Délvidék számos tömb és sziget magyar településén évek óta folyik a koszovói cigányok lassú, ám szisztematikus és tervszerű betelepítése.
Az aggasztó folyamatokra több délvidéki politikai szervezet és egyesület is felhívta a figyelmet számos alkalommal az elmúlt években. Többek között a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István is arról beszélt már 2007-ben, hogy a rendőrség a magyarlakta településeken méri fel az üres házakat.
„Egyre több információ szól arról,
hogy a rendőrség folyamatosan összeírja az üresen álló házakat. Attól
tartunk, hogy ez egyfajta feltérképezési folyamat, amely azt a célt
szolgálja, hogy ennek a több tízezer embernek valamilyen módon
letelepedési lehetőséget biztosítson az állam. Mi ezt nem tudjuk
elfogadni." - mondta Pásztor közel 10 éve. Az azóta a
szerbiai országgyűlésben és a tartományi parlamentben is vezető
kormánypárti szerepet betöltő VMSZ levette a napirendjéről a témát. Sőt,
egészen mást kommunikálnak.
Csikós László, a VMSZ államtitkára tavaly a polgárok folyamatos panaszai miatt a terepen vizsgálta meg
a koszovói cigánybetelepítések hatását, ahol elhangzott, hogy valóban
szervezett betelepítés folyik, de Csikós kiemelte, hogy szerencsére
nincs nagy baj, ugyanis megfogalmazása szerint az új lakosok ,,nem hajlamosak semmiféle bűnözésre".
A VMSZ kishegyesi szervezete pedig közleményben tiltakozott
a betelepitésekről szóló beszámolók miatt, mint írják ,,Kishegyes
település területén nem történik és nem is történt szervezett
betelepítés." A VMSZ alapszervezete kihangsúlyozta: nincs erkölcsi joguk
ahhoz, hogy beleszóljanak abba, hogy ki mit vesz, illetve mit árulnak
az utcabeliek vagy a szomszédaik.
A magyar országgyűlésben is a délvidéki betelepítésekről beszéltek
A magyar országgyűlés hétfői
ülésnapján képviselői felszólalásokban is foglalkoztak az esettel, ahol
Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő hívta fel a parlament
figyelmét a folyamatokra. ,,Koszovóból elmenekült, albán nyelvű, még
csak szerbül sem tudó, muszlim cigányok betelepítése folyik magyar
falvakba, korábban Martonosra vagy Péterrévére, most éppen Kishegyesre.
Ezek olyanok, akiket már Németországból visszatoloncoltak, kaptak 4-5
ezer eurót, abból tudnak házat venni."
Szávay István kiemelte azt is, hogy a
magyar kormány délvidéki szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség
szerinte kétkulacsos politikát folytat, mert miközben kiállt a
kvótareferendum mellett, addig a Magyar Nemzeti Tanácsban leszavazták
Tari István, a VMDK képviselőjének azon módosító javaslatát, amely tiltakozott a délvidéki muszlim cigányok betelepítése ellen.
Szávay felhívta a képviselőtársai
figyelmét arra is, hogy ha Magyarországot meg akarjuk védeni, akkor
legalább annyira fontos a külhoni magyarságot érintő veszélyek ellen is
kiállni.
Minden évben tizenötezer cigányt toloncolnak vissza Szerbiába
,,Szerbiába éves szinten 15.000 cigány
tér vissza, néhányan önszántukból, zömében viszont kitoloncolják őket
az EU-s országokból" - mondta el Vojačkova Solorano,
a Szerbiába visszatérő romák újraintegrálása elnevezésű program egyik
vezetője egy idén júliusban megtartott sajtótájékoztatón.
A Szerbiába visszazavart cigányok
helyzetét jól ismerő szakember elmondása szerint a legtöbben, mintegy
10.000 fő Németországból tér vissza, miután elutasítják a
menekültkérvényeiket, emellett további 5.000 személynek más EU-s
országokban kötnek útilaput a talpára.
Solorano kiemelte azt is, hogy többek
között államilag támogatott programjukban
szeretnék újraszervezni a visszatoloncolt cigányok életét, mindezt
természetesen közpénzekből.
R. P.
Közzétette: Haraszthy Ágoston
2016. október 18. [19:19]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése