(Más) napló 63.

Kétkulacsos politika

Kisebbségjogi témák

Szeptember 29.

Vandálok rongálták meg a Szentháromság-szobrot Szabadkán. Ellopták az aranyozott feszületet és tollat, az egyik angyalnak pedig a kezét törték le. Az okozott kár felbecsülése folyamatban van.

Az utóbbi két hétben ez már a második alkalom, hogy vandálok célpontjává lett a szabadkai városháza előtti parkban álló Szentháromság-szobor. Először ,,csupán’’ a szoboregyüttest körülvevő kerítést mozdították ki a helyéről, de nem vittek el semmit. Most azonban már meg is csonkították a hosszú történelmi időutazást megélt emlékművet.

Mint ismeretes, a Szentháromság-szobor 1915 és 1964 között Szabadka főterén, a Városi Könyvtár előtt állt, majd áthelyezték a Szent Teréz Székesegyház melletti parkba. Jelenlegi helyére idén májusban került a Magyar Nemzeti Tanács javaslatára. A szobor restaurációs és szállítási költségei 7,5 millió dinárba kerültek.[1]

Letört kezű angyal (Molnár Edvárd felvétele)

Március 9-én összefirkálták a közép-bánsági Bocsár település magyar helységnévtábláját. A Törökbecse mellett fekvő falucska táblájának magyar felirata zavarhatott egyeseket, ezért azt megrongálva, fekete graffitival a Srbija szót írták rá cirill betűkkel, csak, hogy az 1400 lelket számláló település mintegy 10 százaléknyi megmaradt szórványmagyarsága még véletlenül se feledje el melyik országban is élünk.[2] 

Július 19-én festékkel öntötték le Damjanich János domborművét Adán. A központi parkból korábban ellopták Halász József és Bakos Kálmán mellszobrát is[3]....

Ez lenne a különbözőség iránti tolerancia, a másság iránti tisztelet? 

Szeptember 29.

Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével tárgyalt a tartományi kormányban Igor Mirović kormányfő. Megállapították: a Szerbia és Magyarország közötti viszony a jelen pillanatban a legjobb az utóbbi tíz év távlatában, s ez a két állam közös munkájának az eredménye. Mirović hangsúlyozta: közös érdek, hogy a sikeres együttműködés folytatódjon, a Magyarországgal megvalósított jószomszédi kapcsolatok prioritást élveznek a szomszédokkal épített bilaterális viszonyok között.

Pintér rámutatott a tartomány közelségéből és az itt élő számottevő magyar kisebbség jelenlétéből fakadó előnyökre, melyek segíthetik e kapcsolatok fejlesztését.[4]

A tudósításból nem derül ki, hogy a találkozón szóba kerültek-e olyan kérdések, amelyek terhelik az itteni magyar közösség helyzetét, rontják az etnikai viszonyokat, mint például újabban a Vajdasági Magyar Diákszövetség és az újvidéki Jogtudományi Kar pere az anyanyelvhasználatról,[5] a magyar könyvtárosoknak a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásának ügye,[6] a Szentháromság-szobor megrongálása Szabadkán,[7] vagy éppen a tartomány új, „hagyományosnak” nevezett zászlaja[8]…

A nemzeti kisebbségi kérdések hatékony megoldása – mindkét oldalról – ugyanis része kellene, hogy legyen a „jószomszédi kapcsolatok” fejlődésének. A fennálló problémák elhallgatása, szőnyeg alá söprése nem segíti ezt, és az együttműködési készség őszinteségét sem tanúsítja. 

Szeptember 29.

Terjedelmes interjúban fejtette ki nézeteit Dr. Várady Tibor „akadémikus, nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Várady kiválósági ösztöndíj meglapítója a vajdasági magyar közéletről” a Vígi Zsoldos Zsaklina újságírónak adott interjúban.

– Mi a véleménye arról, hogy a VMSZ koalíciós szerződést kötött a Szerb Haladó Párttal, és a többség részét képezi a parlamentben? Ön szerint miképp szükséges egy kisebbségi pártnak részt vennie a hatalomgyakorlásban? – kérdezte egyebek között Vígi az akadémikust.

– A Szerb Haladó Párttal való együttműködés nehezen megkerülhető. Az adott helyzetben az tűnik valószínűnek, hogy egy darabig ez a párt lesz hatalmon. A kisebbségi politikának vannak sajátos megkötöttségei. Ma olvasom, hogy a horvátországi választások után Milorad Pupovac, a szerb kisebbség vezetője (egyébként egy ismert, józan gondolkodású értelmiségi), azt nyilatkozta, hogy valószínűleg a hatalomhoz fognak csatlakozni – és ez a hatalom feltehetően a HDZ lesz. Persze többféle módon lehet együttműködni a hatalmon levő párttal, és törekednünk kell, hogy ne váljunk részévé a szerb polarizációnak is – válaszolta Várady.[9]

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szürke eminenciájának is nevezett Várady a tőle megszokott stílusban fogalmaz: Se nem mondja, hogy együtt kell működni, se azt, hogy nem kell együttműködni a Szerb Haladó Párttal (SZHP), hanem azt, hogy az ezzel a párttal való együttműködés „nehezen megkerülhető”. Mit jelent ez egyáltalán? Mit lehet ebből kiérteni?

A SZHP köztudottan a Szerb Radikális Pártból kivált jelenlegi hatalomtartók pártja, akik nekünk „egy szendvicset”kínáltak, hogy hagyjuk el az országot. A VMSZ most hatalmi koalícióban van a SZHP-vel.

Várady nyilatkozatával – akarva akaratlanul – azokat az itteni vezető magyar politikusokat támogatja, akik úgy vélik, hogy a kisebbségi jogokat csak a mindenkori hatalmat gyakorló párthoz simulva lehet érvényesíteni. Amíg a Demokrata Párt volt hatalmon, addig a VMSZ vezetői ehhez a párthoz csatlakozva vettek rész a hatalom gyakorlásában, most pedig a SZHP hatalmi koalíciós partnerei. A VMSZ – ha tetszik, ha nem – már (azzal, hogy csatlakozott a SZHP-hoz) részévé vált „a szerb polarizációnak is”. Miközben a vajdasági magyar közösség egyre fogy, jogai egyre csorbulnak. Mi haszna lett közösségünknek az eddig is sok kárt okozó elvtelen, megalkuvó, megalázó, a problémák felett szemet hunyó kétkulacsos politikából?

Nem igaz, hogy ellenzéki pozícióból nem lehet, sőt kell is következetesen küzdeni a nemzeti kisebbségi jogokért! A pártoknak és egyéneknek is. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése ugyanis nem a mindenkori hatalommal való összeborulás eredménye kell, hogy legyen, hanem az alkotmány, a törvények, a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek alkalmazásának. Amikor az SZHP kibukik a hatalomból, akkor melyik párt lesz majd az új „stratégiai partnere” a VMSZ-nek?

Szeptember 30.

A Tartományi Képviselőházban és kormányban jártak azok az európai politikusok, akik az Európai Parlament Korábbi Képviselőinek Egyesületét alkotják. A Jan-Willem Bertens vezette küldöttséget Pásztor István házelnök és munkatársai fogadták a parlamentben. Megismertették a hét országból érkezett volt képviselőket a vajdasági parlament működésével, munkájával, tevékenységével, hatásköreivel. A vendégeket köszöntve Pásztor kiemelte, hogy „Vajdaság nem más, mint Európa kicsiben”.

– Büszkén beszélhetünk arról, hogy a különböző nemzeti közösségek együttélése mindennapjaink szerves része, olyan valami, amiről felismerhetők vagyunk, ami egyedivé tesz bennünket. Vajdaságban magától értetődik a különbözőség iránti tolerancia magas szintje – fogalmazott a házelnök.

Hozzátette, a nemzeti közösségekkel kapcsolatos törvényes szabályozások, különös tekintettel a nemzeti tanácsokról szóló előírásokra, olyan megoldásnak számítanak, amelyet egyes fejlettebb európai országok is megirigyelhetnek.

A korábbi képviselők csoportját Igor Mirović tartományi kormányfő is vendégül látta: Vajdaság többnemzetiségű, multikulturális jellegéről beszélgettek. Mirović tájékoztatta a politikusokat az új kormány munkájáról, mely a gyorsabb gazdasági fejlődést és a nemzeti közösségekkel való hatékonyabb együttműködést jelölte ki céljául.[10]

„Európa kicsiben”. (Ótos András felvétele)

A küldöttség tagjai bizonyára elégetten tértek haza. A vendéglátóktól hallották, hogy „a különböző nemzeti közösségek együttélése mindennapjaink szerves része”, és hogy „Vajdaságban magától értetődik a különbözőség iránti tolerancia magas szintje”. Erről fogják értesíteni az Európai Parlamentet és az egész világot. Az, hogy valójában hogyan is folyik a gyakorlatban nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése, hogy élnek az emberek, túlságosan már nem érdekel(het)te őket, hiszen „Vajdaság nem más, mint Európa kicsiben”. Mit is jelenthet ez egyáltalán?

Mondhatnak az ellenzéki magyar pártok, civil szervezetek, amit csak akarnak. Kit érdekel? Még a sajtóban sem kapnak szót, nemhogy az Európai Parlamentben. A Fidesz VMSZ-es képviselője ott is ugyanazt mondja, amit a tartományi vezetők. Csodálkozunk, hogy ide jutottunk?

Október 1.

Titelen ünnepélyesen megnyitották a Magyar Művelődési Központ. Az intézménynek különösen nagy jelentősége van, mivel a településen már több mint négy évtizede nincs magyar tannyelvű oktatás.

A titeli Magyar Művelődési Központ

(Kecskés István fotója)

A négy és félezer lakosú Titelen négyszáz magyar él. Az anyanyelvüket már szinte alig beszélik. Csak néhány családban domináns a magyar nyelv. Mint a helybéli Bicskei Ágnes mondja, nagyon sok a vegyes házasság, és azokban már nem beszélik a magyar nyelvet. Az idősebbek még igyekeznek megőrizni őseik nyelvét, de a fiatalokat nem lehet rábírni erre.
A Magyar Művelődési Központ megnyitásával változtatni szeretnének a helyzeten.

– Megpróbáljuk visszahozni a magyarságot. Titelen egykor 600–700 magyar élt, ma viszont nem tudom, hogy tud-e 100-150 ember magyarul. Az első lépés az, hogy beindítsuk a magyar nyelv tanítását. Újra meg kell tanulnunk magyarul – mondja Latinkić Magda, a Titeli Magyar Művelődési Központ elnöke.[11]

A Sajkás-vidék magyarsága a második világháború végén történt véres eseményeket mostanáig nem heverte ki. 1945. január 23-án megkezdődött a csúrogi, január 28-án a zsablyai, majd április 18-án a mozsori magyarok exodusa, erőszakos kiköltöztetése lakóhelyéről, szülőföldjéről… Titel lakosságát nem üldözték el, noha tömegirtás ott is zajlott.[12] A magyarok száma nagyon megcsappant, napjainkban már „csak néhány családban domináns a magyar nyelv”.

A titeli Magyar Művelődési Központ megnyitása nem csak a helység, de a magyar közösség szempontjából is fontos esemény. Fordulópont lehet az ottani magyarok identitása megőrzésének szempontjából. 

Október 6.

– A mai napon, 1988. október 6-án, Milošević emberei behatoltak a Báni Palotába és, mint a megszállók, erőszakkal fenyegetőzve, átvették Vajdaságban a hatalmat. Ezzel elkezdődött Szerbia központosításának folyamata és alkotmányellenes dominanciája a JSZSZK Elnökségében, ami Jugoszlávi szétesésének és az ezt követő véres események gyutacsa volt – olvasható a Vajdasági Klub „28 évvel a joghurt után – Előttünk a Vajdaság Köztársaságért való küzdelem” című közleményében. 

 

„Hagyományos zászló is lobog a tartományi kormány előtt” (Ótos András felvétele)

– Vajdaság ún. „hagyományos jelképeinek elfogadása a soknemzetű és kultúrájú Vajdaság megszüntetésének szimbolikus jele és a „szerb Vajdaság” megalakításának kezdetét jelenti. Miloševićnak abban a folyamatban „saját magyarja volt – Mihalj Kertes” személyében, míg Aleksandar Vućićnak manapság több ilyen segítője van, akik Vajdaság megsemmisítőivel való együttműködéssel szégyenítik önmagukat és azokat, akik megválasztották őket, de magát Vajdaságot is. Egykor az eszméket egy marok ezüstpénzért árulták, ma pedig a hatalmi szervekben és az igazgató bizottságokban elkövetett bűnök megbocsátásáért. De az árulás árulás marad, bármi legyen is az oka. Mert ma már világos: Egyetlen hatalomnak sem sikerült volna ennyire kirabolni, jogaitól megfosztani és megalázni Vajdaságot, ha ebben nem lettek volna a segítségükre az ún. polgári és autochton – vajdasági pártok – áll egyebek között a Dr. Branislava Kostić elnök asszony által aláírt közleményben.[13]

Újvidék, 2016. október 6.

BOZÓKI Antal

---

[1] Megrongálták a Szentháromság-szobrot. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58170-megrongaltak-a-szentharomsag-szobrot, 2016. szeptember 29. [17:53]. Lásd még L. M. m.k.: „Nem lesz könnyű a helyreállítás”. Magyar Szó, 2016. október 1. 12., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3173/kozelet/153742/%E2%80%9ENem-lesz-k%C3%B6nny%C5%B1-a-helyre%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%E2%80%9D.htm

2016. szeptember 30. [13:41] >> 2016. szeptember 30. [18:30]

[2] Magyar nyelvű helységnévtáblát rongáltak meg Bánátban, http://delhir.info/delvidek/helyben-rolunk/52119-2016-03-09-11-13-00, 2016. március 9. [12:10]

[3] H. A. Ada: Festékkel öntötték le Damjanich János domborművét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20373/Ada-Festekkel-ontottek-le-Damjanich-Janos-dombormuvet.html,

Lásd még csin: Sajnálatos és vandál szoborrongálás. Magyar Szó, 2016. július 21. 13.

[4] v-ár: A legsikeresebb együttműködések egyike. Magyar Szó, 2016. szeptember 30. 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/3173/kozelet_politika/153722/A-legsikeresebb-egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sek-egyike.htm, 2016. szeptember 30. [13:11]

[5] v.ár: A bíróság elutasította a VaMaDisz kérelmét., Magyar Szó, 2016. szeptember 8. 8., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/3153/kozelet_oktatas/152657/A-b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g-elutas%C3%ADtotta-a-VaMaDisz-k%C3%A9relm%C3%A9t.htm#, 2016. szeptember 7. [17:53] >> 2016. szeptember 8. [10:25]

[6] Képmutatás – avagy a meghunyászkodás diszkrét bája.

http://www.vmdk.org.rs/hirek/631-kepmutatas-avagy-a-meghunyaszkodas-diszkret-baja

[7] Megrongálták a Szentháromság-szobrot. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/58170-megrongaltak-a-szentharomsag-szobrot. szeptember 29. [17:53]

[8] v-ár: Hagyományos zászló is lobog a tartományi kormány előtt. http://www.magyarszo.com/hu/3167/kozelet_politika/153403/Hagyom%C3%A1nyos-z%C3%A1szl%C3%B3-is-lobog-a-tartom%C3%A1nyi-korm%C3%A1ny-el%C5%91tt.htm, 2016. szeptember 23. [16:38] >> 2016. szeptember 23. [17:32]

[9] Vígi Zsoldos Zsaklina: „Vakít a friss ellentétek kisugárzása”. Családi kör, 2016. szeptember 29. 12-13.

[10] v-ár: „Európa kicsiben”. Magyar Szó, 2016. szeptember 30. 4. vagy http://www.magyarszo.com/hu/3173/kozelet_politika/153721/%E2%80%9EEur%C3%B3pa-kicsiben%E2%80%9D.htm, 2016. szeptember 30. [10:05]

[11] K. I.: Megnyílt a Magyar Művelődési Központ. Magyar Szó, 2016. október 3. 1. és 5., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/3175/vajdasag_nagybecskerek/153848/Megny%C3%ADlt-a-Magyar-M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si-K%C3%B6zpont.htm#, 2016. október 3. [08:21]

[12] 1910-ben Titel 5792 lakosából 1858 magyar, 1163 német, 2413 szerb volt. A 2011. évi népszámláláskor Titelnek 5294 lakosa volt, ezek közül szerb 4180 (70,91%), magyar pedig 582 (9,87). (Titel: https://hu.wikipedia.org/wiki/Titel) Lásd még Kecskés István: Titel. Magyar Szó, 2015. november 21. 22.

[13] 28 godina posle jogurta – Pred nama je borba za Republiku Vojvodinu. http://vojvodjanskiklub.rs/28-godina-posle-jogurta-pred-nama-je-borba-za-republiku-vojvodinu/, 2016. október 6.