Annak idején, a 90-es évek legelején egy belgrádi TV-vitában Vojislav
Seselj csetnik vajda, az időközben Hágát megjárt nagyszerb nacionalista
politikus az autonómiakövetelésünket „értékelve”, végső érvként kimondta ki:
beszélni a kisebbségi törekvésről majd akkor lehet, ha a magyarok öt
százalékban lesznek jelen Szerbiában. Akkor még 25 százalék magyar élt a
Délvidéken (a szocialista Jugoszláviában), ma a Vajdaságban mintegy 13 százalék
a magyar. Az öt százalék Szerbiában hallgatólagosan továbbra érvényes.
A lényeg, hogy nincs sok esély, de nekünk, magyaroknak Szerbiában,
érdemes lenne fenntartani az autonómiakövetelést, hiszen ma ez még politikai
súlyunkat bizonyítaná.
Vannak azonban Szerbiában derűlátóbb kisebbségi közösségek is. A
dél-szerbiai albánok csendben vannak, mert csak az alkalmat várják, hogy a
községek, ahol többségben vannak, területcserével előbb-utóbb Koszovóhoz
kerüljenek. A szandzsáki bosnyákok (muszlimok) ilyesmit nem várhatnak, de azért
próbálkoznak.
Tegnapi hír szerint, Sulejman Ugljanin, szandzsáki bosnyák vezető, a
szerbiai kisebbségi tanácsok koordinátora elérkezettnek látta az időt, hogy
újra felvesse Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai során júliusban megnyitott
23. fejezet revíziójára vonatkozó követelését. Mint ismeretes, a 23 tárgyalási
fejezet tartalmazza a többi között az emberi jogok és a kisebbségek helyzetének
alakulását.
Ez bizony a vajdasági magyarok számára is fogas kérdés.
Ugljanin a Szerbiában működő 21 nemzeti tanács nevében keményen
fogalmaz. Elöljáróban megállapítja, hogy az Akciótervből már az előkészítő
szakaszban kimaradtak Szerbia nemzeti tanácsokkal szembeni kulcsfontosságú kötelezettségei.
Az Akcióterv nem a megfelelő eljárásban született meg, s jutott el az EU
címére. Nem tárgyalt róla például az a kisebbségekkel foglalkozó tanács sem,
amelynek az elnöke maga a szerb kormányfő.
Ezért Ugljanin, az illetékes szerb miniszter asszonynak küldött
feliratában az Akcióterv felülvizsgálatára, újrafogalmazására szólít fel.
Különösen fontosnak tartja, hogy az állam kötelezettségeivel összefüggésben az
Akciótervbe kerüljenek be nemcsak a határidők, de a végrehajtásért felelős
hatalmi szervek, valamint a rendezéshez szükséges anyagi eszközök is.
Hiányosságnak számít, hogy maga az Akcióterv a levegőben lóg. A
jogszabályi környezet ugyanis nélkülözi az egyes hatalmi szervek feladatainak
konkrét meghatározását és az idevágó jogszabályok nem tartalmaznak szankciókat.
Így a végrehajtás szakasza meg sem kezdődhet.
Végül, Uglajnin rámutat arra, hogy a nemzeti tanácsoknak külön-külön is
szükségük van megfelelő anyagi, szervezési segítségre, mert a cél az, hogy
képesek legyenek kísérni és ellenőrizni az Akcióterv megvalósítását.
Tény, s erről már szóltunk ezen a helyen, hogy az EU-ban is elfogadott
Akcióterv – amelyet a szerb kormány a kisebbségi képviselők névleges részvétele
mellett véglegesített – a szóban forgó hiányosságokon túlmenően autonómiát sem
tartalmaz. Mint ahogy tagadhatatlan az is, hogy a dokumentumot, amelynek
véglegesítése a szerb kormányon belül látványosan nagy sietséggel zajlott, az
EU illetékesei végül is elfogadták, s a szóban forgó 23. tárgyalási fejezet
megnyílhatott.
Mi lesz most? Valószínűleg semmi különös. Legfeljebb, ha szerencsénk
lesz, Seselj jövendölése, még megvalósulhat.
Ágoston András
Közelmúlt
2016. 07. 19.
Megnyitották a 23. és a 24. tárgyalási fejezetet
Nagy nap ez Szerbiának – jelentette ki Aleksandar Vučić
szerb miniszterelnök a 23. és 24. tárgyalási fejezet magnyitását követően
Brüsszelben. Miroslav Lajčak, a soros EU-elnöklő Szlovákia külügyminisztere szerint
nagy előrelépés történt Szerbia és az Európai Unió viszonyában, míg Johannes
Hahn uniós bővítési biztos úgy fogalmazott, nagy elismerés ez a nyugat-balkáni
országnak
Két kulcsfontosságú fejezet megnyitásával, jelentős előrehaladás
valósult meg a társulási folyamatban – jelentette be Miroslav Lajčak. A szlovák
tárcavezető hozzátette, ha egy tagjelölt ország elvégzi a szükséges házi
feladatot, az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat. Miroslav Lajčak,
külügyminiszter, Szlovákia: „A bővítés egy stratégiát jelent, és egyben a
leghatékonyabb eszköz a stabilitás, a jólét és a fenntartható demokratikus
reformok népszerűsítésében az EU szomszédságában, és mint olyan, marad is az
Unió kulcsfontosságú politikája, amely maradandó eredményeket hoz”.
A bővítés az egyik legfontosabb prioritása az EU soros elnökséget
betöltő Szlovákia számára – fűzte hozzá Lajčak. Szerbiát arra biztatta, hogy
folytassa a megkezdett átalakításokat. Az EU-hoz való közeledés iramát maga
Szerbia határozza majd meg – részletezte Johannes Hahn. Az uniós bővítési
biztos hozzátette, nincs sebességkorlátozás, de a legfontosabb tényezők,
amelyek kihatnak az eljárásra az a jogállamiság terén megvalósuló változások és
a viszony normalizálása Koszovóval. Johannes Hahn, uniós bővítési biztos: „Ez
az akarat kézzelfogható nyereséggé való alakítása az emberek számára, ez a
valódi találata a bővítési folyamatnak, és éppen ezért folyamatról beszélünk
nem pedig egyeztetésről.”
Brüsszelben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt
mondta, Magyarország minden támogatást megad Szerbia uniós csatlakozási
folyamatához és elfogadhatatlannak tarja, ha bármely tagállam vagy európai
uniós intézmény ezt a folyamot blokkolja. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán
stabilitásához vezető leggyorsabb út az európai és az euro-atlanti integráció
folytatása.
Különösen jelentős nap ez Szerbia számára – hangoztatta Aleksandar
Vučić. A szerb kormányfő megköszönte a támogatást az ország
eurointegrációjában, különösen a magyar félnek. „Különösen hálás vagyok magyarországi
barátainknak, Szijjártó Péternek, aki kiválóan beszélt. Köszönettel tartozom
bolgár barátainknak is, és mindenki másnak, az itteni házigazdáknak. Tudjuk,
hogy sok még a hiányosság, sok mindent ki kell javítani, és megváltoztatni
nálunk otthon és magunkban is, de mi a nehéz munkától nem félünk, meg akarjuk
győzni önöket, hogy feladatunkat megfelelően elvégezzük.”
Legfontosabb a térségi stabilitás megőrzése, a
kisebbségi jogvédelem fejlesztése – húzta alá a szerb miniszterelnök.
(pannonrtv.com)
Kisebbségi Fórum – Temerin
KIFO HÍRLEVÉL III. évf. 272. szám
2016. október 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése