícióba, és négy államtitkári pozíciót juttatott a pártnak, továbbá a vajdasági tartományi parlamentben is bevonta a koalícióba a magyar pártot, pedig erre sem lett volna szüksége.

Mindez a szerb kormány és kormányfő elkötelezettségét mutatja a két nemzet megbékélése mellett – mutatott rá. Úgy fogalmazott: ha minden szomszédos ország megközelítőleg annyit tett volna a magyar közösségekért, mint Szerbia, ma a Kárpát-medence boldogabb hely lenne.[9]

Szeptember 7.

Erre a napra volt meghirdetve az eljárásban a főtárgyalás az újvidéki Felső Bíróságon a Jogtudományi Kar ügyében, a helyszínen viszont a Vajdasági Magyar Diákszövetség – amely a magyarul történő felvételizési lehetőségért harcolt hónapok óta – azzal szembesült, hogy az illetékes bíró nem jött el, egy kinevezett helyettes vett részt a tárgyaláson, a főtárgyalást pedig így október 10-ére halasztották el.

– Megtudtuk, hogy a bíróság elutasította a szeptemberi felvételire vonatkozó kérelmünket, most is azt szerettük volna, amit korábban: hogy szülessen meg egy ideiglenes döntés, mely szerint meg kellene a Jogtudományi Karnak szerveznie a többnyelvű felvételi vizsgát. A pernek ugyanis még nincs vége, s fennáll a veszélye újabb jogsértésnek, amennyiben ezt nem teszik meg –nyilatkozatában Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke.[10]

Szeptember 13.

A Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti koalíciós megállapodásnak megfelelően a kormány kinevezte a VMSZ által delegált államtitkárokat. Így Kern Imre ezek után is az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztériumban folytatja államtitkári feladatait, Viczkó Ferenc, az egészségügyi minisztériumban, Juhász Attila pedig a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztériumban lesz ezek után is államtitkár.

A VMSZ ettől a mandátumtól az oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési minisztériumban Vicsek Annamáriát jelölte, aki előző mandátumában parlamenti képviselőként foglalkozott többek között a kisebbség és az oktatás helyzetével. Most a minisztérium államtitkáraként folytatja a munkáját.[11]

Szeptember 14.

Bővítik a razzia áldozatainak szentelt múzeumot Csúrogon, ehhez az 1942-es Razzia Emlékegyesület nyert hárommillió dináros támogatást a tartományi kormánytól.

Jasmina Jurišin, az 1942-es Razzia Emlékegyesület titkárának tájékoztatása szerint az egyesület terve az, hogy a csúrogi raktármúzeumból egy központi múzeum váljék, amely nem csak a csúrogi eseményekről emlékszik meg, hanem minden razzián átesett település áldozatainak is emléket állít. Az elképzelések szerint a leendő múzeumi központban egy emlékszoba az egykoron itt élő magyarokról, egy másik pedig a falu nagyjairól is megemlékezik majd.[12]

Szeptember 15.

A tartományi parlament szavazattöbbséggel elfogadta a Vajdaság hagyományos jelképeiről és azok használatáról szóló határozatot.

Kilencven képviselő támogatta a határozat elfogadását, hatan ellenezték, 13-an pedig tartózkodtak.
A határozat elfogadására voksoltak a Szerb Haladó Párt (SNS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) képviselői, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) tagjai ellenezték, a Demokrata Párt (DS) és az Elég volt mozgalom (DJB) képviselői pedig tartózkodtak.[13]

Az Orbán-kormány semmi kivetnivalót nem lát egy a Vajdaság multikulturális múltját teljesen figyelmen kívül hagyó, a szerbiai állami zászlóval szinte teljesen azonos és a magyarság számára provokatív jelkép elfogadásában.[14] 

Szeptember 21.

A risztin nemzeti kisebbség képviselőivel találkozott Igor Mirović tartományi kormányfő, aki a jelenlevőknek elmondta: A tartományi kormány igyekszik szem előtt tartani a nemzeti tanácsok igényeit. Azt is megjegyezte, hogy a tanácsok támogatása a régi kerékvágásban fog folytatódni, csupán meg kell várni a tartományi költségvetés átütemezését.[15]

Szeptember 23.

A felső sorban Vajdaság meglévő jelképei, az alsóban

a most elfogadott hagyományos jelképek (N1)

Igor Mirović tartományi kormányfő Pásztor István képviselőházi elnök és Miloš Vučević újvidéki polgármester, továbbá a tartományi kormány tisztségviselőinek és a parlamenti képviselőknek a jelenlétében ünnepélyesen felvonta a tartomány új, hagyományosnak nevezett zászlaját a meglévő két – eddigi vajdasági és szerbiai – mellé a tartományi kormány előtti téren.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2016. szeptember 24.

---

[1] Fókuszban a kisebbségügy és Vajdaság. Magyar Szó, 2016. július 29. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3119/kozelet_politika/150640/F%C3%B3kuszban-a-kisebbs%C3%A9g%C3%BCgy-%C3%A9s-Vajdas%C3%A1g.htm, 2016. július 29. [09:02] >> 2016. július 29. [16:28]

[2] t.r.: 1521 vajdasági magyar elsős. Magyar Szó, 2016. augusztus 25. 1 és 9., vagy http://www.mnt.org.rs/oktatas/1521-vajdasagi-magyar-elsos

[3] Kis Laura: Újvidéken várhatóan 34 magyar elsős lesz. Magyar Szó, 2016. július 28. 1 és 9., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3118/kozelet_oktatas/150610/%C3%9Ajvid%C3%A9ken-v%C3%A1rhat%C3%B3an-34-magyar-els%C5%91s-lesz.htm, 2016. július 28. [13:58]

[4] G. B.: Temerinben kevesebb az elsős, mint tavaly. Magyar Szó, 2016. augusztus 18. 12.

[5] Tót Péter: Először nincs magyar diák Zomborban. Magyar idők. http://magyaridok.hu/kulfold/eloszor-nincs-elsos-magyar-diak-zomborban-968479/, 2016. szeptember 3. [12:56]

[6] Snežana Kovačević. Mirović: Srpski grb i zastava se vraćaju u pokrajinske institucije [A szerb címer és zászló visszatérnek a tartományi intézményekbe]. Politika, 2016. augusztus 28.,  http://www.politika.rs/sr/clanak/362402/Mirovic-Srpski-grb-i-zastava-se-vracaju-u-pokrajinske-institucije

[22:00]. Lásd még Sz-cs: Hatalmas adósságokat „örököltek” a haladók. Magyar Szó, 2016. augusztus 30. 4.

[7] Emlékművet állítanak Újvidéken az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20533/Emlekmuvet-allitanak-Ujvideken-az-194445-os-artatlan-aldozatok-tiszteletere.html, 2016. augusztus 30. [17:38]. Lásd még szb: Emlékmű az 1944-45-ben kivégzettek tiszteletére. Magyar Szó, 2016. szeptember 2. 10.

[8] VMDP: Az újvidéki emlékműállítás nincs összhangban a közös program célkitűzéseivel

http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/3053/VMDP-Az-ujvideki-emlekmuallitas-nincs-osszhangban-a-kozos-program-celkituzeseivel.html, 2016. augusztus 30. [20:34]

[9] Szíjjártó: Magyarország mindent megtesz Szerbia Eu-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért. Magyar Szó, 2016. szeptember 1. 3. és http://www.vajma.info/cikk/szerbia/24018/Szijjarto-Magyarorszag-mindent-megtesz-Szerbia-EU-csatlakozasi-targyalasainak-tamogatasaert.html, 2016. augusztus 31. [15:55]

[10] v-ár: A bíróság elutasította a VaMaDisz kérelmét. Magyar Szó, 2016. szeptember 8. 8., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3153/kozelet_oktatas/152657/A-b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g-elutas%C3%ADtotta-a-VaMaDisz-k%C3%A9relm%C3%A9t.htm#, 2016. szeptember 7. [17:53] >> 2016. szeptember 8. [10:25]

Lásd még t.r.: Több út is vezet e megoldáshoz. Magyar Szó, 2016. szeptember 10. 13.

[11] mh: A kormány kinevezte az államtitkárokat. Magyar Szó, 2016. szeptember 15. 4.

[12] Feró: Bővül a csúrogi razziamúzeum. Magyar Szó, 2016. szeptember 14. 1. és 6., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3159/kozelet/152984/B%C5%91v%C3%BCl-a-cs%C3%BArogi-razzia-m%C3%BAzeum.htm, 2016. szeptember 14. [12:00]

[13] A tartományi parlament elfogadta a jelképekről szóló határozatot

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20612/A-tartomanyi-parlament-elfogadta-a-jelkepekrol-szolo-hatarozatot.html, 2016. szeptember 15. [19:32]

[14] A magyar kormány szerint nincs semmi baj az új vajdasági zászlóval. http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet, 2016. szeptember 20. kedd, 21:15 

[15] (Sz): Prioritás a kisebbségi közösségek sorsa. Magyar Szó, 2016. szeptember 22. 6.