Seselj: majd ha öt százalék lesztek

Annak idején, a 90-es évek legelején egy belgrádi TV-vitában Vojislav Seselj csetnik vajda, az időközben Hágát megjárt nagyszerb nacionalista politikus az autonómiakövetelésünket „értékelve”, végső érvként kimondta ki: beszélni a kisebbségi törekvésről majd akkor lehet, ha a magyarok öt százalékban lesznek jelen Szerbiában. Akkor még 25 százalék magyar élt a Délvidéken (a szocialista Jugoszláviában), ma a Vajdaságban mintegy 13 százalék a magyar. Az öt százalék Szerbiában hallgatólagosan továbbra érvényes.

A lényeg, hogy nincs sok esély, de nekünk, magyaroknak Szerbiában, érdemes lenne fenntartani az autonómiakövetelést, hiszen ma ez még politikai súlyunkat bizonyítaná.

Vannak azonban Szerbiában derűlátóbb kisebbségi közösségek is. A dél-szerbiai albánok csendben vannak, mert csak az alkalmat várják, hogy a községek, ahol többségben vannak, területcserével előbb-utóbb Koszovóhoz kerüljenek. A szandzsáki bosnyákok (muszlimok) ilyesmit nem várhatnak, de azért próbálkoznak.

Tegnapi hír szerint, Sulejman Ugljanin, szandzsáki bosnyák vezető, a szerbiai kisebbségi tanácsok koordinátora elérkezettnek látta az időt, hogy újra felvesse Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai során júliusban megnyitott 23. fejezet revíziójára vonatkozó követelését. Mint ismeretes, a 23 tárgyalási fejezet tartalmazza a többi között az emberi jogok és a kisebbségek helyzetének alakulását.

Ez bizony a vajdasági magyarok számára is fogas kérdés.

Ugljanin a Szerbiában működő 21 nemzeti tanács nevében keményen fogalmaz. Elöljáróban megállapítja, hogy az Akciótervből már az előkészítő szakaszban kimaradtak Szerbia nemzeti tanácsokkal szembeni kulcsfontosságú kötelezettségei. Az Akcióterv nem a megfelelő eljárásban született meg, s jutott el az EU címére. Nem tárgyalt róla például az a kisebbségekkel foglalkozó tanács sem, amelynek az elnöke maga a szerb kormányfő.

Ezért Ugljanin, az illetékes szerb miniszter asszonynak küldött feliratában az Akcióterv felülvizsgálatára, újrafogalmazására szólít fel. Különösen fontosnak tartja, hogy az állam kötelezettségeivel összefüggésben az Akciótervbe kerüljenek be nemcsak a határidők, de a végrehajtásért felelős hatalmi szervek, valamint a rendezéshez szükséges anyagi eszközök is.

Hiányosságnak számít, hogy maga az Akcióterv a levegőben lóg. A jogszabályi környezet ugyanis nélkülözi az egyes hatalmi szervek feladatainak konkrét meghatározását és az idevágó jogszabályok nem tartalmaznak szankciókat. Így a végrehajtás szakasza meg sem kezdődhet.

Végül, Uglajnin rámutat arra, hogy a nemzeti tanácsoknak külön-külön is szükségük van megfelelő anyagi, szervezési segítségre, mert a cél az, hogy képesek legyenek kísérni és ellenőrizni az Akcióterv megvalósítását.

Tény, s erről már szóltunk ezen a helyen, hogy az EU-ban is elfogadott Akcióterv – amelyet a szerb kormány a kisebbségi képviselők névleges részvétele mellett véglegesített – a szóban forgó hiányosságokon túlmenően autonómiát sem tartalmaz. Mint ahogy tagadhatatlan az is, hogy a dokumentumot, amelynek véglegesítése a szerb kormányon belül látványosan nagy sietséggel zajlott, az EU illetékesei végül is elfogadták, s a szóban forgó 23. tárgyalási fejezet megnyílhatott.

Mi lesz most? Valószínűleg semmi különös. Legfeljebb, ha szerencsénk lesz, Seselj jövendölése, még megvalósulhat. 

Ágoston András

Közelmúlt 

2016. 07. 19.

Megnyitották a 23. és a 24. tárgyalási fejezetet

Nagy nap ez Szerbiának – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a 23. és 24. tárgyalási fejezet magnyitását követően Brüsszelben. Miroslav Lajčak, a soros EU-elnöklő Szlovákia külügyminisztere szerint nagy előrelépés történt Szerbia és az Európai Unió viszonyában, míg Johannes Hahn uniós bővítési biztos úgy fogalmazott, nagy elismerés ez a nyugat-balkáni országnak

Két kulcsfontosságú fejezet megnyitásával, jelentős előrehaladás valósult meg a társulási folyamatban – jelentette be Miroslav Lajčak. A szlovák tárcavezető hozzátette, ha egy tagjelölt ország elvégzi a szükséges házi feladatot, az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat. Miroslav Lajčak, külügyminiszter, Szlovákia: „A bővítés egy stratégiát jelent, és egyben a leghatékonyabb eszköz a stabilitás, a jólét és a fenntartható demokratikus reformok népszerűsítésében az EU szomszédságában, és mint olyan, marad is az Unió kulcsfontosságú politikája, amely maradandó eredményeket hoz”.

A bővítés az egyik legfontosabb prioritása az EU soros elnökséget betöltő Szlovákia számára – fűzte hozzá Lajčak. Szerbiát arra biztatta, hogy folytassa a megkezdett átalakításokat. Az EU-hoz való közeledés iramát maga Szerbia határozza majd meg – részletezte Johannes Hahn. Az uniós bővítési biztos hozzátette, nincs sebességkorlátozás, de a legfontosabb tényezők, amelyek kihatnak az eljárásra az a jogállamiság terén megvalósuló változások és a viszony normalizálása Koszovóval. Johannes Hahn, uniós bővítési biztos: „Ez az akarat kézzelfogható nyereséggé való alakítása az emberek számára, ez a valódi találata a bővítési folyamatnak, és éppen ezért folyamatról beszélünk nem pedig egyeztetésről.”

Brüsszelben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Magyarország minden támogatást megad Szerbia uniós csatlakozási folyamatához és elfogadhatatlannak tarja, ha bármely tagállam vagy európai uniós intézmény ezt a folyamot blokkolja. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához vezető leggyorsabb út az európai és az euro-atlanti integráció folytatása.

Különösen jelentős nap ez Szerbia számára – hangoztatta Aleksandar Vučić. A szerb kormányfő megköszönte a támogatást az ország eurointegrációjában, különösen a magyar félnek. „Különösen hálás vagyok magyarországi barátainknak, Szijjártó Péternek, aki kiválóan beszélt. Köszönettel tartozom bolgár barátainknak is, és mindenki másnak, az itteni házigazdáknak. Tudjuk, hogy sok még a hiányosság, sok mindent ki kell javítani, és megváltoztatni nálunk otthon és magunkban is, de mi a nehéz munkától nem félünk, meg akarjuk győzni önöket, hogy feladatunkat megfelelően elvégezzük.”

Legfontosabb a térségi stabilitás megőrzése, a kisebbségi jogvédelem fejlesztése – húzta alá a szerb miniszterelnök. (pannonrtv.com)

Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 272. szám

2016. október 17.