A magyar parlamentben is foglalkoztak a koszovói cigányok délvidéki betelepítésével

Délvidék számos tömb és sziget magyar településén évek óta folyik a koszovói cigányok lassú, ám szisztematikus és tervszerű betelepítése. 

 











Az aggasztó folyamatokra több délvidéki politikai szervezet és egyesület is felhívta a figyelmet számos alkalommal az elmúlt években. Többek között a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István is arról beszélt már 2007-ben, hogy a rendőrség a magyarlakta településeken méri fel az üres házakat.

„Egyre több információ szól arról, hogy a rendőrség folyamatosan összeírja az üresen álló házakat. Attól tartunk, hogy ez egyfajta feltérképezési folyamat, amely azt a célt szolgálja, hogy ennek a több tízezer embernek valamilyen módon letelepedési lehetőséget biztosítson az  állam. Mi ezt nem tudjuk elfogadni." - mondta Pásztor közel 10 éve. Az azóta a szerbiai országgyűlésben és a tartományi parlamentben is vezető kormánypárti szerepet betöltő VMSZ levette a napirendjéről a témát. Sőt, egészen mást kommunikálnak.

Csikós László, a VMSZ államtitkára tavaly a polgárok folyamatos panaszai miatt a terepen vizsgálta meg a koszovói cigánybetelepítések hatását, ahol elhangzott, hogy valóban szervezett betelepítés folyik, de Csikós kiemelte, hogy szerencsére nincs nagy baj, ugyanis megfogalmazása szerint az új lakosok ,,nem hajlamosak semmiféle bűnözésre".

A VMSZ kishegyesi szervezete pedig közleményben tiltakozott a betelepitésekről szóló beszámolók miatt, mint írják ,,Kishegyes település területén nem történik és nem is történt szervezett betelepítés." A VMSZ alapszervezete kihangsúlyozta: nincs erkölcsi joguk ahhoz, hogy beleszóljanak abba, hogy ki mit vesz, illetve mit árulnak az utcabeliek vagy a szomszédaik.

A magyar országgyűlésben is a délvidéki betelepítésekről beszéltek

A magyar országgyűlés hétfői ülésnapján képviselői felszólalásokban is foglalkoztak az esettel, ahol Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő hívta fel a parlament figyelmét a folyamatokra. ,,Koszovóból elmenekült, albán nyelvű, még csak szerbül sem tudó, muszlim cigányok betelepítése folyik magyar falvakba, korábban Martonosra vagy Péterrévére, most éppen Kishegyesre. Ezek olyanok, akiket már Németországból visszatoloncoltak, kaptak 4-5 ezer eurót, abból tudnak házat venni."

Szávay István kiemelte azt is, hogy a magyar kormány délvidéki szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség szerinte kétkulacsos politikát folytat, mert miközben kiállt a kvótareferendum mellett, addig a Magyar Nemzeti Tanácsban leszavazták Tari István, a VMDK képviselőjének azon módosító javaslatát, amely tiltakozott a délvidéki muszlim cigányok betelepítése ellen.

Szávay felhívta a képviselőtársai figyelmét arra is, hogy ha Magyarországot meg akarjuk  védeni, akkor legalább annyira fontos a külhoni magyarságot érintő veszélyek ellen is kiállni. 

Minden évben tizenötezer cigányt toloncolnak vissza Szerbiába

,,Szerbiába éves szinten 15.000 cigány tér vissza, néhányan önszántukból, zömében viszont kitoloncolják őket az EU-s országokból" - mondta el Vojačkova Solorano, a Szerbiába visszatérő romák újraintegrálása elnevezésű program egyik vezetője  egy idén júliusban megtartott sajtótájékoztatón.

A Szerbiába visszazavart cigányok helyzetét jól ismerő szakember elmondása szerint a legtöbben, mintegy 10.000 fő Németországból tér vissza, miután elutasítják a menekültkérvényeiket, emellett további 5.000 személynek más EU-s országokban kötnek útilaput a talpára. 

Solorano kiemelte azt is, hogy többek között államilag támogatott programjukban szeretnék újraszervezni a visszatoloncolt cigányok életét, mindezt természetesen közpénzekből. 

R. P.  

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2016. október 18. [19:19]

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/58734-a-magyar-parlamentben-is-foglalkoztak-a-koszovoi-ciganyok-delvideki-betelepitesevel