Az autonómia nem cél, hanem eszköz a nemzeti kisebbségek megmaradásához
– jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Szegeden, a
KDNP-székházban a Kalmár-jelentés kötetbemutatóján. A miniszterelnöki
megbízott szerint újfajta nemzettudatra van szükség, a magyarságnak meg
kell mutatnia, hogy nem akar feloldódni ebben a globális világban.
2014-ben fogadta el a Kalmár-jelentést
az Európa Tanács (ET), amelyről a magyar diplomácia sikereként számolt
be a jelentés készítésével megbízott Kalmár Ferenc, aki jelenleg
miniszteri biztosként tevékenykedik. A nemzeti kisebbségek helyzete és
jogai Európában című dokumentumot kötet formájában is megjelentették,
ezt mutatták be pénteken Szegeden, a KDNP-székházban a Nemzetpolitika,
autonómia, magyar közösségek című esten, amelynek Szili Katalin
miniszterelnöki megbízott volt a háziasszonya, ő beszélgetett a szegedi
kereszténydemokrata politikussal.
A rendezvényen a KDNP szegedi
elnök-frakcióvezetője, Haág Zalán arra emlékeztetett, hogy uniós
csatlakozásunk előtt úgy gondoltuk, a határon túli magyarság helyzete is
javulhat, ha tagjai leszünk az Európai Uniónak, hiszen bizonyos érdekek
érvényesítésére nagyobb lehetősége nyílik hazánknak, ám ha az EU-ban
kisebbségekről beszélnek, leginkább a szexuális kisebbségekről esik szó.
Úgy értékelt, szerencséje van hazánknak, hiszen a kormány kiemelten
foglalkozik ezzel a kérdéssel. Megjegyezte, Botka László MSZP-s
városvezető a vértói dombon lévő székelykapukat távolította volna el, a
Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc megvonná a szavazati
jogot a határon túli magyaroktól, míg a Jobbik szegedi elnöke a párt
egyik országgyűlési képviselőjének álláspontjával értett egyet, mely
szerint hiba volt megadni a szavazati jogot a határon túliaknak, és
szerinte sokkal inkább befolyásolhatóak, mint a hazánkban élők.
Az esten Szili Katalin megjegyezte,
sokan furcsállják, hogy éppen egy baloldali érzelmű politikus
foglalkozik a miniszterelnök megbízásából az autonómiaügyekkel
foglalkozik. Mint mondta, a nemzet ügyének egy olyan összekötő kapocs
kell lennie, amiről már sokan megfogalmazták, kell, hogy legyen egy
olyan nemzeti minimum, amiben egyetértés van. „Ez minden országban így
van, ha valaki elmegy külföldre, akkor a saját hazáját és népét védi,
nem pedig kiszolgáltatja, és nagyon sajnálom, hogy volt olyan időszak
Magyarországon, amikor a nemzeti ügyeket fölülírták a pártpolitikai
ügyek. Megúszhattunk volna néhány lelki traumát, s azt is, hogy
bocsánatkéréssel kelljen a határon túliakhoz esedezni pártpolitikai
pozíciók megőrzése végett” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. A
2004-es, kettős állampolgárságról szóló elbukott népszavazás kapcsán az
első trauma az volt számára, hogy egy olyan kérdésben, ami a határon
túliak állampolgárságát és választójogát jelenti, kettétört a nemzet
gerince, és 2010-ig kellett várni arra, hogy a parlament el tudja
fogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, majd sikerült a
választójogról is sikerült dönteni. „Ma már szerencsére a néhány
nemzetköziségben, internacionalizmusban megragadt politikust kivéve
három dologban egyetértés van a közéletben, ez pedig az állampolgárság, a
választójog és az autonómia” – közölte Szili Katalin. Szerinte ez a
három kérdés nem lehet pártpolitikai csatárok színtere, hanem olyan
fundamentumról van szó, amelyben a legtöbb politikus egyetértett, még a
baloldal főáramlatába sem kerülhetett.
A Kalmár-jelentésre áttérve azt mondta,
olyan munkát tett az asztalra, amely kulcs az autonómiához. Szili
leszögezte, nem cél az autonómia, hanem eszköz a magyarság
megmaradásához, ahhoz, hogy szülőföldjükön tudjanak boldogulni mindazok,
akik határainkon túl élnek. A Kalmár-jelentés szerinte pont azokat a
kérdéseket fogalmazza meg, hogy egy-egy államnak milyen lépéseket kell
tennie, miként kell viselkednie egy kisebbséggel ahhoz, hogy az adott
országon belül is megőrizze identitását. Bírálta az európai közösség
politikai rendszerét is, emlékeztetett, hogy az EU lakosságának 85%-a
tartozik a többségi társadalomhoz, 10%-uk valamely kisebbség tagja, míg a
fennmaradó 5% migráns. Szili szerint az európai adminisztráción az
látszik, hogy ez utóbbi 5%-kal foglalkozik, biankó meghívásokat ad
részükre, miközben a 10%-ot képező nemzeti kisebbségekkel nem törődik,
hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a hatáskörébe utalta a
kérdést.
Kalmár Ferenc a kötetbemutatón először
arra emlékeztetette a jelenlévőket, hogy Szili Katalin már a
Gyurcsány-féle nemzetpolitikával is szembement, amikor a volt
miniszterelnök nem hívta össze a magyar állandó értekezletet, akkor a
parlament elnökeként létrehozta az azóta is sikeresen működő
Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), majd amikor a Nemzeti
Összetartozás Napjáról szavaztak egyedüli MSZP-s politikusként ült ott a
parlamenti padsorokban, egykori párttársai nem vettek részt a
voksolásban.
Az immár Kalmár-jelentésnek nevezett, a
végül 71 igen, 11 nem, illetve 11 tartózkodással támogatott, A nemzeti
kisebbségek helyzete és jogai Európában című dokumentum kapcsán Kalmár
Ferenc kiemelte, Nagy Józsefen és a vajdasági Kovács Elvirán kívül a
jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is konstruktív javaslatokkal segítette az
előkészítő munkát. Azért is kezdtek bele, mert Kalmárt is rendkívül
irritálta, hogy a kisebbségekkel foglalkozó ET-s albizottság jóformán
csak a romákkal és a szexuális kisebbségekkel törődik, a nemzeti
kisebbségekkel nem, holott ha megnézzük a történelmet, elmondható, hogy
kontinensünkön a fegyveres konfliktusok is mindig etnikai
összetűzésekből alakultak ki, és ezért sem értette, miért nem
foglalkoztak a nemzeti kisebbségekkel.
A jelentéssel kapcsolatban azt is
kiemelte, hogy ha az ember kiáll a 400 fős ET közgyűlése elé, akkor a
letett anyagnak nemcsak jónak kell lennie, hanem a politikának is nagy
szerepe van, azaz meg is kell győzni a tagokat, hogy megszavazzák azt.
Szili Katalin azon kérdésére, hogy mi is a jelentősége a jelentésnek
elmondta, Martonyi János akkori külügyminiszter Szájer József európai
parlamenti képviselőnek úgy fogalmazott, hogy Kalmár kinyitott egy kaput
Strasbourgban, aminek a küszöbét Brüsszelben kell átlépni.
Szili Katalin megjegyezte, hogy uniós
csatlakozásunk előtt vizsgálták hazánkat is, hogy saját kisebbségeivel
miként is bánik, milyen gyakorlatok vannak, betartunk-e
keretegyezményeket, ám amint tagjai lettünk a közösségnek, azóta
Brüsszel nem foglalkozik ezzel. Erre Kalmár megjegyezte, hogy meglátása
szerint Romániában jelenleg rosszabb a nemzeti kisebbségek helyzete,
mint húsz évvel ezelőtt, de más országokban sem tartanak be mindent.
Például hiába előírás az anyanyelvi oktatás biztosítása, emlékeztetett,
hogy a Felvidéken tavaly magyar iskolákat akartak bezárni. Kalmár
szerint nemzetpolitikai szempontból is három részre lehet osztani
Európát. Nyugaton működnek az autonómiák, példaértékű struktúrák
alakultak ki, amelyeknek mindegyike az EU átlag felett teljesít
gazdasági szempontból. A volt szocialista országokban lehet beszélni az
autonómiáról, de szinte semmi sem történik, míg ha keletebbre megyünk,
már szóba hozni sem érdemes a kérdést, mert előkerülnek a fegyverek.
Kalmár Ferenc a jelentés
legelőremutatóbb részének azt tartja, hogy autonómiákat ajánl, s nemcsak
az identitás megőrzése miatt, hanem asszimiláció csökkentéseképp. Szili
Katalin szerint az is probléma, hogy bár sokszor használjuk az
autonómia kifejezést, valójában sokan nem tudják mit is jelent.
Kijelentette, amikor személyi autonómiát követelnek bárhol is, az a
legalapvetőbb minimum. Kitért arra is, hogy ezt a kérdést nem lehet
uniformizálni, hiszen a székelyföldi, vajdasági vagy éppen felvidékiek
helyzete más, mindig a helyi adottságokból, realitásokból kell
kiindulni. Azt mondta, a magyarság ebben a kérdésben semmi többet nem
kíván, mint azt, ami európai keretek között másnak is jár. Kalmár
munkáját jó lehetőségnek is nevezte, mint mondta, tükröt tart, ezért is
gondolja úgy, hogy ez lehet a kulcsa a nemzeti kisebbségek
megmaradásához.
Szili Katalin szerint a mai magyar
politikában nem ott vannak a falak és törésvonalak, ahol sokan
gondolják. Kétfajta gondolkodásmód van, a poszt-neoliberális és a
nemzeti, és egy vérbeli baloldali politikai erős nem lehet keresztény-
sem nemzetellenes. Szólt arról is, hogy újfajta nemzettudatra van
szükség Magyarországon, ami meghaladja a jelenlegi megosztottságot. Úgy
fogalmazott, a 21. század elején meg kell mutatnunk, hogy igenis büszkék
vagyunk nemzetünkre, és nem akarunk feloldódni ebben a globális
világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése