Oldalak

▼

2017. május 7., vasárnap

(Más) napló 79.



„Nehéz napok” előtt?
Kisebbségjogi témák

 

Május 3.

Elhunyt Juhász György
Nagy vesztesség érte nem csak az anyaországi, de a délvidéki magyar tudományt is: Váratlanul elhunyt Juhász György hungarológus, irodalomtörténész, a délszláv térség kutatója, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos főmunkatársa.
Juhász György – vagy ahogyan egymás között neveztük Gyuri – 1954-ben született Budapesten, a pécsi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. 1977–1979 között az Újvidéki Egyetem magyarországi posztgraduális ösztöndíjasa volt. 1981 és 1988 között a Ljubljanai Egyetem összehasonlító nyelvészeti és orientalisztikai tanszékének első magyarországi vendégoktatója, a magyar lektorátus alapítója.
1985-ben, hivatalos szlovén fölkérésre, elkészítette a Maribori Egyetem magyar tanszékének teljes oktatási programját. 1997-ben, a HTMH fölkérésére, kidolgozta az eszéki J. J. Strossmayer Egyetemen létesítendő Magyar Tanszék integrált oktatási programját. 2004–2009 között az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem idegennyelvi tanszékének vendégprofesszora, 2007-ben közreműködött a magyar nyelv és irodalom tanszék létrehozásában. Kutatási területei: a jugoszláviai magyar irodalom, Jugoszlávia és utódállamai.
Több mint száz publikációja és számos kötete (köztük az Utak és útvesztők, a Mikor kezdődik a XXI. század?, a Mezsgyén) jelent meg.
Az utóbbi időben a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvéseivel és lehetőségeivel kapcsolatban folytatott figyelemre méltó tevékenységet. Rendszeresen publikált a Hitel és az Aracs című folyóiratokban, cikkei hosszú éveken át megjelentek a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet hasábjain is. Dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában és a 90-es évek elején a Magyarok Világszövetségében. 2013 óta volt a Retörki tudományos főmunkatársa.[1]
Számomra külön megrázó, hogy a legutóbbi (április 8-i) budapesti látogatásom alkalmával még együtt ebédeltünk Budán, D. L., T. I. és M. K. társaságában.
Vidám hangulatban beszélgettünk a „régi szép időkről” és elevenítettük fel a Gion Nándorral kapcsolatos emlékeinket is. Persze, nem kerülhettük el a vajdasági magyarokkal kapcsolatos témákat sem. Újabban különösen a vajdasági magyarok autonómiakutatása foglalkoztatta.
Gyuri megajándékozott a Vágyrajárók[2] c. életrajzi kötetének dedikált példányával, amit én A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. frissen megjelent könyvem[3] egy példányával viszonoztam.
Semmi sem utalt arra, hogy közülünk elsőként távozik az életből.
Emlékét megőrizzük.      


Május 3.
Sajtószabadság?
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke[4] is védelmez.[5]

A 2017-es Nemzetközi sajtószabadság napjának UNESCO plakátja

A Sajtószabadság világnapján emlékeznek meg a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, és ekkorra időzítik a média helyzetéről szóló felméréseket is.
Valódi demokrácia nem létezhet médiaszabadság nélkül – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.
A világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol teljes a sajtószabadság, vagyis a kormány nem gyakorol sem politikai, sem gazdasági nyomást a médiára, és az újságírók is biztonságban, szabadon végezhetik feladatukat. Ezzel szemben az országok valamivel kevesebb mint felében (45%) mondható el ennek ellenkezője, vagyis nem szabad a sajtó.
A világban a rangsort Norvégia vezeti, a lista utolsó helyein pedig Észak-Korea és Türkmenisztán található. [6]
Slaviša Lekić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke szerint nálunk „a médiákban éppen annyi szabadság van, mint amennyi Szerbia földrajzi területén. Tehát: nincs, a fenéken vagyunk. Amikor a miniszterelnök, megválasztott elnök és meg nem választott pátriárka, aki csaknem az összes napi sajtót ellenőrzi, minden nemzeti frekvenciájú TV adót és a helyi programok 80 százalékát, és csak egy, a példányszám alapján kis napilapot, két hetilapot és egy kábel-TV-t nem ellenőriz, ezt mondja: ’Hát az interneten 3,7 millió embert senki nem akadályoz, hogy kifejezze a véleményét’, és ez nyilvános reagálás nélkül múlik el, akkor ez azt jelenti, hogy de facto –  megszüntettük.”[7]    
Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) elnökének értékelése szerint Szerbiában a „médiák elméletben és a papírón szabadok, az újságírók pedig a valóságban elszegényedettek és demoralizáltak”.[8]
Az április 3-i Magyar Szóban hiába keresünk a sajtószabadsággal kapcsolatos írást, egy árva szót erről nem találunk. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen egyelten napilapunkat – Varjú Márta főszerkesztésével – sikerült teljesen pártlappá süllyeszteni.
Nem csak a bíráló elemző, oknyomozó írások hiányzanak a lapból, de a magyar közösség jogaiért való határozott kiállás is. Ezt igazolja például az is, hogy a lap egyetlen írást nem közölt Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő három napos (április 20-23-i) délvidéki megfigyelő útjáról, amelynek során tapasztalni lehetett, hogy a gyakorlatban hogyan nem valósulnak meg a magyar közösség – a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított – jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.   
A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetében és jogainak érvényesülésében mindaddig nem lesz előrelépés, amíg nem érvényesül a sajtó szabadsága.    

Május 4.
Önámítás?
A Magyar Szó „Harmincegy magyar elsős”[9] címmel közöl írást Zombor és a vonzáskörébe tartózó 15 település őszre esedékes oktatási helyzetéről.
Az írásból aztán kiviláglik, hogy a 16 településen „őszre 640 tanuló indul iskolába, közülük 31-en magyar nyelven tanulnak”.
Tovább olvasva az írást, megtudjuk, hogy Zomborban „mindössze két magyar elsőst vettek nyilvántartásba”. A falvakban 278 elsős lesz, ezek közül Bezdánban 9, Telecskán és Nemesmileticsen csak 7-7 a magyar anyanyelvű.
2016 őszén Zomborban egyetlen magyar diák sem volt. Doroszlón 6, Bácsgyulafalván 7, Bezdánban 9, Nemesmiliticsen 10 magyar elsős kezdte meg a tanévet.[10]  
Az adatokból az derül ki, hogy az idén tovább csökken a magyar elsősök száma a Zomborhoz tartozó településeken. Az is kérdés milyen nyelven kezdi meg a tanévet a két zombori tanuló? Az írás címe, tehát, megtévesztő. Önmagunkat ámítjuk?    

Május 4.
Nehéz napok előtt?
– Magyarországra nehéz napok várnak, csak ne legyenek tragikusak – írja Végel László heti jegyzetében.[11]
A szerző állításhoz nem fűz semmi magyarázatot, kommentárt. Egyetlen szóval nem támasztja azt alá.
Az irodalomban a szerzőnek nem kötelessége, hogy állításait magyarázza, indokolja. Ott teljes mértékben érvényesül(het) a „költői szabadság”.
A társadalomtudományokban és a közéletben való szereplés viszont megköveteli az állítások megindokolását, tényekkel, bizonyítékokkal való alátámasztását, a leírt szóért való felelősséget. Vagy az olvasó találgassa, hogy a szerző mire gondolt, minek alapján állítja azt, amit leírt?
Az így papírra vetett puszta mondatot lehet jövendölésnek, de alaptalan állításnak is tekinteni. Talán a szerző tud valamit, amibe nem akarja az olvasót beavatni? Esetleg meg akarja kímélni attól, hogy a „nehéz” jövőre gondoljon?      
   
BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. május 7.

[1] Elhunyt Juhász György irodalomtörténész. MTI. https://mno.hu/belfold/elhunyt-juhasz-gyorgy-irodalomtortenesz-2397300, 2017. május 3. [19:06], frissítve [19:39]
[2] Unicus Műhely 2016, A. D. 2001 Kft. Győr 89
[3] Az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Egyesület külön kiadványa, Újvidék 2017. Verzál 021, 256

[4] „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.” Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - OHCHR

https://www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=az+emberi+jogok+egyetemes+nyilatkozat%C3%A1nak+
[7] Ambijent straha i netolerancije [A félelem és a türelmetlenség környezete]. Danas, 2017. május 3. 7.
[8] Ljiljana Smajlović: Slobodni u teoriji i na papiru [Szabadok elméletben és a papíron]. Danas, 2017. május 3. 7.
[9] JJ: Harmincegy magyar elsős. Magyar Szó, 2017. május 4. 5.
[10] Tót Péter: Először nincs magyar diák Zomborban. http://tiszanews.org.ua/?module=news&&target=get&id=14663, 2016. szeptember 3., és JJ: Egyetlen magyar elsős sem lesz a városban. Magyar Szó, 2016. április 27. 7.
[11] Aggodalom. Családi Kör, 2017. május 4. 9.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése